Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 2. szám - A biztosítással foglalkozó egyesületekről. 2. [r.]
102 a tagja s akit most abba az irányba akarunk terelni, hogy szövetkezetnek váljék a tagjává. Nem tekintve azt a feltehetőleg kivételes esetet, amidőn az egyesület tagjai egyhangúlag hozott közgyűlési határozattal mondanák ki a szövetkezetté való átalakulást, jogi nehézségek támadnának az átalakulást illetően az egyesületi magánjog szempontjából. Arról ugyanis, hogy az egyesületi tag jogállását lényegében érintő módosítást szótöbbséggel hozott határozattal lehessen az ahhoz hozzájárulni nem kívánó tagra reákényszeríteni, megítélésem szerint aligha lehet szó.15 Jóllehet egyesületi magánjogunk ez időszerint törvényileg nincs szabályozva, egyrészt a bírói gyakorlatunk által kifejlesztett elvekből, másrészt Magánjogi Törvénykönyvünk javaslatának az élő jogot kodifikáló rendelkezéseiből is megállapíthatjuk azt az elvet, hogy fennálló jogunk szerint az egyesület tekintetében is úgy áll a helyzet, — mintegy utánképzése gyanánt a Kt. 179. §-ában a részvénytársaságokat illetően kimondott rendelkezésnek — hogy az egyesület alapszabályaiba foglalt nem minden rendelkezés olyan, amelyet többségi határozattál módosítani lehetne azzal a hatállyal, hogy az még abban az esetben is kihasson az egyesület tagjára, ha a módosítás folytán lényegbevágóan súlyosbbodnék a tagnak a korábbi alapszabály rendelkezése alapján őt megillető jogállása s ezzel veszendőbe mennének már megszerzett jogai.16 Ami a bírói gyakorlatot illeti, elvi éllel tükröződik vissza az imént jelzett gondolat a Kúriának 1931 április 29-én IV. 5936/1930. szám alatt meghozott határozatából. Az e határozattal eldöntött perben arról volt szó, hogy a perben alperesként szereplő rokkantegyesületnek a felperes tagsága idejében érvényben volt alapszabályai értelmében a rokkantsági segélyre vonatkozó igények tárgyában választott bíróság hivatott dönteni, mégpedig olyan, amelynek elnöke csak kinevezett ítélőbíró lehet. Később, de oly időben, amikor a felperes rokkantállományba került és így tagsága immár megszűnt, a közgyűlés szavazattöbbséggel hozott határozatával úgy módosította az érintett alapszabály-rendelkezést, hogy mellőzte az elnök tekintetében addig megállapított és fentebb érintett korláto15 Kivéve természetesen azt az esetet, ha már maguk az alapszabályok adnak módot az ily tárgyú határozatnak szavazattöbbséggel leendő meghozatalára. 16 L. a kérdésre Munkácsi Ernőnek a Jogtudományi Közlöny 1931. évi 15. számában közölt cikkét is.
