Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Az ipari tulajdonjogok elhelyezése a jog rendszerében

94 vannak bennmaradó és álló és vannak kiható és mozgó, fejlődő személyiségi jogok. És ez utóbbiak ép ezen tulajdonságuk folytán az élet, a forgalom fejlődésével szaporodhatnak, változhatnak, de változhatnak, fejlődhetnek önmagukban is és a jog kénytelen folyton lépést tartani velük, ha kissé elkésetten is. Vagyis mindig annyian és úgy vannak, ahogy a jog elismeri őket. És miután a jog ma azokat ismeri el, amelyeket a nemzetközi jog ipari tulajdonjogoknak nevez, ez a gyűjtőnév először is a való helyzetet fejezi ki, másodszor egyáltalában nem mesterséges, és még kevésbbé mesterkélt, vagy helytelen, hanem egyszerűen azt jelenti, hogy ezek azok a személyiségi jogok, amelyek a személyiségi jog köréből kihatnak és forgalom tárgyai. Jelenti, hogy ezek azok a személyiségi jogkörből fakadt, forgalomképes jogok, amelyekről elmondhatjuk, hogy: Ha valaki személyes tulajdonságaival vagy képességeivel a forgalomban konkrét formát öltött és az embertársaira gyakorolt hatásában megnyilvánuló és mérhető eredeti értéket teremt, úgy a személyiségi jog területén egy új jogtárgy áll elő, amelyet a jognak összes sajátosságainak megfelelően önállóan és különállóan kell szabályoznia. És abban is megegyeznek ezek az „ipari tulajdonjogok", gyűjtőnév alá vont jogok, hogy a jogtudomány a „juris prudentia'", de főleg az elmélet nem tudott velük mit kezdeni és mit csinálni és hogy az így hiányzó alapépítmény nélkül a tételes jog is rendszertelenül, ineidentaliter mindig csak a realitás kényszerének engedve, mindenkor habozva, szinte kedvetlenül és minden elvi állásfoglalást e jogok természetét illetőleg óvatosan elkerülve hozta meg a vonatkozó jogszabályokat. Gierke a „Deutsches Privatrecht" című 1895. évben megjelent és most újból változatlan nyomásban kiadott müvében a magánjogi tan- és kézikönyvekben szokatlan részletességgel és belemélyedéssel foglalkozik ezekkel a személyiségi jogokkal is a nélkül azonban, hogy — amint azt már fent láttuk — akár a vonatkozó gyűjtőnév helyességét elismerné és még kevésbbé a nélkül, hogy a közöttük fennálló rokonságot, összefüggést, sőt alapvető megegyezéseket érintené. Az ő szemében is még, — lényegük helyes felismerése mellett — csak egyes, egymástól különálló személyiségi jogok, amelyek létüket a személyiség más és más megnyilatkozásának köszönhetik és egyedül a személyiségi jogból való ez a közös származásuk domborodik ki, — a nélkül, hogy mint különálló alfaj szóba is jöhetnének.