Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Az ipari tulajdonjogok elhelyezése a jog rendszerében

89 mert nem volt ellentét, és abban tehát implicite benne volt az egyéniség teljes szabad kifejtése a köz- és a magánjog legtágabb mezején. 2. Ez a szinte magától értetődő, legtágabb személyi érvényesülés a maga védelmét nem annyira a magánjogban, mint inkább a büntető-, köz- és közigazgatási jogban találta meg. Az ember joga az élethez, becsülethez, szabad ipar-gyakorlási stb. joga más jogok problémáivá váltak, miért is a magánjog területén elhanyagolódtak. 3. Amint már fent reámutattam, a szabadkereskedelem és az individualista világnézet, illetve azok következményei teljes uralomra jutásáig a személyiségi jogok legfontosabb része a céhrendszer és a fejedelmek patrimoniumi jogának a védelme alatt állván, önálló életet nem is élhetett. Amikor azonban mindez megváltozott, egy csapásra előállott a személyiségi jogok irányában a mind erősebben ható exigentia. Ha már most a fejlődés menetét nézzük, érdekes, hogy a személyiségi jog kifejlődésének és ennek az új fejezetnek a magánjog rendszerébe való iktatásának a legfontosabb, sőt lehet mondani egyedüli kiindulópontjai ép azok a személyiségi jogok voltak, amelyeket az ipari tulajdonjogok gyűjtőnév foglal egybe. És ez a fejlődés kimutatja azt is, hogy az élet által célszerűségi szempontból választott gyűjtőnév, — amint az élet követelményei általában szerencsések szoktak lenni a rendszerezés terén is, — olyan jogokat fogott egybe, ámenek a tudomány és elmélet rendszere szerint is együvé valók. Az első jeles bizonyítéka ennek az, hogy ők teremtették meg tulajdonképpen a személyiségi jognak ezt az eleddig szinte ismeretlen fejezetét. És ehhez közös tulajdonságaik, egyenlő vonásaik, rokon, sőt egymáshoz tapadó jellegzetességeik adták meg az erőt. A személyiségi jogkörnek azok az elemei, amelyek a szabad ember emberi mivoltával szinte adva voltak, mint az élethez, becsülethez, szorosabb értelemben vett névhez, a szabad hivatásválasztáshoz stb. jogok azelőtt is kellőkép biztosítva voltak. Űj biztosítékok, új védelmek után tulajdonképpen csak épen azok a személyiségi jogok kiáltottak, amelyeket mi „ipari tulaj donjogok" gyűjtőnévvel foglalunk egybe. A kiinduló pontja ennek, mint arra már rámutattam, a szabad ipari forgalom beállta volt. Ez közösen érintette őket, közösen érezték a régi védelem hiányát és közösen kerestek újat, De a közösség nem csak erre terjedt ki, hanem szervi, rendszeri összefüggés is volt közöttük. Nemcsak a közös fejlődés, annak kiindulópontjától a mai napig, hanem az alapelemeikben, a származásukban — jogászi