Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám - Mai jogalkotásunk nehézségei

b4 1939 június 30-án a Pénzintézeti Központ kötelékébe mindössze 382 pénzintézet tartozott, Belső szervezetük is más, mint azelőtt. Régebben nem volt ritka az oly pénzintézet, amelynek nem volt visszleszámítolása. Ma alig van olyan, amely a visszleszámítolást nélkülözhetné. 1913-ban a 2.4 milliárd váltótárcából 512 millió volt továbbadva, 1939 június 30-án az 1.6 millárdból 365 millió. Magát a reescomptot túlnyomóan a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ nyújtja, A nagy önálló pénzintézetek szerepe e tekintetben visszaszorult. Az OKH is túlnyomóan az államra és az állami hitelforrásokra támaszkodott. Ugyanez a helyzet az Országos Földhitelintézetnél. A fejlődésnek ezt a menetét némi túlzással akként jellemezte egy bankigazgató, hogy a pénzintézetek tulajdonkép a dohányárudák szerepét játszák: az állam és az állami szervek által nyújtott összegeket juttatják el a gazdasági életbe. Érdekesen látszik ez a fejlődés a revizori intézmény keretében. A fejlettebb gazdasági élet az ellenőrzésnek megfelelő szervek differenciálódását eredményezi. A felügyelőbizottság helyébe vagy fölé lép a revizor, mint a természetes fejlődési folyamat lezárója. Az angol és amerikai megszervezésnél az individualisztikus felfogás jut kifejezésre. Egyes revizor áll az intézettel szemben. Nálunk már a kollektív gondolat valósul meg. A Pénzintézeti Központ, mint kollektív testület revideál, de mint kollektív testület is tulajdonképpen állami megbízottként működik. 6. Harmadik tényező: A nemzetközi viszonyok alakulása folytán érezzük, nogy szükségünk van nemzeti egyéniségünk fokozottabb védelmére, egy oly érdek oltalmára, mely a szervezettség körének és mélységének fokozásával ellentétben állónak látszik. Érezzük, hogy meg kell akadályozni a külföldi tőke térfoglalását, ingatlanaink nem kívánatos elemek tulajdonába jutását s fejleszteni mindazt, ami egyrészt a nemzeti egyéniség megerősödéséhez vezet, másrészt a nemzetfenntartó elemnek minősülő kisgazdák életképességének fokozását biztosítja, 7. A feladatoknak ez a többfélesége, a vezető gondolatok kialakításának hiánya s a régi alapok elhagyása eredményezte a kapkodást. Ez sodorta válságba a jogalkotást s befolyásolta nemcsak a jogalkotás tárgyi anyagát, hanem annak módszereit is. A nyilvános előkészítés, a parlamenti elintézés háttérbe szorultak. Rendeletek, törvények látnak napvilágot, melyeknek előkészítéséből a nyilvánosság ki van zárva. Meglepetésszerűen lesznek előterjesztve. A felhatalmazási törvények átcsúsztatták a jogalkotást a végrehajtási hatalom körébe. (Magyarv Zoltán: Az állami élet válsásra.) Pedig azokra a garanciákra, melyekre a törvényalkotásnak szüksége van, fokozatosan szüksége van az új berendezkedésnek is. Nagy tévedés azt hinni, hogy a kollektivitás jegyében az egyéni érdek és egyéni törtetés által haitott akciók nem játszanak szerepet és nem okozhatnak még nagyobb kárt, mint a régi individualisztikus berendezkedés mellett. Az individualisztikus berendezkedés mellett az érvényesülni akaró háta-