Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 12. szám - Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben

VII. évfolyam. 12. szám. Kolozsvár, 1915. március 21. ERDELYRESZI3061K0ZL0NY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emi' kir, tszéki biró, Dr. Por de a Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás 'Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozstmr, Deák Ferencz-utcza 42, szám. Megjelen minden vasárnapon. < Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK: Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben. Irta : dr. Szitás Jenő kir. aljárásbiró. — A Felülvizsgálatról. Irta: dr. Tusa Gábor. — Az elévülés joghatálya. Irta: Bölöni László. KÜLÖNFÉLÉK. MKLLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. X HcKzitbözi Jogsegély végrehajtási ügyekben. Irta : dr. Szitás jenő kir. aljárásbiró. Az 1881 : LX. tc.-nek a külföldi közokiratok alapján elrendelendő végrehajtásról szóló 3—5. §-ait hatályon kivül helyező 1912 : LIV. tc. 33. §-a szerint: a végrehajtásnak külföldi közokirat alapján való elrendelésére minden vonatkozásban első sorban az illető állammal fennálló nemzetközi szerződés irányadó. Oly szerződést, mely a birói határozatok stb. kölcsönös végrehajtását szabályozza, csak Szerbiával (1912 : III. tc.), Bulgáriával (1912 : XVIII. tc.) és Ausztriával (1914: XLII. és LI. tc.) kötöttünk, melyek közül a Szerbiával kötött egyezmény jelenleg nincs hatályban. Ezeken kivül két nemzetközi egyezményünk van, mely meghatározón birói határozatok kölcsönös végrehajtását biztositja és pedig: a) a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben (1892 : XXV., 1894: XVII., 1901 : XXV. és 1908: XLIV. tc.) és b) a polgári jogsegély tárgyában Hágában (1909 : XIV. tc.) kötött egyezmény. Nemzetközi szerződés hiányában a végrehajtást csak akkor szabad elrendelni, ha a viszonosság m^g van állapitva és ha: 1. a végrehajtás polgári vagy kereskedelmi biróságnak jogerős birói határozatán vagy ilyennel egyenlő hatályú birói egyességen al pszik és 2. az illető határozat vagy egyesség elhm a Pp. 414. §-ában felsorolt valamely körülmény nem forog fenn. A Pp. most idézett 414. §-a értelmében pedig (nemzetközi szerződés hiányában) a külföldi bíróság Ítéletét nem lehet érvényesnek elismerni: a) ha az a bíróság, mely az ítéletet hozta, a magyar tőrvény szerint nem volt illetékes, vagy ha oly illetékességi ok alapjm járt el, mely az eljáró bíróság államának törvénye szerini ennek a polgárával szemben nem alkalmazható, b) ha a marasztalt alperes magyar állampolgár és meg nem jelenése következtében perbe nem bocsátkozott, kivéve, ha az idézés neki saját kezéhez vagy megkeresés következtében valamely [>< lf.>ldi bíróság utján szabályszerűen kézbesittetett, c) ha a fél ni igyar á lampolgár s a perben való részvételből az eljár s szabálytalansága folytan ki volt zárva, cl) ha az ítélet magyar állampolgár személyi állapotát tárgyazó perben hozatott, e) ha az ítélet érvényessegének elismerése hazai jogerős ítélettel, a közerkö csisegyel vagy hazai törvény céljával ellenkezik, végül f) ha az állammal, amelynek bírósága az ítéletet hozta, e részben viszonosság nincs megállapítva, kivéve, ha az ítélet nem vagyonjogi perben hozatott és a pernek belföldön nincs illetékes biró>aga. A bíróság a viszonosság fennforgása felől kétség esetében az iga/.sagügyminiszté? nyilatkozatát kikérni tartozik. Ez a nyilatkozat H bíróságra kötelező. (Ppé 33. §. második bek.) A ma ganf< I i !-zen a végrehajtási viszonosság hiányáról az igazságügyminisztei bizonyítványt nyilatkozatot) nem ad. A végrehajtás elrendelése kérdésében az a bíróság határoz, amely az 1881 : LX. tc. 18. §-a szerint a végrehajtás foganatosítása illetékes; tehát, ha a végrehajtás ingatlanra vezettetik, az illető bíróság mint tkvi hatóság, minden más esetben pedig az a járásbíróság, amelynek területén a végrehajtás foganatosítandó. Ha a végrehajtás végett több bíróságot keresnek meg az elrendelés végett, az első helyen megnevezett bíróság határoz és határozatáról a többi bíróságot értesiti. Ha a megkeresés teljesítésére nem a megkeresett, hanem más bíróság van hivatva, a megkeresést ennek a biróságnak küldi meg és erről a megkereső külföldi bíróságot értesiti. (Ppé 33. §. utolsó bek.) A kielégítési végrehajtás elrendelésének kérdésében a bíróság a külföldi bíróság megkeresésére a felek meghallgatása nélkül határoz. Határozatának hozatalakor a Ppé 33. ós ezzel kapcsolatban a Pp. 414. §-ában irt, fentebb ismertetett körülményeket hivatalból veszi figyelembe s ha e körülmények tekintetében (a viszonosság fenn vagy fenn nem forgásától eltekintve) ^kétsége van és a kétséget a megkeresésnek vagy mellékleteinek adatai el nem oszlatják, a külföldi bíróságtól felvilágosítást kérhet. (Ppé 36. §. első bek.) A megkeresés megtagadása esetében a megkereső hatóságot és a kérelmezőt értesíteni kell. Ezen határozat ellen nem felebbvitelnek, hanem a megkereső bíróság részéről felszólalásnak, a kérelmező részéről pedig kérelemnek van helye, mely sem különös alakszerűséghez, sem határidőhöz kötve nincs s azon kir. ítélőtábla intézi el, amelynek a megkeresett bíróság alá van rendelve. A kir. Ítélőtábla szóbeli tárgyalás nélkül határoz és határozata ellen csak a jogsegély megtagadása esetében lehet orvoslást keresni. (Ppé 36. és Pp. 17. §.) A végrehajtás elrendelése esetében az a bíróság hivatalból foganatosíttatja, kivéve, ha a megkeresésben vagy a kérvényben világosan az ellenkező nem foglaltatik (1881: LX. t.-c. 20. §.) Ha a kérvény és a megkeresés e tekintetben eltérő tartalmúak, a megkeresés irányadó. Az elrendelő végzés éden felfolyamodásnak van helye (Ppé 36. §. harmadik bekezdés). Beadási határideje 15 nap s elbírálása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik, melynek végzése ellen a kir. Kúriához (Ppé 40. §.) felfolyamodásnak még akkor is helye van, ha a másodbiróság az elsöbiróság végzését helybenhagyta. Ezenfelül a végrehajtást szenvedő az elrendelő végzés ellen az elrendelő b róságnál a végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt kifogást terjeszthet elő amiatt, hogy a végrehajtást a fentebb már ismertetett rendelkezések figyelmen kivül hagyásával rendelték el (Ppé. 36. §.) A kifogást az elrendelő biróságnak magyar nyelven kell benyújtani két példányban és egy felzettel, ha pedig több végrehajtató van, kiket nem egy, (Magyarország területén íevö kamaráknál bejegyzett) ügyvéd képviseli, annyi további példányban, hogy mindegyik végrehajtatónak egy-egy példány jusson. Ha a végrehajtást szenvedő ügyvéd képviseli a kifogás minden egyes példánya az ügyvéd ellenjegyzésével ellátandó, ha pedig kifogás nem ügyvédi képviselettel adatik be, az esetben a beadványt a vég ehajtast szenvedőnek két elöttemezö tanú jelenlétében kell aláírnia, vagy előttük az aláirást sajátkezű aláírásának elismernie, ha pedig írni nem tud, két elöttemezö tanú jelenléteben, a kiknek egyike a beadó nevét is aláírja, kézjegyével kell ellátni*. (Pp. 134. §.) Ezenkívül a kifogás az elrendelő (megkeresett) bíróság előtt jegyzőkönyvbe is mondható, mely esetben