Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 9. szám - Széljegyzetek a sajtűtdpyényhez. 1.[r.] A sajtójogi felelősségről

9. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 41. oldal. de csak akkor, ha a felelős szerkesztő sajtójogi felelősségre nem vonható, vagy ha az időszaki lapban megjelent közleményt egye­nesen a kiadó utasítására tették közzé. Ebben az esetben a szerző és a felelős szerkesztő teljesen mentesül a felelősség alól (35. §.) d) Negyedsorban felelős az időszaki lap közleményeiért a nyomda- vagy más többszörösitő vállalat tulajdonosa, de csak akkor: a) ha a sajtóterméken sem a szerző, sem a íelelős szer­kesztő, sem a kiadó feltüntetetve nincs és b) ha ennek folytán más személy sajtójogi felelősségre nem vonható (35. §.) Az időszaki lapokban közzétett hirdetések és nyílttéri közU­mények esetében a felelős szerkesztő felelőssége itt kiesik, mert az időszaki lapok hirdetéseivel és nyílttéri közleményeivel nem a szerkesztőség, hanem a kiadóhivatal foglalkozik'. Sz. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = -1© éves ügyvédek üdvözlése. Ez évben dr. Isacu Aurél, Polcz Rudolf, dr. Wcisz József, Tompos Ignác és Náthán Salamon kolozsvári, Czakó László és Mészáros János tordai, Szigethy Cs. Miklós nagyilondai, végül Bölöni László bánffy­hunyadi ügyvédek ügyvédi munkálkodásuknak 40 ik évfordulóját érték meg. E ritka jubileum alkalmából a kolozsvári ügyvédi kamara választmánya elismeréssel emlékezett meg régi munkás kartársairól s üdvözlő levelet intézett hozzájuk a következő tar­talommal : Szeretett Kartársunk ! Folyó évben 40 éve annak, hogy az- 1875. övben meg­alakított kamaránk legelső tagjai közé Kartárs LTr béiktattatott. E jelentős évfordulót kamaránk megemlékezés nélkül nem hagy­hatja. E megemlékezésnél minket nemcsak a multak iránti kegye­let, hanem a szép és magasztos, de sokszor oly nehéz ügyvédi hivatást betöltő, ma is fáradhatatlanul dolgozó Kartárs iránti becsülés és szeretet is vezet. Érezzük a szükségét annak, hogy legalább e szerény formában tiszteletünket és elismerésünket fejezzük ki azon érdemes munkálkodásért, amelyet ezen hosszú időn keresztül a jogkereső közönség és a magyar igazságszol­gáltatás érdekében az ügy védő nemes gondolkodásával és sok­szor áldozatkészségével Kartárs Ur teljesített. De tiszteletünket, elismerésünket és ezen tulmenőleg hálás szeretetünket is fejezzük ki az idősebb kartárssal szemben, aki az ifjabbakat mindig sze­retettel vette körül és kartársias érzését nemcsak meg nem vonta, hanem ebben nevelte is az utódokat. Jó egészséget és megelégedett boldog eletet óhajtva, e pályafutás méltó dija a nyugodt lelkiismeret és öntudat lesz. Kolozsvár, 1915. február hó 16. Az ügyvédi kamara. Dr. Papp József s. k. Dr. Bíró Balázs s. k. elnök. titkár. A szombati kamarai közgyűléssel kapcsolatosan megtartani szokott társasvacsorán külön is fogja ünnepelni a kamara jubi­láns tagjait. = Első perfelvételi tárgyalás az uj polgári per­rendtartás alapján a kolozsvári törvényszéken. Teg­napelőtt délelőtt kilenc órakor ritka eseményt ünnepeltek meg a kolozsvári törvényszéken. Az 1915. január elsején életbe lépett uj polgári perrendtartás alapján lefolyt első perfelvételi tárgyalás volt az az alkalom, amely ünneplésre gyűjtötte össze a kolozs­vári jogászvilág előkelőségeit. Az uj perrendtartás korszakos reformokkal javította meg a polgári pereskedés lehetőségét és üdvös intézkedésekkel tette lehetővé a perek gyorsabb lefolyását. Megszűntek a rendszerek­ben eddig szokásban levő hosszadalmas pertári tárgyalások és bő tere nyilt a szóbeli előadásnak. Maga az a körülmény, hogy a követelések 2500 koronáig a járásbíróságnál sommás keresetképpen perelhetők, lehetővé teszi a perek gyors lefolyását, mert itt a szóbeli bizonyítás a legmesszebb menő mértékben érvényesülhet. A 2500 koronánál nagyobb követelések perlésénél is, — mire a törvényszék bír illetőséggel — itt is szóbeli tárgyalások tűzetnek ki és elmarad­nak a hosszadalmas, írásbeli pertári tárgyalások és az ítéletet itt is nemcsak írásban, hanem szóval is kihirdetik. A kolozsvári törvényszék lefolyt első perfelvételi tárgyalá­son egy 3000 koronás keresetet tárgyalt le, melyben a felperes ügyfele képviseletében dr. Sebestyén József ügyvéd és ugyancsak ügyfele képviseletében az alperes dr. Karpf Vilmos kolozsvári ügvvédek voltak. A birói hármas tanács elnöke báró Rudnyánszky Béla kúriai biró, törvényszéki elnök volt, míg a tanács másik két tagja dr. Hatiegán Emil és dr. Mikó Imre törvényszéki birok voltak. A kolozsvári ügyvédi kamara képviseletében dr. Papp József elnök és dr. Biró Balázs titkár jelentek meg, azonkívül a kolozs ; vári ügyvédek szine-java. A tárgyalás megkezdése előtt báró Rudnyánszky iörvény­\ széki elnök szép beszédet intézett a jelenlevőkhöz, melyben rámutatott az uj perrendtartás üdvös reformjaira és azt hangoz­tatta, hogy az igazságszolgáltatás ideális tökéletességének szem­pontjából legkívánatosabb a birák és ügyvédek munkájának összhangzása. A beszédre dr. Papp József, a kolozsvári ügyvédi j kamara elnöke, az ügyvédi kar nevében válaszolt. Köszönettel í fogadja a törvényszéki elnök elismerését, amellyel az ügyvédi i karnak adózott, mert az ügyvédi kar mindig az igazságot keresi. Az uj perrend a bírónak nagy hatalmat ad, do hiszi, hogy ez nem fog omnipotenciává fajulni, hanem megmarad az anyagi igazságszolgáltatásnak eszköze. A magyar birói kar, amely min­dig hivatása magaslatán állott, az uj polgári perrendtartás alkal­| mazásában is bizonyára hü marad önmagához. Ezután áttértek a perfelvételekre. = Dr. Ákontz János curiai biró. Ö Felsége a király ! Dr. Ákontz János kolozsvári kir. ítélőtáblai bírónak saját kérésére történt nyugalomba helyezése alkalmából sok évi hü és buzgó szolgálataiért a kúriai biró címet adományozta. A midőn ezt a hirt regisztráljuk — szomorúan kell meg­állapítanunk azt a nagy veszteséget, moly ez által érte a fungens birói kart. Mert dr. Ákontz János neve fogalom volt a bírói karban. A jó biró összes kvalitásaival rendelkezett. Kiváló tudás, éles elme — de a mellett jó lélek. — Kiv-iltkép rendelkezett a magyar bírónak azzal a kvalitásával, hogy mindig pártolta a sze­gény embert. Minden jónak akarója volt s előtte — mindenkinek véleménye szent volt, ha azt a meggyőződés hatotta át. Kiváló nagy tudását — a szerénysége felülmulta. Ha valakinek jó eszméje volt — elfogadta, lett légyen annak kinyilvánítója akárki. Hányszor érdeklődött a birói tanácsteremben — a tanács­jegyzőnek a véleménye iránt s nem tartotta méltóságon alulinak — esetleg el is fogadni. Páratlan ember, sziklaszilárd jellemű — minden bírónak ideálja. Mindenki mély fájdalommal veszi tudomásul nyugalomba vonulását, melyet ő kért, s amely az igazságszolgáltatásra oly ( érzékeny veszteséget jelent. Mi — a birák — továbbra is azzal a szeretettel párosult mély tiszteletben fogjuk részesíteni ezután is, amellyel mindig viseltettünk iránta s amelyet ő is — rangkülönbségre — tekintet nélkül viszonzott a hivatali és mindennapi élet összes körül­ményei között. = A vádaláhelyezés a büntető perjog alapvető elveinek szolgálatában. Tanulmány a büntető perjog köré­ből. Irta: Zehery Lajos Kolozsvár 1915. Ára 3 K 50 f. A munka a minta kolozsvári m. kir. Ferencz József tudományegyetem bün­tetőjogi szemináriumának tudományos dolgozatai — vállalatának (kiadja: Dr. Finkey Ferencz egyetemi tanár) 1915. évi első füzete jelent meg. Szerző munkáját három részre osztja. Az első rész­ben a vádaláhelyezés általános szemléletét adja, a második rész­j ben a vádaláhelyezés rendszerét ismerteti, mig a harmadik rész­i ben a vádaláhelyezés összehasonlító vizsgálatát adja. A munka alapos és az egészen meglátszik a tudás és a szeretet, a mely­lyel szerző az anyagot kezeli. Mint hézagpótló munkát — szíve­sen ajánljuk. — Az nj bélyegtörvény gyakorlati alkalmazásá­hoz 4 tájékoztató táblázatot adott ki a kolozsvári ügyvédi kamara. (Ára 1 K 20 f.) A befolyó jövedelem a kamarai segélyalapra fordittatik. Mi a munkát — mely kitűnő segédeszköz a bélyegtörvény alkalmazásánál, különösen ajánljuk az ügyvéd kartársaknak. = Elévülés és jog nem használás cim alatt Dr. Meny­hárth Gáspár egy. tanár az E. M. E. jog- és társadalomtudo­mányi szakosztályában érdekes és tartalmas előadást tartott f. hó 23-án. Menyhárth a kérdésre vonatkozó irodalom részletes ismertetése után, érdekesen állította fel a kérdést teljesen uj I nézőpontból ismertető saját felfogását, valamint azokat a gya­í korlati szempontokat, a melyek a kérdést aktuálissá is teszik. A figyelemre méltó előadást a szépszámú hallgatóság tetszéssel fogadta s az előadás anyagát Dr. Farkas Lajos sz. o. elnök, egy ujabbi ülés naprendjén megtartandó vitára tűzte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom