Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 2. szám - A Pp. életbelépett - A m. kir. igazságügyminiszternek 68.600 1914. I. M. számu rendelete a végrehajtási eljárással kapcsolatos egyes rendelkezések tárgyában

VIII. évfolyam. 2. szám. Kolozsvár, 1915. január 10. R KOLOZSVRRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balács, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emi kir, iszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széki biró. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-uteza 42, szám. Megjelen minden vasárnapon. j Félévre 8 K. Negyedévre 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK : A Pp. életbelépett. — A m. kir. igazságügyminiszternek 68.000 1914. I. M. számú rendelete. — Javítás elvi alapon. Irta: dr. Rónai János balázsfalvi ügyvéd. — A Pp.-vel egyidejűleg életbelépett rendeletek. KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű,határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kii. Ítélőtábláktól. X 9 Fp. életbelépett. (§.) Némelyik törvénynek élete hasonlít a sok hányattatáson, szenvedésen keresztül vergődő ember életéhez. Van törvény, a melyik belép az életbe a legjobb, a legalkalmasabb konjunktúrák között, míg más törvényt ab origine üldöz a fátum, a maga összes kellemetlenségeivel és nehézségeivel. Más törvényt hozsannával fogad a közvélemény s mindenki törekszik életbejuiásán könnyíteni s van törvény, a melynek életbeléptét a kétkedők jajkiáltása fogadja. Az uj Pp. — mig törvénnyé lett, számos akadályon ment keresztül. Plósz „A magyar polgári perrendtartás tervezete" cimü első munkáját 1885-ben terjesztette az akkori igazságügyi kormány elé. Javaslata azonban tárgyalás alá nem került. A reform csak 1889-ben indult rm g, a mikor Szilágyi Dezső vette át az igazságügyi tárcát. Ő azonban csak részleges reformot vitt keresztül s megalkotta az 1893 : XVIII. törvénycikket a sommás eljárásról. A részleges reform megalkotásával azonban a teljes reform munkálatai sem maradtak abba. Már 1893-ban a kormány a teljes polgári perrend ujabb tervezetét „Törvényjavaslat a magyar polgári perrendtartásról" c. alatt közzétette. Ennek szerzője szintén Plósz Sándor. Ez a munkálat sem került azonban tárgyalás alá, hanem a kormány a sommás eljárás eredményeit várta be és reformmunkálatait csak 19Ül-ben indította meg újból. Plósz tervezetét ujbol átdolgozta és lett annak cime: „Törvényjavaslat a magyar polgári perrendtartásról. Átdolgozott tervezet''. 1902. január 29-én a képviselőház elé került végre a javaslat. A képviselőház azonban fel lett oszlatva, a minek következtében a teljesen előkészített reform, megvalósulása küszöbén, ismét háttérbe szorult. 1907-ben az akkori igazságügyi kormány ismét beterjesztette a képviselőház elé, a kitört politikai váltság folytán azonban újból nem lett a javaslatból törvény. Végül 1910-ben sikerült az évtizedek óia vajúdó reformot végre megvalósítani s a király a két ház által elfogadott szöveget 1911. január 8-án szentesitette, amely ugyanazon hó 15-én mint 1911 : I. t.-c. a polgári perrendtartásról került corpus inrisunkba. De ezzel nem lett vége. Uj kérdés lép előtérbe. Meg van a törvény, de mikor lépjen életbe? Az 1912 : LIV. t.-c. (a Pp. életbeléptetéséről) 1. §-a szerint a Pp. legkésőbb 1914. szeptember hó 1-ső napján lép életbe. Közbejött a ránk erőszakolt háború a maga minden nehézségeivel s az igazságügyi kormány a közóhaj, legjobban talán azonban a kényszerítő körülmények hatása alatt lemondott az 1914. szeptember 1-ső napján leendő életbeléptetésről s a Pp életbeléptetésére 1915. január elseje határoztatott el törvényileg. Hogy 1915. január első napja miért lett alkalmasabb, — ezt már post festa — vizsgálni teljesen meddő és célt tévesztett törekvés, mert ma már a törvény életbelépett s arra kell mindnyájunknak törekednünk, hogy annak áldásait kiaknázhassuk a jogkereső közönség javára. Mert az vitán kívül álló tény, hogy a Pp. egy kiváló, a nemzetek életében párját ritkító törvényhozási mü. De éppen mert egy kiváló elmének évtizedeken át csiszolt logikai müve — bár első olvasásra könnyű olvasmányként jelentkezik — egyike legnehezebb kódexeinknek. Már a §-ok nagyszáma, azután meg a számos sorból álló §-ok tömege nehéz munkára tesz figyelmessé. S ha hozzávesszük a Pp-vel egyidejűleg életbelépett rendeletek óriási számát is, bátran állithatjuk, hogy a Pp.-nek minden kapcsolatos rendeleteivel való elsajátítása és tudása még a jövőbe tartozik. Mert hiába, azt őszintén kell bevallanunk, hogy a mai nehéz viszonyok között, legyenek bár azok bármilyen kedvezőek hazánkra, a jogászságnak igen-igen nagy része avval a lelki dispozicióval, amely egy ilyen nagy munkának az elsajátításához, megtanulásához szükséges, nem rendelkezik. És éppen ebben látom én a Pp.-nek meg nem érdemelt, szerencsétlen sorsát. Az a fátum, amely üldözte, amig törvény lett, nem akar mellőle tágítani életbelépése után sem. Mi persze, akiknek megadta a sors, hogy megérjük az uj Pp. életbelépését, minden erőnkből igyekezni fogunk, hogy életbelépését megkönnyítsük, de ha ennek dacára mégis lesznek fennakadások, egyedüli vigaszunk csak az fog lehetni, hogy nihil a me humánum puto . . . Vajha fordulna a kocka, hogy a Pp. életbelépése szebb korszaknak lehessen előhirnöke! Egyedül ez fogja velünk elfeledtetni a Pp.-nek hosszú és nehéz hányattatásokon keresztüli keletkezését és életbelépését. * ,, 9 ni fiir. igozságíigyminiszfopneH 63.600 MW.1. ifi, számú a végrehajtási eljárással kapcsolatos egyes rendelkezések tárgyában. A polgári perrendtartásról szóló 1911: I. t.-c. életbelépésének napjától kezdve a hatályon kivül helyezett ügyviteli szabályoknak a végrehajtási eljárással kapcsolatos rendelkezései helyébe azokkal lényegükben megegyező következő rendelkezések lépnek : Jegyzökönyvek. 1. §. A végrehajtási jegyzőkönyvben a kiküldött a végrehajtás folyamán teljesített cselekményeket, az érdekeltek kérelmeit és nyilatkozatait, valamint az eljárás menetére vonatkozó egyéb körülményeket akképen tüntesse fel, hogy a jegyzőkönyv az eljárásnak teljes és hü képét nyújtsa. A külön jegyzőkönyvek tartalmáról a törvény rendelkezik 2. §. A végrehajtás folytatása végett szóval előterjesztett kérelmet (1881: LX. t.-c. 116. §.) a kiküldött az árverési iesrvzőkönyvbe vezeti be, ha pedig a kérelmet irásba foglalva nyuj-