Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 47. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesületnek évi jelentése (1913-1914.) az egyesület működésének hetedik-nyolcadik évéről

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 47. számához. Kolozsvár, 1915. november 21. JOGESETEK a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: dr. Szitás Jenő kir. járásbirósági albiró. 182. A S. E. 204. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy az Ítélet feloldása esetében a felebbezési biróság a felülvizsgálati biróság jogi álláspontjához alkalmazkodni tartozik, nem jelenti egyszersmint azt is, hogy a felülvizsgálati bíróság jogi álláspontja ítélt dolog hatályával birna s ezt a feleb­bezési bíróság nem tartozik követni akkor, ha az njabb tárgyaláson olyan tényállást állapit meg, amelyre a felül­viz«gálati biróság jogi álláspontja már nem alkalmazható, szóval az id. §. által nincs kizárva, hogy az njabb felebbe­zési tárgyaláson a felek uj tényeket és bizonyítékokat minden irányban felhozhassanak, ami által a felülvizsgálati biróság feloldó végzése alapjául szolgáló tényállás és ezzel együtt a jogkérdés is megváltó thatik, a mikor is az erre megfelelő anyagi jogszabály kell, hogy alkalmaztassak. A. midőn azonban, mint a jelen esetben is, a peres kérdés egy része jogerős ítélettel már el lett döntve, ezen eldön­tött rész tekintetében ujabb ténykörülmények ebben a perben fel nem hozhatók s a bíróság az Ítélet által kötve van. P. II. 2232/35. 1915. sz. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biró­ság : A kir. Ítélőtábla a felebbezési biróság Ítéletét feloldja. Indokok: A S. E. 204. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy az Ítélet feloldása esetében a febbezési biróság a felülvizs­gálati biróság jogi álláspontjához alkalmazkodni tartozik, nem jelenti egyszersmint azt is, hogy a felülvizsgálati biróság jogi álláspontja itélt dolog hatályával birna s ezt a felebbezési biróság nem tartozik követni akkor, ha az ujabb tárgyaláson olyan tény­állást állapit meg, amelyre a felülvizsgálati biróság jogi állás­pontja már nem alkalmazható, szóval az id. §. által nincs kizárva, hógy az ujabb felebbezési tárgyaláson a felek uj tényeket és bizonyítékokat minden irányban felhozhassanak, ami által a felülvizsgálati biróság feloldó végzése alapjául szolgáló tényállás és ezzel együtt a jogkérdés is megváltozhatik, a mikor is az erre megfelelő anyagi jogszabály kell, hogy alkalmaztassék. A midőn azonban, mint a jelen esetben is, a peres kérdés egy része jogerős ítélettel már el lett döntve, ezen eldöntött rész tekintetében ujabb ténykörülmények ebben a perben fel nem hozhatók s a biróság az Ítélet által kötve van. Alperes tehát a felülvizsgálati kérelmében első helyen fel­hozott az a panasz, hogy a felebbezési biróság akkor, midőn a kártérítési kötelezettség kérdésében uj ténykörülmény alapján újból határozott, ellentétbe helyezkedett saját jogerős Ítéletével és a királyi ítélőtábla 1913. G. 18. számú végzésével, melyben pedig világosan ki lett mondva, hogy az a kérdés, hogy a fel­perest a sz' ban forgó vételi ügyletből folyóan az Írásban kiállí­tott szerződés feltételeire tekintettel megilleti-e a kártérítési jogo­sultság, végleg eldöntöttnek tekintendő. Lényeges eljárási szabálysértést követett el tehát a feleb­bezési biróság ezzel, valamint azáltal is, hogy a felülvizsgálati biróság egyenes utasítása és útmutatása dacára a kár létezése és mennyiségének megállapítása szempontjából szükségesnek talált ténymegállapításokba nem bocsátkozott. Minthogy pedig ezen jogszabálysertések fennforgása mellett az ügy az eldöntésre nem alkalmas, a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 204. §-a alapján feloldani s uj határozat hozatalát elrendelni kellett. 1915. október hó 4. 183. A telekkönyvnek az értékre vonatkozó bejegyzései hite­lesek nem lévén, az érték megállapításánál irányadónak el nem fogadhatók. P. I. 1999/4—1915. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla, mint felfolyamodási biróság: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a keresetet hatáskör hiánya miatt hivatalból visszautasithatónak nem tartja és az első bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Mert: Keresetében felperes azt adja elő, hogy a kereset tárgyává tett ingatlanrészt 2750 K vételárért vette meg és állításának igazolására a 3872/1912. plgi ?z. iratokra hivatkozik. A per tárgyának értéke tehát a kereset szerint 2750 korona. Minthogy a per tárgyának a felperes által előadott értéke a köztudomással vagy a biróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik és a telekkönyvi adatok dacára valószínűtlennek sem mutatkozik, mert a telekkönyvnek az értékre vonatkozó bejegy­zései hitelesek nem lévén, az érték megállapításánál irányadónak el nem fogadhatók, a Pp. 5. §-a értelmében az emiitett eseteket kivéve pedig a felperes által a keresetben előadott érték a hatás­kör megállapításában mindaddig irányadó, mig azt az alperes vitássá nem teszi, minthogy a 2500 K értéket meghaladó perek­ben eljárni a Pp. 1. és 2. §-a értelmében a kir. törvényszék bir hatáskörrel, ennélfogva az elsőbiróság végzését megváltoztatni és az első bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. 1915. évi augusztus hó 18. 184. Az erdélyi telekkönyvi rendtartás 4. §-a értelmében azok az isrények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokonviszonyok tárgyában 1854. június hó 24-én kibo­csátott pátens által sz;ibályoztattak, telekkönyvi felvétel tárgyát nem képezik, ebből jogszerűen az követke/Jk, hogy az ingatlanok jogi természetének a felhívott pátens 19. 8-án felépült 1896 : XXV. t.-c. szerinti megállapításánál a hely­színelés! telekkönyvi felvétel döntő súllyal nem bírhat. P. II. 1815/17. 1915. sz. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biró­ság: A kir. ítélőtábla a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 204. §-a értelmében feloldja. Indokok: A tulajdonjogból folyóan a birtokot igénylő fel­peres anyagi s főleg eljárási jogszabályok megsértése miatt támadta meg a felebbezési biróság Ítéletét. A panaszok, a tárgytalantól eltekintve, lényegileg alaposak. A felebbezési biróság Ítéletében foglaltak szerint nem vitás, hogy a pertárgya ingatlan a r.-i 13. sz. tjkvben 59. hrsz. ingat­lan azon részének felel meg, amely megosztás folytán 2. alszá­mot nyert és amely a tagositási munkálatokban 252. uj mérnöki számmal van jelölve. Az illető telekjegyzőkönyv hiteles másolata szerint az 59. hrszámra vonatkozóan a felperesnek a tulajdonjog bekebelezése iránti kérvénye feljegyeztetett azzal, hogy az a végleges beveze­tés után fog elrendeltetni. A telekkönyvből a tulajdonos osztottsága nem tűnik ugyan ki, de az erdélyi telekkönyvi rendtartás 4. §-a értelmében azok az igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon­viszonyok tárgyában 1854. június hó 24-én kibocsátott pátens által szabályoztattak, teLkkönyvi felvétel tárgyát nem képezik, ebből jogszerűen az következik, hogy az ingatlanok jogi terméő szetének a felhívott pátens 19. §-án felépült 1896 : XXV. t.-c szerinti megállapításánál a helyszinelési telekkönyvi felvétel dönt­sullyal nem bírhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom