Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 46. szám - Jegyzetek az itélkezés lélektanához

VIII. évfolyam. 46. szám. Kolozsvár, 1015. november 14. ÉRDEM JOGI KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emil kir, tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Temesvári Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Előfizetési-dij: Egész évre 16 K. Félévre .... S K Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK: Jegyzetek az Ítélkezés lélektanához. — Háborús rendeletek. MELLEKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. KÜLÖNFÉLÉK. X Jegyzetei! az iíelezés léieHtanáhc; Az igazság fölismerése tetszést kelt bennünk. Lelki gyönyört eredményez. Nihil est menti veritatis luce dulcius. (Cicero.) Az igazságot kétfélekép ismerhetjük fel. Vagy az érzelmek utján, vagy pedig a gondolkodás törvényeinek igénybevételével. Ha az érzelmek utján ismerjük fel az igazságot, a fölismerés ugyszólva divinatoricus utou történik, anélkül, hogy számot tudnánk adni tárgyi okainkról. Ily esetben nem bizonyítékokra, hanem egyszerűen érzelmünkre, saját egyéni meggyőződésünkre hivatkozunk. Ezen esetben a gondolkodást az érzelem pótolja; előfordul pedig ez leginkább olyan esetekben, amikor nincsenek elég világos ismereteink a dolgokról; vagy nincsen elég rendelkezésre álló időnk, hogy a dolgok valódi mibenlétével foglalkozzunk, azt vizsgálódás és analizálás tárgyává tegyük. Ilyen esetekben az érzelmek mintegy előlegezik az igazságot. Más az utja az igazságosság felderítésének, ha az a gondolkodás, a tudományos következtetés módszerével történik. Itt is érzelmek követik az egyént elhatározásainak útjában. Az ítélkezés első stádiumában, a töprengés, a tanakodás a vezérmoiivum. Ebben a lelki állapotban kétségben vagyunk valami iránt. Nem tudunk elhatározásra jutni. Ez a helyzete a bírónak a legkellemetlenebb. De a milyen kellemetlen ez a helyzet, annál lélekemelőbb, megnyugtatóbb a másik, a mikor elhatároztuk magunkat, a mikor a következtetést az egész vonalon — hiatusok nélkül — keresztül vittük. Mint említettük ezt a helyzetet is kisérik azok a fentemlitett divinatoricus lelki állapotok. Mert szerintünk — a hideg logika, amely 2X2-vel operál, sohasem lehet megnyugtató arra az emberre, a ki embereknek osztja az igaz-ágot s aki nem jogi a.lgebrista. A jó biró az igazság keresésének mind a két útját meg kell tegye, mert a kimondott igazság szerintünk csak ebben az esetben lesz u. n. anyagi igazság, amit pedig az egész vonalon szeretünk hangoztatni. Csak ugy lesz az igazság emberi és egyben tudományos igazság is. A jó biró megérzi, hogy melyik oldalon van az igazság. Meg kell érezze. S ha megérezte, a többi már csak adatgyűjtés, hogy az igazság kimondását tudományos (törvény) érvekkel is támogathassa. Az igaz, hogy ezt a finom érzést — könyvből megtanulni nem lehet. De szerintünk nem is az a jó biró, aki csak a törvényt tudja. Mert más az igazság felismerése és más a törvényapplicatió. A jó bírónál első — a helyes érzék, a felismerőképesség, a tényeknek helyes appercipiálása. Enélkül a törvénytudás olyan, mint a csiszolatlan gyémánt. A felismerőképesség a praxis, a tudás, a teória, már pedig tudjuk, hogy teória sine praxi, velut cumi sine axi . . . Ilyen körülmények között bátran állithatjuk, hogy nagyrészben a természet különös adománya, hogy valaki jó biró. Kétségtelen, hogy a tudás, a törekvés is számottevő tényező, de az alap — a természet adománya, a mit a szorgalom, az igyekezet sohasem pótolhat. * A kereset beadásától — ítélethirdetésig a biró különböző lekiállapotokon megy keresztül. Ez a vonal sohasem egyenes. Éppen abból az okból, hogy az Ítélkezés emberi dokumentumokon alapszik — az emberi dokumentumok pedig relativek — a biró is az Ítélethirdetésig a keresetnek helytadás és keresetelutasítás valamennyi indokait mérlegeli, latolgatja. S ha a mérleg két serpenyőjében a súlyok egyformák, a döntés létrehozásánál nem a tudás, hanem az a képesség segit, amely megérzi, sejti, hogy hol van az igazság. A jó biró már a kereset beadásakor, a mikor elolvassa, érzi az igazságot és fel is állítja mindjárt a syllogismust. Ezzel megindul a bírónál a lelkifolyamat. Jön az alperesi ellenkérelem és allegáták. A bíró lelkiállapota fluctuál. Jön a bizonyítás, amely a megnyugtatást keli eredményezze és a bírót elnatározásra birja. Ha a bizonyítás bevétetett — következik a bizonyítékok mérlegelése. Az a mit a Pp. a 2(0. §-ban körvonaloz. Hogy t. i. „A bíróság a tényállás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szoros méltatásával ítéli meg." A biró az egész bizonyitásfelvétel folyamán állandólag dolgozik lelkileg. Minden bizonyítékot mérlegel; Ítélkezik állandóan, hol a keresetnek helytadás, hol az elutasítás irányában. Minden bizonyítékot osztályoz, rendez ugy, hogy abban a stádiumban, a mikor a bíróság visszavonul tanácskozásra, egyes bírónál ítélet kimondása előtt — már csak az összesítés, a bizonyítékok rendezése marad hátra. Hogy miként folyik le az ítélkezés, az elhatározásrajutás s lelkileg milyen emóciókon megy keresztül — erről más alkalommal, x. Háborús rendeleted i. A m. kir. minisztériumnak 3928/1915. M. E. számú rendelete, a halasztás alá nem eső váltók, kereskedelmi utalványok és közraktári jegyek bemutatásának és az ily papírokra vonatkozó óvás felvételének határideje tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivetés intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII: t.-c. 16. §-ában, valamint az ugyanezen törvénycikket és az 1912: LXVIII. törvénycikket kiegészítő 1914: L. t.-c. 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 2807/1915. M. E. számú moratóriumfeloldó rendelet kiegészítéséül a következőket rendeli: 1. §. A moratóriumi rendeletek vagy a moratóriumfeloldó rendelet értelmében halasztás alá nem eső váltó, kereskedelmi