Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 45. szám - Előkészitő iratok - Adalékok a Házassági Törvény 81-103. §§. joggyakorlatához. (Befejő közlemény.)

222 oldal. Erdélyrészi Jogi Kdzlony 45. szám. rendelkezést mellősi és a per befejeztével asr ügyiratokat \ vitézkedés végett átteszi a gyámhatósághoz. A bíróság a kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felett a §"a aiaPJán azon esetben is köteles határozni, ha a szülők e tekintetben a per során egyezségre is léptek s ha ezen egyezséget a gyámhatóság jóvá is hagyta. Kiskorú gyer­mekek léte esetén az ítélet a gyámhatóságnak mindig kézbesí­tendő. (Ko. 2598/1896. sz.) Házasság felbontása esetében a szülőknek a gyermekek tartására vonatkozó törvényes kötelezettsége ezeknek 12 éves korukon tul is fentartatik. (Curia: 1302/1899. Ko. 1891/1899.) A házasság felbontását és a kiskorú gyermekek elhelyezé­sét, tartását tárgyazó Ítéletekben a gyermekek születési ideje év, hónap és nap szerint kiteendő. (Curia: 6291/91.) A közös kiskorú gyermek elhelyezése, tartása és nevelése kérdésében az iratok akkor is átteendők az illetékes gyámható­sághoz, ha a szülök e tekintetben egymás között megegyeztek. (Curia: 6152/500., 3504/900. Ko. 3725/900) Ha a bíróság a perben kiderített ténykörülményeket nem találja elegendőknek arra, hogy a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozzon, ez esetben az 1894 : XXXI. t.-c. 96. §. szerint a rendelkezést egyáltalán s igy nemcsak az elhelyezésre, hanem tartásra nézve is mellőzni s az iratokat intézkedés végett a gyámhatósághoz átteszi. Ennélfogva a II. bíróságnak az az intézkedése, mely szerint a gyermek elhelyezése és tartása kötelezettsége iránt érdemileg határozott s az iratokat csak a tartás és nevelés költségeinek megállapítása végett s annak a házasfelek között való megosztása céljából rendelte a gyám­hatósághoz áttétetni, nem felel meg a törvény rendelkezésének s ezért meg kellett változtatni. (Curia : 4687/900.) 97. §. Ha a biró a felbontó ítéletben a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek ér­dekeinek többé meg nem felel, a gyámhatóság a bírói határozattól eltérőleg intézkedhetik. 98. §. A biró a per tartama alatt az ágytól és asz­taltól való különélést a házasfelek bármelyikének kérel­mére elrendelni köteles. Alperes a házasság felbontása iránti viszonkeresetét kizá­rólag az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. íj ának a) pontjára, vagyis arra alapította, hogy felperes a . . . szám alatt kelt birói hatá­rozatban kitűzött határidő a^a't az életközösséget vissza nem állította. Minthogy azonban felperes egy eme határozatnak kelet­kezése előtt beadott keresettel már szorgalmazta a házasság felbontását, a 98. §. alapján eme per tartamára, az ágytól es asztaltól való különélés elrendelendő lett volna és felperes az életközösség visszaállítására csakis keresetének jogérvényes eluta­sítása után lett volna felhívható, ennélfogva alperes idő előtt támasztott viszonkeresetével elutasítandó volt. (Curia: 1901. szept. 18. 3558—1901. sz. Ko: 3442/901.) 99. §. A 76., 78. és 79. § ok eseteiben a biró a kibé­külés megkísérlése céljából a házasság felbontása előtt rendszerint a házasfelek ágytól és asztaltól való külön­élését rendeli el. A különélés elrendelését csak akkor lehet mellőzni, ha a házastársak kibékülése egyáltalában nem remélhető. A 80. §. eseteiben az ágytól és asztaltól való külön­élést mindenkor el kell rendelni. Az ágytól és asztaltól való különélést hat hónapnál rövidebb és egy évnél hosszabb időtartamra szabni vagy ismételni nem lehet. A felek egyező kérelmére azonban a különélés hosszabb időre is kiszabható. A H. T. 99. §-ában emiitett közbenszóló Ítéletben nem foglalnál helyet az a kijelentés, hogy : „a keresetnek hely adatik", mert ezen i:életben a békéltetés céljából a különélés elrende­lése a törvényszabta előzetes intézkedést képezvén, az a kérdés, hogy a házassá- felbontására irányzott keresetnek hely adatik-e, az''ügy érdemében hozandó ítéletben nyer megoldást. CA peres ügy eképen érdemben elintézést nem nyervén, a perköltség, az ügyvedek és házasságvédő dijai felett ennélfogva csak az üdvnek végleges befejezésével lehet és kell határozni. (Ko. 1004/1897. sz.; A H. T. 99. §~ában szabályozott ágy és asztaltol va o elválasztásnak csupán akkor van helye, ha a házasság felbon­tására törvényes ok fennforogni látszik. 'Ko. 2908/1896.) Ha a házasság felbontása oly körülményekre alapittatik, amelyek szerint a H. T. 99. § alapján közbenszóló Ítélet ho­zandó, ezen Ítéletben sem kereset, sem viszonkereset nem nyerhet érdemi elbírálást, mert ez a 100. §-ban előirt ujabb eljárás ered­ményéhez képest hozandó Ítéletben oldhatók meg véglegesen s ezen ítéletben hozandó határozat a perköltség iránt is, ezen alapszik az is, hogy ezen ítéletben mindkét fél jogosítandó fel a bontó Ítélet kérésére, ha azon viszonkereset nem emeltetett, a kitűzött határidő után a további érdemi eljárás kérelmezésére csak felperes jogosítható fel. (Ko. 1741/897. Curia. 2447/1897. sz.) Ha a bíróság a házasfelek különélését a hat havi időtar­tamra az alperes által viszonkeresetileg érvényesített bontó ok (80. §-a) alapján rendeli el s hogy a házasság felbontását a különvetési időszak lejártával csak alperesnek áll jogában kérel­mezni, ezáltal felperes keresetével elutasítottnak tekintendő, miért is a H. T. 100. §-a ahpján hozott érdemleges ítéletben csak a viszonkereset és nem egyszersmind a kereset felett hozhat hatá­rozatot. (Curia: 4264^1896. Ko. 2134/1897.) Midőn a per adatai a H. T. 80. §. a) pontjában megjelölt bontó ok tényálladékát látszanak megállapítani, a H. T. 99. §. s/erint az ágy és asztaltól való különélés mindig elrendelendő. (Curia: 6251/1897. Ko. 1291/1898.) Az ágytól és asztaltól való különélésnek, mint békéltetési kísérletnek elrendelésénél a bíróság csak annak méltatására van hivatva, hogy a keresetnek vagy viszonkeresetnek támogatására a per során felhozattak oly adatok, melyek esetleg bontó oknak minősithetök, az 1894: XXXI. t.-c. 99. §. alapján keletkezett határozatnak tárgyát azonban a kereset vagy viszonkereset érdemi eldöntése nem képezheti. Az 1894: LXXI. t.-c. 100. §. rendelkezéséből önként követ­kezik, hogy az ügynek érdemi eldöntését a különélésre kitűzött határidő eltelte után 3 hónapon belül úgy felperes, valamint viszonkereset esetében az alperes is kérelmezheti. (Curia: 5175/1898. Ko. 3101/1898.) Lásd 100. §-nál a C. 2590/899. határozatát. Az ágy és asztaltól való különélésnek az 1894. XXXI. t.-c. 99. §. alapján való elrendelésével a bontás kérdése érdemileg nincs eldöntve és ennek az intézkedé-nek épen az a célzata, hogy a házasfelek között a kibékülés megkisérlessék, a házasság­védő tehát, aki a házasság fenntartása érdekében van annak ellenőrzésére hivatva, hogy a házasság felbontásánál a törvények és jogszabályok helyesen alkalmaztattak e, a békítési kísérlet ellen, a saját hivatásából folyó jogkörénél fogva felebbezf>ssel nem élhet s azért részére munkadíj sem állapitható meg. (Curia: 7035/899. Ko. 1011/900.) Habár a házasság nem egyedül a H. T. 80. §. c) pontjá­ban meghatározott bontó ok alapján, hanem elsősorban a 76. §-ban irt házasságtörés miatt bontatott is fel, az ágytól és asztaltól való különélés a H. T. 99. § ának 2. bekezdése értel­mében elrendeltetett, mert a H. T. 99. § a szerint a különvetés a 76. §. esetében rendszerint, a 80. §. esetében pedig minden­kor elrendelelendő. (Curia: 1901. nov. 5. 6638—1901. sz. Ko. 4029/901.) Az ágy és asztali különélésre kiszabott határidő kérdése, amennyiben az erről rendelkező Ítélet külön erre irányuló jog­orvoslattal meg nem tdmadtatoit. az Ítélet kézbesítésétől számítandó. A kir. törvényszék Ítélete megváltoztatásával felperes váló­keresetével elutasittatik. Indokok: Az 1894. évi XXXI. t.-c. 99. §a értelmében ágytól és asztaltól való különélés elrendelésérc vonatkozó ítélet mintán az csak oly közbeeső és a kibékülés megkísérlése cél­jából eszközlendő intézkedésre vonatkozik, mellyel a per érdeme, a házassági kötelék felbontása eldöntést nem nyer, a birói gya­korlat szerint nem tartozik azok közé a határozatok közé, melyek hivatalból felülvizsgálat tárgyát képezik, az e részi en hozott közbeszóló Ítélet, tehát amennyiben jogorvoslattal peres felek által meg nem támadtatik, felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Ebből folyóan l- hát nyilvánvaló, hogy a nőtartás kérdésé­ben beadott jogorvoslat az ítélet többi részét nem érinti és az ágy és asztaltóli különélésre kiszabott határidő kezdete, amennyi­ben az erről rendelkező Ítélet külön erre irányuló jogorvoslattal megtámadva nem lett, az ítélet kézbesítésétől számítandó. Az e tekintetben rendelkező s e részben jogerős . . . számú ítélet a vétiv tanúsítása szerint peresfelek képviselőinek 1904. jan. 11-én kézbesittetett; a 6 havi különélésre rendelt iuö ettől az idő­ponttól kezdve, számítva tehát 1904. évi július hó 11-én járt le. Felperes a 6 havi idő eltelte után a házasság felbontása ránti kérését 1904. október hó 31-én adta be. Miután p-dig az 1894. évi XXXI. t.-c. 100. §. értelmében amennyiben felperes az ágytól és asztaltól való különélésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom