Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 44. szám - Adalékok a Házassági Törvény 81-103. §§. joggyakorlatához. Folytatás

44. szám. Erdélyrészi Jogi Kftzlöny 219. oldal. II. A m. kir. minisztériumnak 3837-1915. H. E. számú rendelete, hitbizományi birtokos részéről történő hadikölcsönjeeryzés előatozditása tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. LXIII. tc. 16. §-ában és az idézett törvénycikket, valamint az 1912. LXVIII. törvénycikket kiegészitö 1914. L. tc. 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A hitbizományi birtokos a hitbizományi jószágot a becsérték feléig megterhelheti, ha a kötelezvényből kitűnik, hogy a felveendő kölcsönt egész összegében magyar hadikölcsön jegyzésére íorditja és ha a hitbizományi birtokos Írásban kötelezettséget vállal a kölcsön ily felhasználására és a hitelezőt erre feljogosítja. Ebben az i setben a hitbizományi hatóság a megterhelés jóváhagyását nem tagadhatja meg. Az első bekezdés alapján felvett kölcsön felhasználásával jegyzett hadikölcsönkötvények kamatjövedelmét a felvett kölcsön kamatjának fizetésére s a kölcsön törlesztésére kell fordítani. Hadikölcsön jegyzése végett történő megterhelés iránti kérelem eseteben a hitbizományi hatóság a hitbizományi gondnok és a várományosok meghallgatását mellőzheti. A meghallgatást mellőzni kell, ha a célt meghiúsító késedelemmel járna. 2. §. A becsérték megállapításánál a hitbizományi hatóság a hitbizományi leltáron kivül más értékmegállapitási alapot (pl. adóalapot va^y szakértői becslést) is alkalmazhat. 3. §. A hitbizományi jószágnak', illetőleg haszonvételének lekötésével felveendő kölcsönön vásárolt hadikölcsönkötvények, mint a hitbizományt illető közkötelezvények az 1090—1869. I. M. E. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 7. §-a értelmében bírói őrizet alá veendők és mint elömutatóra szóló közhitelpapirok ugyanezen rendelet 9. §-a értelmében a közpénztár részéről kötményezendők. Ha azonban a felveendő kölcsönnek biztositékául a hitbizományi jószág terhelése mellett egyszersmind maguk a jegyzett hadikölcsönkötvények is kézizálogul leköttetnek, a bírói őrizetbevétel és a kötményezés csupán a kézizálogfedezet alóli felszabadulás után vehető foganatba, amikor a hitelező a kézizálog alól felszabadult kötvényeket harminc nap alatt közvetlenül a hitbizományi hatóságnak köteles kiszolgáltatni. Ha e kötelezettséget a hitelező nem teljesiti, a hitbizományi hatóság a jelzálogjognak a kézizálog alól felszabadult, de a hitbizományi hatóságnak ki nem szolgáltatott kötvények vét-lára erejéig való kitörlése végett hivatalból megkeresi a telekkönyvi hatóságot. A hitelező az e § ban meg-zabott kötelezettséget a kölcsön nyújtásakor írásban elvállalni tartozik. 4. §. A hitbizományi hatóság a hitbizomány mindenkori birtokosának kérelmére a hitbizományi kötelék alól feloldja s a birtokos szabad rendelkezésére adja a hadikölcsönkötvények oly arányos részét, amely rész vételárának megfelelő kölcsöntőkének általa történt megfizetését a hitbizományi birtokos a hitelező nyugtájával és az erre vonatkozó zálogjog kitörlésének bekebelezését a telekkönyvi hatóság jogerős végzésével igazolja. Ilyen kérelmet csupán a kölcsöntőke megfelelő részének megfizetésétől számított egy éven belül lehet előterjeszteni. 5. §. Az 1. §. második bekezdését, továbbá a 2—4. §-okat oly esetben is alkalmazni kell, ha a hitbizományi jószágnak h idikölcsönjegyzés végett történő megterhelése a becsérték egyharmadát nem haladja túl. 6. §. A hitbizományi birtokos a hitbizománynak tökéjét vagy más ingó vagyonát korlátlanul magyar hadikölcsön jegyzésére fordíthatja. A hitbizományi hatóság jóváhagyását a hitbizományi gondnok és lehetőleg a várományosok meghallgatása után adja meg. 7. §. A hitbizományi hatóság abban a határozatában, a melyben a hadikölcsönjegyzés céljára a hitbizományhoz tartozó vagyon megterhelését vagy a vagyonnak ily célra fordítását megengedi, a jelen rendeletre hivatkozzék. Az e tárgyra vonatkozó beadványokat soron kivül kell intézni. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napjával lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1915. évi október hó 19. napján. Oróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. Adalékok a Házassági Törvény 81-103. §§. joggyakorlatához. Gyűjti: Dr. H. E. (Folytatás.) A házasság tartama alatt született gyermek elhelyezése és tartása iránt a H. T. 95. §. értelmében akkor is hivatalból teendő intézkedés, ha a gyermek születésének bejelentése alkalmával nem a férj, hanem más férfi ismerte el az atyaságot, mert a házasság tartama alatt született gyermekek mindaddig törvényes születésüeknek vélelmezendők, mig a törvénytelen születés törTényszerűnek ki nem mondatik. (Guria 6849/1898. Ko. 952/1899.) A házasság felbontása esetében kifejezendő, hogy az a körülmény, hogy a közös gyermekek tartására az apa köteleztetett, az anyát a H. T. 95. §-án alapuló tartási kötelezettsége alul fel nem menti. (Curia: 1333/1899. Ko. 1948/1899.) A kk. gyermek érdekéién leendő intézkedés csak egységes lehet. Tényállás. H. E.-nek R. W. elleni bontó perében a klvári kir. tszék a közös kk. gyermekre vonatkozóan a következők szerint határozott: „a gyermeket ideiglenesen az anyánál helyezi el, aki köteles a közös kk. tartási és nevelési költségeit saját vagyonából hordozni; ez által azonban az apának stb.... | A fentnevezett gyerek végleges elhelyezésére és tartására vonatkozó intézkedést a kir. tszék peresfeleknek a tiszti főügyész hozzájárulásával történt egyező kérelmére mellőzi s az ez iránti intézkedést az illetékes árvaszékre bízza." Indokok: A közös kk. elhelyezése és tartása feletti határozat, figyelemmel a felhívott törvény (1894. 31) 95. §-ban foglalt rendelkezésre, a felek között létrejött, a tiszti főügyésznek ! a gyámhatóság nevében tett hozzájárulásával megerősített egyezségen alapul. Tábla: indokainál fogva helybenhagyta. Curia: A kk. gyermekre vonatkozó Ítéleti rendelkezést megváltoztatja: az erre vonatkozó rendelkezést a Ht. 96. §-a alapján mellőzi és az ügyiratokat intézkedés végett K. város árvaszékéhez rendeli áttenni, mert a kk. gyermek érdekében teendő intézkedés csak egységes lehet. (C. 1907.1. 30. 7484—1906. P.) A közös kk. leány gyerek végleg az anyánál helyeztetik el. Az anyának vétkessége nem olyan okból állapíttatott meg, mely I erkölcsi tekintetből a kk. leánygyermeknek gondviselése alól való elvételét indokolttá tenné, sőt a kiskorúnak nyilvánvaló érdeke az I anyánál való maradását látszik kívánatossá tenni. Klvári tszék : 6591—905. sz. A házasságból szülelett leány| gyerek végleg az anyánál helyeztetik el. Ez a határozat, figyelemmel a Ht. 95. §-ra az alperes (anya) által előterjesztett kérelmén alapul. Tábla 3712—905. I. a kk. Margit Viola 7 éves kora beI töltése után alperes által felperesnek (atya) lesz átadandó. Mint| hogy felperes a közös gyermeket a 7 év betöltése után magá| nak kívánta átadatni, e tekintetben az alperest (anya) erre kötelezni kellett. Curia 10498—905. A másodbiróság Ítéletének a kk. gyermek elhelyezése iránt rendelkező része megváltoztatik s e tekintetben az első bíróság ítélete hagyatik helyben. Alperesnek vétkessége nem olyan okból állapittatik meg, mely erkölcsi tekintetből a kk. leánygyermeknek gondviselése alól való elvételét indokolttá tenné, "sőt a kk.-nak nyilvánvaló érdeke az anyánál való maradását látszik kívánatossá tenni. Kk. gyermek elhelyezésére vonatkozó intézkedésnek a Ht. 95. §. első bekezdése szerint csak bontó perekben van helye. Besztercej tszék : 5095—904. A házasság felperes keresete folytán a Ht. 53. §-a alapján érvénytelennek nyilvánittatik, a Ferenc utónevet nyert fiúgyermek állandó tartása és nevelés végett felperesnél helyeztetik el. . . A házasságból született gyermek állandó tartás és nevelés végett felperesnél, az anyánál volt elhelyezendő, mint aki eddig is tartotta, nevelte és gondozta s különösen pedig azért mert ebben a felek megállapodtak. Kolozsvári tábla 914—905. A kir. törvényszék ítélete a peresfelek közötti házasság érvénytelenítését és a különélés alatt született és Ferenc utónevet nyert kk. fiúgyermek elhelyezését és tartását illető hivatalból megvizsgált része az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. Curia 4331—905. A másodbiróság Ítélete a kk. gyermek elhelyezésére vonatkozóan mindkét alsóbiróság intézkedésének abbói az okból való mellőzésével, mert az 1894. XXXI. tc. 95 §-a első bekezdése szerint olyannak csak bontó perekben van helye egyebekben az abban felhívott indokok alapján helybenhagyatik! (Folytatjuk.)