Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 37. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. (Befejező közlemény.) - Rendkívüli eljárási intézkedések

190 oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 37. szám. mában Alföldy Ede, a budapesti kir. Ítélőtábla bírája már kész tervezettel áll elő. Tervezete tizenöt szakaszból áll. Ehhez adja a részletes indokolást is. A tervezet megfontolt, célszerű. A jövő számban néhány észrevételt mi is fogunk hozzáfűzni. Mindenesetre sok körültekintéssel kell az elveket áthidalni, hogy az élet kívánalmainak eleget tehessünk, s a célt, a perek minél előbbi — igazságos — befejezését elérhessük. Mert a cél mégis csak: a perek gyors és igazságos minél előbbi befejezése. X. 9 gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. A m. kir. igazságügyminiszternek 9550/1915. I. M. E. számú rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészített szabályainak megállapítása tárgyában. (Befejező közlemény.) 4. Végrehajtás. 40. §. A rögtönitélő biróság határozatai ellen perorvoslatnak — az ujrafelvétel és a jogegység érdekében használható perorvos atot ide nem értve — nincs helye és az az ellen bárki által benyújtott kegyelmi kérvénynek nincs felfüggesztő hatálya. Ha a vádlottat halálra Ítélték, a rögtönitélő biróság a Bp. 497. §-ának megfelelő eljárás után azonnal határoz abban a kérdésben, hogy az elitéltet kegyelemre ajánlja-e vagy sem. Ha a biróság az elitéltet kegyelemre ajánlandónak nem találta, az Ítélet kihirdetése után az elitélt mellé, amennyiben lehetséges, lelkészt ad és a halálra elkészülés végett adott megfelelő határidő letelte után, rendszerint két órán belül, a halál büntetést rajta végrehajtják. Ha a rögtönitélő biróság a halálra Ítéltet kegyelemre ajánlandónak találta, a bűnügyi iratokat az esetleg beadott kegyelmi kérvénnyel, valamint a kir. ügyészségnek és a bíróságnak véleményével együtt azonnal az ig-izságügyminiszterhez terjeszti fel. Ha a halálraítélt kegyelmet nem kapott, ennek kihirdetése után a halálbüntetést az előbbi bekezdésnek megfelelően kell végrehajtani. 41. §. A rögtönitélő biróság által kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását az ítélet kihirdetése után azonnal meg kell kezdeni. Felmentő Ítélet hozása esetében annak kihirdetése után a vádlottat, ha a további letartóztatását törvényes ok szükségessé nem teszi, azonnal szabadlábra kell helyezni. 5. Vegyes rendelkezések. 42. §. A rögtönitélő eljárásban hozott minden Ítéletet jogerőre emelkedése, illetőleg a 40. §. utolsó bekezdése esetében az iratok visszaérkezése után a tárgyalási iratokkal együtt legkésőbb tizennégy nap alatt a kir. főügyészhez kell küldeni, aki az iratok átvizsgálása és a netalán szükséges intézkedések elrendelése után az i«azságügyminiszternek jelentést tesz. 43. §. Ha a rögtönitélő biróság az ügyet rögtönbirósági eljárás aá tartozónak nem találja, vagy ha büntető Ítélet csak abból az okból nem hozható, mert egyhangú határozat nem jött létre, vagy ha a terhelt ellen súlyos gyanokok forognak ugyan fenn arra nézve, ho^y a terhére rótt bűncselekményt elkövette, de bűnösségének bizonyítása a törvényes határidőn belül lehetetlen, vagy ha a tárgyalás alatt derül ki, hogy a terhelt a 30. §. 2. bekezdésében megjelölt valamely állapotban van, végül h;> a törvényes határidőn belül Íteletet hozni egyáltalán nem lehet, a rögtönitélő biróság ugy hatái oz, hogy további rögtönitélő eljárásnak nincs helye. A rögtönitelő biróság végzését a vádlottal és a kir. ügyészséggel közli, es az ügyet, amennyiben az L Fejezetben szabályozott gyorsított bünvád' eljárásnak helye van, az erre hivatott bírósághoz, különben pedig a rendes bírósághoz teszi át; egyúttal arról is határoz, vájjon a terhelt továbbra is fogva maradjon-e vagy sem. 44. §. A rögtönitélő biróság előtt tartott tárgyalásról jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, de tartalmát a tárgyalásnak csakis a lényegére kell szorítani. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető jrja alá. 45. § A rögtön bíráskodás megszüntet se iránt az igazsá^ügymimszter intézkedik a belügyminiszterré és a honvédelmi miniszterrel egyetértve. A rögtönbiráskodás megszüntetését ugyanoly módon ki kell hirdetni, mint elrendelését. A függőben levő bűnvádi ügyekben, ideértve azokat is, amelyekben már halálos ítéletet hoztak, de azt még végre nem hajtották, a rögtönbiráskodás megszüntetését a terhelt tudtára kell adni, az ügyet, amennyiben az I. Fejezetben szabályozott gyorsított bűnvádi eljárásnak helye van, az errB hivatott bírósághoz, különben pedig a rendes bírósághoz kell áttenni. Az a biróság, amelyhez az ügyet áttették:, ugy jár cl, mintha a rögtönitélő eljárás meg sem lett volna indítva. A kiszabott szabadságvesztésbüntetés végrehajtását a rögtönbiráskodás megszüntetése nem érinti. III. FEJEZET. Záró rendelkezések. 46. §. Ez a rendelet 1915. évi június hó 17. napján lép életbe. Ettől a naptól kezdve a gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak megállapítása tárgyában 1914. évi július hó 27. napján 12.002/1914. I. M. E. szám alatt kiadott rendelet helyébe a jövőre nézve a jelen rendelet rendelkezései lépnek. A jelen rendelet 18. §-ának 2. bekezdésében, úgyszintén 20. §-ában foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást azokban az ügyekben, amelyekben a kir. törvényszék a gyorsított bűnvádi eljárásnak az előbbi bekezdésben emiitett szabályai szerint folytatott eljárás során már ítéletet hozott. Kelt Budapesten, 1915. évi június hó 17. napján. X eljárási i i. A m. kir. minisztériumnak 3021/1915. M. E. számú rendelete a háború következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívüli intézkedések megállapításáról 1380/1915. M. E. szám alatt kiadott minisztériumi rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. t.-c. 16. §-ában és az idézett törvénycikket, valamint az 1912: LXVIII. törvénycikket kiegészítő 1914: L. t.-c. 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. A háború következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges rendkívüli intézkedések megállapításáról 1915. évi április hó 29. napján 1380/1915. M. E. sz. alatt kiadott minisztériumi rendelet 1. §-ának 1. bekezdése a következő mondattal egészíttetik ki: A bíróság nem függeszti fel az eljárást, ha olyan körülmények vannak, amelyek esetében a felfüggesztést az 5. §. alapján nyomban meg kellene szüntetni. 3. §. Az 1380/1915. M. E. számú rendelet 2. §-ának 1. bekezdése a következő mondattal egészíttetik ki: A biróság nem függeszti fel az eljárást, ha olyan körülmények vannak, amelyek esetében a felfüggesztést az 5. §. alapján nyomban meg kellene szüntetni. Az idézett rendelet 2. §-a a következő uj bekezdéssel egészíttetik ki: Ha az ügyvéd valamelyik ügyben az eljárás folytatását kérte, az ő képviseletével ugyanannál a bíróságnál folyamatban levő többi ügyben is folytatni kell az eljárást, kivéve, ha az eljárást az 1. §. alapján függesztették fel. 3. §. Az 1380/1915. M. E. számú rendelet 5. §-a 2. bekezdésének e szavai helyébe: „hivatalból köteles megszüntetni", a következő szavak lépnek: „kérelemre megszüntetni köteles", mihezképest ennek a bekezdésnek uj szövege így szól: Ha kétségtelen, hogy a felfüggesztésnek az előfeltétételei (1., 2. §.) nem voltak meg vagy már nincsenek meg, úgyszintén a 2. §. esetében akkor is, ha a fél az ügyvédjének adott megbízást visszavonta, a biróság a felfüggesztést kérelemre megszüntetni köteles. 4. §. Az 1360/1915. M. E. számú idézett rendelet 7. §-ának a következő szavai után: „a minisztériumnak a" a következő szavakat kell tenni: „a katon i szolgálatot teljesítő személyekre és az ily szolg 'latot teljesítőkkel egy tekintet alá eső személyekre vonatkozó"; mihez képest ennek a §-nak uj szövege igy szól: A biróság a felfüggesztést az után a nap után, amelyet a minisztériumnak a katonai szolgálatot teljesítő személyekre es az ily szolgálatot teljesítőkkel egy tekintet alá