Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 35. szám - A m. kir. igazságügyminiszterek 12.000-1915. I. M. E. számú rendelete a moratórium fokozatos megszüntetése következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapitása tárgyában. Befejező közlemény

VII. évfolyam. 35. szám. Kolozsvár, 1915. augusztus 29. ERQELYRESZI3061K0ZL0HY A KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emi kir, tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Temesvári Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42, szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: A Pp, első féléve. — A m. kir. igazságügyminiszternek 12.000—1915. í. M. E. számú rendelete. (Befejező _ közi.) — A gyorsított bűnvádi eljárás rendes szabályai. KÜLÖNFÉLÉK. MELLEKLET: Jogesetek tára. —Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. ü Pp. első féléuc A jogi szaklapok hozták, hogy a polgári perrendtartásnak a perek időtartamára való hatásának megállapítása végett az igazságügyminiszter felhívta a kir. ítélőtáblák elnökeit annak a bejelentésére, hogy — nem számítva a váltókereseteket — hány vagyonjogi kereset érkezett a kir. törvényszékekhez és hány pert fejeztek be a törvényszékek, mint elsöíoku bíróságok a folyó év első felében. A beérkezett jelentésekből kitűnik, hogy 1915. évi január hó 1-től június hó 30-ikáig folyamatba tettek az ország összes törvényszékeinél 5676 vagyonjogi pert és közülök befejeztek 2851 pert, vagyis az uj polgári perrendtartás hatályban léte óta a törvényszéki hatáskörbe tartozó pereknek öO°/o-a félév alatt eljutott el-őfoku befejezéséhez, tehát a pereket a kir. törvényszékek által félév alatt befejezték. Ha figyelembe vétetik, hogy a régi perrendtartás idejében az ilyen perek átlagos időtartama az egy évet jóval meghaladta és hogy félév alatt a legtöbb per még az utolsó perirat iktatásáig sem jutott el, megállapíthatni, hogy az uj polgári perrendtartás a peres eljárás gyorsasága szempontjából is kitűnően bevált. Azt elvitatni kétségtelen, hogy nem lehet, miszerint a Pp. a régihez viszonyítva, rendkívül nagy haladás a perek befejezésének a gyorsasága szempontjából. Az első félév statisztikai adatai azonban e tekintenben irányadóul és következtetések alapjául alig vehetők. A háború alatti jogszolgáltatás ugyanis felette kis mederben folyt. A bíróságnak kevés perrel kellett dolgoznia, igy a perek lejáratása is felette gyorsan ment; a perek rövid tárgyalási időközökkel haladtak a befejezés felé. Mindez nem lesz azonban így, ha a rendes forgalom áll be. Mert az értékhatár sem olyan fix valami, mint a milyennek gondolni vélték. A kir. törvényszékek ezáltal nem igen fognak tehermentesülni. A dolog ugyanis ugy áll, hogy a fokozott drágaság következtében az értekek felette emelkedtek, s miután alig remélhető rövid időn belül azok leszállása, ebből következik, hogy érték szerint éppen a drágaság következtében sok oly per megy át a kir. törvényszékhez, a mi íendes viszonyok között a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozott volna. Ha tehát beáll a rendes forgalom, alig hiszem, hogy oly kedvező lesz a perek időtartama. A fenti statisztikai adat tehát egyelőre csak mint érdekes jelenség vehető számításba és nem szerepelhet mint irányadó momentum. A Pp. összes hatásaival majd csak azután fog kibontakozni, ha beáll a békés élet és a rendes háboruelötti állapotok. II. A Pp. szabályaival — az alkalmazás szempontjából — elég sok nehézségük volt ugy az elsöbirósagoknak, mint a felsőbíróságoknak. Ezt a körülményt dr. Sebes Dénes budapesti kir. Ítélőtáblai tanácselnök dr. Juhász Andor Ítélőtáblai elnök beiktatása alkalmával tartott beszédében is kiemelte. Szerinte is: „Az uj polgári perrendtartás sok gondolkozásra és aggodalomra ad okot, nehogy e hatalmas alkotás hajszálfinom, alakszerű jogtételei formulák és sémák durva kötelékeivé alakuljanak a gyakorlatban.*' És a mit Sebess tanácselnök ezen soraiban oly világosan sejtett és kifejez, ezt mi az elsőbirák, a Pp-t alkalmazó birák — felette érezzük. A Pp. hajszálfinom, alakszerű jogtételeit nagyon nehezen tudjuk hajlítani az élethez. Mi ugy tapasztaltuk, hogy a Pp. a maga egészében nagy perspektiváju alkotás, azonban a részletekben felette minuciózus, széttagozódó ugy, hogy akár mindenik szakaszhoz egy értekezést lehetne irni pro és egyet contra. Mindenik szakasznál támadnak kétségek, amelyek eloszla* tása végett egész tanulmányt kell végezni. Az egyes szakaszokat a maguk fő- és alcsoportjaikkal és többféle distinkcióikkal egyenesen lehetetlen megtanulni és észbe tartani. Ebben a tekintetben hasonlít a Bp.-hez. Mindezeknek a következménye aztán a sok ellentétes felfogású cikk és a sok elvi megállapodás, amelyek már eddig bizonytalanná tették az egységes felfogást és a melyek jövőben mindinkább veszélyeztetik az önálló gondolkozást és felfogást. Nem ejt-e aggodalomba az, hogy pl. a Pp. 476. §. értelmezése körül egész irodalom keletkezett már eddig? S hogy van már elvi megállapodás !!! Szerintünk helyes volna, ha e kérdéshez a commentátorok, az arra igazán hivatottak is hozzászólnának, mert elvégre ök erre a leghivatottabak, értem a tudomány és az elvek szempontjából. III. Mi tehát a Pp. első félévének eredményét csak mint a jövő zálogát köszöntjük. Nagy haladást jelző határkő a Pp. jogéletünkben, de hogy miként fogja megállni a próbát az életben — a jövő fogja megmutatni. Akkor fogunk majd véleményt nyilvánítani. Sokat kell tanulnunk, sokat kell csiszolni a Pp-én, nehogy jogtételei formidák és sémák durva kötelékeivé alakuljanak a gyakorlatb n. 9 m. feip. igszságíigyminiszterneli 1Z.000 . I. HL E. a moratórium fokozatos megszüntetése következtében a polgári peres és nem peres eljárásban szükséges szabályok megc'dlapitása tárgyában, \l (Befejező közlemény.) IV. Vegyes és zárórendelkezések. 26. §. A moratófiumfeloldó rendeletnek részlettörlesztéseket megállapító rendelkezései nem érintik a telekkönyvi nem peres ügyekre vonatkozó szabályokat. Az a körülmény, hogy a követelés részletekben törlesztendő, nem akadályozza az egész köve-