Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 34. szám - A gyorsított bűnvádi eljárás szabályai. A m. kir. minisztériumnak 2060/1915. M. E. számu rendelete, a gyorsított bűnvádi eljárás módosított és kiegészitett szabályainak életbeléptetéséről

180. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 34. szám. 22., 23. és 29. §-ok); a katonai behivási parancs iránt engedetlensegre való csábitás (1890 : XXI. t.-c. 6. §.); a Btk. 465., 467., 470., 471., 475., 478—481. §-aiban meghatározott hivatali büntettek és vétségek; az 1912 : LXIII. t.-c. 24., 25. és 26. §-aiban meghatározott bűncselekmények; az 1915: t.-cikkben meghatározott büntettek és vétségek, a Btk. 171. § ában meghatározott felhívás és a Btk. 174. §-ában meghatározóit feldicsérés, ha a fentebb felsorolt bűncselekmények valamelyikére irányulnak. II. Amennyiben a közös hadsereg (haditengerészet), a magyar vagy az osztrák honvédség, a magyar vagy az osztrák népfölkelés tényleges szolgálatában álló egyéneivel vagy a tábori csendőrség közegeivel, a csendőrség, pénzügyőrség és az állami erdészeti személyzet kötelékébe tartozó, avagy a hadiszolgáltatásokról szóló 1912: LXVIII. t.-c. 4. §-a alapján bevont oly egyének sérelmére követték el, akik katonailag szervezett vasút vagy távírda (távbeszélő) biztosító szolgalatban vagy katonailag szervezett határvédő (tengerpartvédő) szolgálatban állanak, a kö* vetkező bűncselekmények: hatóság közege elleni erőszak (1914. XL. t.-c. 4 , 5. és 11. §-ok); az ember élete elleni büntettek és vétségek (278 -283. §-ok, 287. §. 2. és 3. bekezdése, 288. §.); szándékosan elévetett testisértés (Btk. 301—303., 305—309. §-ok); a Btk. 336. §. 5. pontjába és a Btk. 337. §-ába ütköző lopás; a rablás (Btk. 344—346. §-ok); a zsarolás (Btk. 350., 351. és 353. §-ok; a Btk. 171. § ában meghatározott felhívás és a Btk. 174. § ában meghatározott feldicsérés, ha a fentebb felsorolt bűncselekmények valamelyikére irányulnak; az 1879. XL. t.-c. 41. §-ában meghatározott közcsend elleni és 46. § ában meghatározott hatóság elleni kihágás. III. Amennyiben a katonai igazgatás használatában vagy üzemében álló dolgon vagy a II. pontban felsorolt egyének veszélyeztetésével vagy a fegyveres erő érdekének megsértésével vagy végül a hadjárat sikeres eredményének veszélyeztetésével követték el, a következő bűncselekmények: a közegészség elleni bűntett és vétség (Btk. 314—315. §«ok); a csalás (1908: XXXVI. t.-c. 50. §., Btk. 380—383. §-ok); más vagyonának megrongálása (Btk. 418—421. §-ok); a gyújtogatás büntette (Btk. 422— 424., 428. §-ok); a vizáradás okozásának büntette (Btk. 429— 431. §-ok); a hajókon elkövetett közveszélyü cselekmények bűntettei (Btk. 434. és 444. § ok; az 1911: XIV. t.-c. 24. § ának 7. pontjában meghatározott bűncselekmény; a Btk. 171. §-aban meghatározott felhívás és a Btk. 174. §-ában meghatározott feldicsérés, ha fentebb felsorolt bűncselekmények valamelyikére irányulnak. 3. §. A jelen rendelet 1. §-ának 1. pontja alá eső bűncselekmények eseteiben valamennyi kir. törvényszéknél a kir. törvényszéknek öt tagból alakított tanácsa előtt kell megtartani a fötárgyalást. 4. §. Az 1915: XIX. t. c. 15. §-a alá eső azokban az ügyekben, amelyekben a fötárgyalást már kitűzték, az eddig illetékes kir törvényszék jár el, az itélötanácsot azonban ily esetben is öt tagból kell megalakítani. II. A gyorsított bűnvádi eljárás rögtönbiráskodási szabályai. 5. §. Előzetes kihirdetés után rögtönbiráskodásnak lehet helye a kihirdetés után elkövetett, az 1912: LXIII. t.-c. 12. §-ának 4. pontjában megjelölt következő bűntettekre nézve: a hűtlenségre, a lázadás bűntettére, a gyilkosságra, a szándékos emberölésre, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntettre, a rablásra, a gyujlogatásra, a vizáradás okozásának bűntettére, a vaspályákon, távirdákon (t ívbeszélőn) vagy hajókon elkövetett közveszélyü cseleKroények bűntetteire nézve. A rögtönbiráskodás kihirdetésének ezekben az esetekben is csak akkor van helye, ha a felsorolt büntettek oly fenyegető módon harapóznak el, hogy a katonai fegyelem csorbulásának vagy a közbiztonság veszélyeztetésének vagy az állam hadierejét fenyegető bűncselekmények szélesebb körű elterjedésének megakadályozása végett elrettentő példaadás válik szükségessé. Mihelyt a rögtönbiráskodás elrendelésének oka megszűnt, főleg ha a "halálbüntetésnek egy vagy tc bb bűnösön foganatosított végrehajtásával az elrettentő példa már megadatott, a rögtönbiráskodás megszüntetését azonnal ki kell mondani és mindig ugyanoiy módon ki kell hirdetni, mint a rögtönbiráskodás elrendelését. A rögtönbiráskodás kihirdetésének szükségessége, valamint a kihirdetett rögtönbiráskodás megszűnése fölött az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve határoz. Ugyanők jelölik ki azt a területet és azokat a^büntetteket, amelyekre a rögtönitélő eljárás hatályba lép. A rögtönitélő eljárásra a gyorsított bűnvádi eljárásnak rögtönbiráskodási szabályai irányadók. III. Záró rendelkezések. 6. §. Ez a rendelet 1915. évi június hó 17. napján lép életbe. Ettől a naptól kezdve a m. kir. minisztérium által a gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak életbeléptetése tárgyában 1914. évi július hó 27. napján 5.488/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet, továbbá a m. kir. minisztérium által a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott egyes rendeletek hatályának kiterjesztése tárgyában 1914. évi augusztus hó 1. napján 5.735/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet 11. pontja, végül a m. kir. minisztérium által ugyané tárgyban 1914. évi augusztus hó 14. napján 6.082^1914. M. E. szám alatt kiadott rendelet 3. pontja helyébe a jövőre nézve a jelen rendelet rendelkezései lépnek. Kelt Budapesten, 1915. évi június hó 17. napján. KÜLÖNFÉLÉK. = Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Debrecen Tároséban internátus szervezését határozta el, amely elsősorban a birói és ügyészi karhoz tartozók főiskolai hallgató fiainak befogadására fog szolgálni. Az internátust egyelőre bérelt helyiségben fogják megnyitni és felerészben ingyenes, felerészben pedig félfizetéses helyekre vesz fel növendékeket az igazgatóság. A félfizetés-s helyekre felvett növendékek évi 500 korona ellátási dijat tartoznak fizetni. Felvétel céljából jelentkezni az Országos Birói és Ügyészi Egyesület budapesti igazgatóságánál leheL (I., Ráth György-utca 20.) A midőn e hirt registráljuk, sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy az 0. B. Ü. E. nem szervezett internátust Kolozsvárt — már eddig és egyáltalában nem tudjuk megérteni azt a közönyt, a mellyel az egyesület ily kérdésben az erdélyi részek iránt viseltetik. Nem rekriminálunk, de óhajtandó volna, ha az Egyesület rövid időn belül egy a debrecenihez hasonló internátus szervezésének az ügyét a kezébe venné és mi erről hirt hozhatnánk. = A Pp. 476. §-a kérdésében elvi megállapodás. A budapesti kir. törvényszék tanácsvezetőinek 1915. évi július hó 21-én megtartott értekezletén a következő elvijelentőségü kérdésben történt megállapodás: Annak megítélésénél, hogy a Pp. 476. §-a értelmében annak második bekezdésében irt korlátozással a járásbíróságnak pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben hozott ítéletei ellen felebbezésnek van-e helye és hogy a Pp. 513. §. 2. bekezdése értelmében a járásbíróság ítélete elleni felebbezést szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül nyilvános előadás alapján kell-e elintézni. Az értekezlet álláspontja szerint a pertárgy értékét akképp kell kiszámítani, hogy a Pp. 8. § a vonatkozó intézkedésének megfelelő alkalmazásával a bíróság a járulékokat csak a keresetlevél beadása napján fennállott értékben veheti számításba. Ebből következik, hogy: a) a kereseti követelés után érvényesített folyó kamatot és ehhez hasonló természetű járulékokat is csak a kereset beadásáig lejárt értékben lehet figyelembe venni; b) a per folyama alatt felmerülő perköltség, mint nem anyagjogi eredetű, de a pervitel következtében keletkező járulék a pertárgy értékének meghatározásánál figyelmen kívül esik. Ez a magyarázat áll helyt abban az esetben is, ha a fél a felebbvitel alapjául szolgáló határozat meghozatala előtt igényét a perköltségre szállította le. = Az Országos Ügyvédszövetség Központja valamennyi kamarával érintkezésbe lépett az ügyvédi lajstrom beszerzése végett. Egyúttal felvilágosítást kért tőlük, hogy tagjai közül kik teljesítenek katonai szolgálatot, illetőleg mely irodák működése van tulajdonosuk bevonulása miatt felfüggesztve. A kamarák jelentése alapján az Országos Ügyvédszövetség Központja nyilvántartást vezet, melynek adatait szívesen bocsátja az érdeklődök rendelkezésére. A tudakozódások vagy levelezőlapon vagy telefonon (136—34.) intézendők a központi irodába. Az 1915. aug. 15-én bevonultak lajstromának beszerzése végett a szükséges intézkedéseket szintén megtette, mint a hogy ezt minden egyes bevonulási hirdetmény kibocsátása után megcselekszi. Nvomatott Gombos Ferenc .Lyceuin*-könyvnyomdában, Kolozsvárt, Deák Ferenc-u. 12.