Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 34. szám - Uj jelenségek

VII. évfolyam. 34. szám. Kolozsvár, 1915. augusztus 22. í!8 ERDELYRESZI30BI KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emi kir, tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp 'József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Temesvári Gyula. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-ídcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Előfisetési-dij': Egész évre 16 K. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Késiratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézmdök. TARTALOMJEGYZÉK: Uj jelenségek. — A m. kir. igazságügyminiszternek 12.000—1915. í. M. E. számú rendelete. (Foltalás.) — A gyorsított bűnvádi eljárás szabályai. KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. X Uj jelenségek. i. Aki a most a dúló világháború közepette is figyelemmel kiséri a történő és lepergő napi eseményeket és szeret eszmélni felettök, lehetetlen, hogy észre ne vette légyen a dr. Juhász Andor budapesti Ítélőtáblai elnöki kinevezésével kapcsolatos hírlapi registrálásokat, azok formáját, tartalmát és terjedelmét. Visszatekintve a múltba — ilyen részletes méltatásra és terjedelmes registrálásokra — nem igen akadunk. Ugy, hogy a gondolkodó emberre nézve ugyszólva elébe tolakszik annak a kérdésnek a megoldása, hogy mindez miéit és mi az oka ennek a jelenségnek? Mi ezúttal — felülemelkedve az emberi gyarlóságokon, persze csak amennyire emberi leg ez lehetséges — az általánost, vagyis azt az okot fogjuk keresni, amely idealiter eredményezte a jelenséget. Eltekintünk tehát azoktól, akikre nézve a registrálás oka a fény, a kegy keresése, akik tehát nem a közt, hanem csupán egyéni javukat próbálták előbbre vinni. II. Kérdezzük tehát, hogy e jelenség oka az-e, hogy a társadalom észreveszi a becsületes, kiváló bírót és megbecsüli? Dr. Sebess Dénes budapesti táblai tanácselnök az uj elnökhöz intézett beszédében a következőket mondta: „A magyar igazságszolgáltatás az ujabb időben bizonyos válságos átalakulás korszakába jutott. Az állami élet gyors fejlődése, a gazdasági érdekellentétek egész tömegét utalta birói kiegyenlítés elé. A biró ma iparos és vállalkozó, gazda és kereskedő, bankár és művész és ki tudja elősorolni mindazon életműködéseket és élethivatásokat, amelyek körében a biró kell, hogy bevigye az „ars aequi et boni" szellemét. Törvények lépnek hatályba és ezeknek sikere nagyrészben az igazságszolgáltatás kezelésétől függ. És törvények avulnak el. Manapság a törvények gyorsan vénülnek meg. ... Ép azért az Ítélőbíró helyzete igen nehézzé vált A cognitiónális hatáskör, a bizonyítás szabad mérlegelése bizonyos teljesebb jogkört biztosit a bírónak, de a casuistikus alaki és anyagi jog szövevénye veszi körül. E miatt az anyagi igazság érvényesítése, amely a biró benső meggyőződéséből fakad, az adott esetben megnyugtató eldöntése, amott a jogegységnek etikai, társadalompolitikai jelentősége az, a mi korlatokat emel és a mely válaszfalak között aggódó lelkiismerettel keresi a biró a középutat, hacsak nem akarja a formulák közé szorítani az élet annyi különféle jelenségeit. Az uj polgári perrendtartás sok gondolkozásra és aggodalomra ad okot, nehogy e hatalmas alkotás hajszálfinom, alakszerű jogtételei formulák és sémák durva kötelékeivé alakuljanak a gyakorlatban.14 Az uj ítélőtáblai elnök pedig azt mondta székfoglaló beszédében : „A magyar biró a múltban sem volt, a jövőben még kevésbé lehet a törvény betűinek rideg alkalmazója. A törvényhozások mindig tágabb és tágabb tért engednek a birói belátásnak és a biró egészséges társadalmi érzékének. A jövőben mindenesetre még jobban kidomborodik majd a bíróság szociális kötelessége. Kettős erővel kell majd törekednünk a nagy vérveszteséget szenvedett társadalom számára megmenteni a tévútra került fiatalkorú honpolgárt, a méltányosság erejével talpra állítani a sorsüldözte kisembert és egyáltalában mélyen beletekintve az életviszonyok közé, rendkívül gondossággal és körültekintéssel kell majd eldöntenünk a suum cuiquet." III. Ez a két beszéd a bírói hivatás magasztosságát, súlyos és nehéz feladatait felette szépen emeli ki. Ma már ezek — a két beszédben kifejezésre jutott — gondolatok a társadalomban koncrétizálódtak. Az igazságszolgáltatás jósága és bölcsesége, helyessége és humánussága — közkincsekké váltak. A jó bíró fogalmához már ezek tartoznak hozzá. A törvények tömkelegében — a törvények nemtudásával senki sem védekezhetik — hamis és csak praktikus szempontból elfogadott elve mellett, a bíróságra nehezedik annak a kiegyenlítése, ami ennek az elvnek a nyomában jár. A biró kell legyen a szelepe — minden, a társadalomban a kiegyenlítést akadályozó, feszítő erőnek. A biró ma már nem annyira törvénytudó, mint ember kell legyen. A törvényalkalmazás, lélek nélkül, értéktelen semmi általános emberi szempontból. Ma, amikor mindent egyénesitünk, az igazság sohasem lehet ugyanaz A. esetében, mint a B. esetében. A törvényt adequálni kell mindig az esethez. Ezért kell a bírónak életismerőnek és psychologusnak lennie. Az „agyon kell ütni az ügyet "-féle rendszer ma már kihalóban van. Ma — és ezt megelégedéssel kell megállapítanunk — minden biró arra törekszik, hogy az életnek ítélkezzék és ne alkalmazza a törvényt lélek nélkül. Mindig tehát azt kell vizsgálni, hogy mi kedvez az életnek — és azután alkalmazni a törvényt. IV. A szóbeliség és közvetlenség magasztos elveinek lépésrőllépésre való térhódításával a bíróságok demokratizálódtak. A jogkereső emberiség, a nép megjelenik a biró előtt és igazságot keres. Érintkezik a bíróval, beszel vele, felvilágosítást kér tőle. A biró nincs tehát elzárva a jogát kereső féltől. A fél látja a birót előtte dolgozni, előtte törekedni az igazság keresésében. Látja a biró lelki munkáját, látja a mint figyelmeztet, oktat közben. És ezzel emelkedik a birói állás megbecsülése. Mert mindenki látja azt a nagy, idegeket feszítő és egyben idegeket is ölő nehéz munkát, a mivel jár az igazság keresése. A jó birót ezért becsüli meg a társadalom.