Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 26. szám - Az elidegenitési tilalom alapgondolata - Manu törvénykönyve

26. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 141. oldal. tott;ik le (1794-ben) európai (angol) nyelvre, a történelmi vonatkozásnál fogva önmagától értetődő.2 A németek azonban itt is az angolok sarkában voltak. Hüttner már 1797-ben németre is lefordítja. A franciák csak 1833-ban fordították le. Az angol-, németés francia nyelvekre való fordítások később megismétlődtek s végre 1915. évben magyar nyelven is megjelenhetett. A jogászokat közelebbről érdeklő jelenség az, hogy Manu törvényei részben ma is érvényben vannak. A Brit Indiában érvényben álló jognak ma a következő öt forrása van: a) a brit parlament által India részére alkotott törvények, vagy az uralkodó adta törvények; b) az angol jog, melyet nem India részére alkottak, de amely ott is érvényben van ; c) az Indiában létező törvényhozó faktorok által alkotott jogszabályok; d) a hindu jog; c) a mohamedán jog. A két utóbbi (d—e) jog tisztán személyi jellegű és csak a hindukra és mohamedánokra nyerhet alkalmazást. A hinduk joga az ő szent könyveikben gyökerezik (theokratikus jelenség), amelyeken ember nem változtathat. A hindu jog főforrásaiul tekintendő szent könyvek között ma is a legfontosabb Manu törvénykönyve, amelynek kommentálásával még mindig foglalkoznak. Mindezek eléggé igazolják, hogy a szakosztály nem fölösleges feladatot oldott meg. Meg vagyunk győződve, hogy a legnagyobb körültekintéssel végzett alapos munka a szaksajtó elismerését megérdemli és az nem is fog elmaradni. A munka nyelvészeti értéklése a philologia körébe vág a nyelvészeti szaklapok méltatására vár. A törvénykönyvnek a jogász előtt első tekintetre feltűnő jellemző sajátságait a következőkben foglalhatjuk össze: Első jellegzetes vonása a theológiai beállítás. Az egész kódex Manu revelációjn, tehát a jogi rész is isteni eredettel van felruházva s következőleg halandó keze azon nem változtathat; a jog valias is egyszersmind s ezért irreformábiüs ;3 tág teret nyit azonban a tartományok szokásainak, sokhelyütt egyenesen utal a szokásokra s kötelezi a királyt és bíróságokat a szokás szerint eljárni.4 A jognak ez a természetfeletti felfogása közös az összes keleti ó-kori törvénykönyvekkel. Harnmurabbi is Samastól tanulja a törvényt5 s a kinyilatkoztatott törvényt véseti köbe. Az emberiség ősi hite nyilatkozik e felfogásban a társadalmi rendet szabályozó törvény szükségességéről; arról, hogy a törvény az emberi önkény fölött áll. Ezzel a sajátosságával összefügg az, hogy a jogi és vallási szankció egymás mellett fordulnak elő a kódexben s ott, hol a jogi szankció az államszervezet miatt lehetetlenség, a jogszabályt kizárólag természetfeletti szentesítéssel ruházza fel. így a király kötelmei mellett majd mindenütt a túlvilági jutalom vagy büntetés áll őrt; jellemző azonban — s ez ismét minden becsületes és őszinte theokrácia sajátja — hogy a törvénykönyv a királyra is kötelező. A jogszabályokat gyakran erkölcsi intelmek előzik meg vagy követik és több vonatkozásban ezen a morális kitanitáson van a fősuly. így pl. a perjogban nagyobb súlyt helyez a sásztra a perben szereplő hivatalos és magánszemélyek erkölcsi kötelességeinek hangsúlyozására, mint az eljárás alakiságaira, a per technikájára: ezt a szokásra hagyja. Nem tesz említést pl. arról, hogy a panasz Írásban beadható-e; nem tesz említést az okirati bizonyításról, holott biztos, hogy az irás ismeretes volt és a kódex számos helyéből következtethető az okirati bizonyítás megengedett volta.6 Az ugyancsak régi idő óta szobás istenitéleti biizonyitást is csupán egy helyen érinti.7 Mindez az eljárás szabályozásához tartozik s az kevésbbé feküdt a törvényhozó szivén, mint a morális.8 E tekintetben a szútrákkal rokon. További sajátossága, hogy a ma tisztán civilis szabályok sértéséhez a magánjogi következményeken felül büntetést is füz. 2 Sir William Jones. 3 Tulajdonképp jog, erkölcs és vallás nincsenek megkülönböztetve. L. Jolly, i. m. i. h. « Mám VIII. 3. 5 Lásd Hammurabi törvénykönyvének bevezetését. B E tekintetben eltérők a vélemények. V. ö. Kohler, Altindisches Prozessrecht, 14. s köv. 1. — V. ö. Manu VIII. 154—155, 168, 255 ; IX. 232. " Manu, VIII. 114-llft. 8 L. Bühler, i. m. XCIX. 1. Ez a magyarázat helytállóbb, mint a Jolly-é, i. m. 11. 1Általában a büntetéssel bőkezűen bánik; a kiraiy legfőbb felci111 ct büntetés Az is feltűnő, hogy az egész magán- és büntetőjog a per kereteibe van beállítva. A törvénykönyv célja a királynak s bíróságainak zsinórmértéket adni a jogviták eldöntésere. Öntudatlan utalás ez a szerkesztő átdolgozó részéről arra a jol ismert történelmi tényre, hogy a jogképződés és jogfejlődés legfőbb forrása az igazságszolgáltatásban keresendő, abban rejlik, Gondoljunk a görög themistes-re,10 vagy akár a római per- és magánjog szoros fejlődéstani kapcsolatára. A törvénykönyv jogi része u. í. a király bíróságának leírásával veszi kezdetet s különböző perjogi szabályok előadása után nyilatkoztatja ki Manu az anyagi jogszabályokat, mint amelyek szerint kell a bírónak az elébe kerülő kü Önböző perekben döntenie. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK, = Előfizetőinket felkérjük, hogy a hátralékos előfizetési díjakat, valamint a lejárt előfizetés megújítására szükséges nj előfizetési díjat a jelen számunkhoz mellékelt postautalvánnyal sürgősen beküldeni szíveskedjenek. A mai nagyon nehéz időkben súlyos áldozatok mellett tartjuk fenn lapunkat, s igy méltányos ezen áldozatok mellett az a kívánságunk, hogy előfizetőink is teljesítsék kötelességeiket. Szerkesztőség és kiadóhivatal, = Az uj perrend a Kúrián. Az uj polgári perrendtartás f. hó 22-én bevonult a m. kir. kúriára, amelynek második polgári tanácsa ezen napon tárgyalta Günther Antalnak, a kúria elnökének elnöklete alatt a Pp. szabályai szerint folyó első pert. Günther Antal, a kúria elnöke, a tárgyalást a következő beszéddel nyitotta meg: — Ebben az ülésben kerül tárgyalás alá az uj polgári perrendtartás szabályai szerint elintézendő első felülvizsgálati ügy s lehetetlen, hogy ez alkalommal az elnöki székből örömömnek ne adjak kifejezést afölött, hogy ez az uj perrendtartás a mai nappal a m. kir. kúria judikaturájában is életre kel. Ehhez az örömhöz csatlakozik az a megérdemelt elismerés, amelynek ez alkalommal az ország legmagasabb birói testülete neveben ennek a perrendtartásnak valódi megalkotója, Plósz Sándor, a volt igazságügyminiszter iránt kifejezést adok. A magyar bíróság az igazságszolgáltatás e^ész területén átveszi ismét és tovább fogja fejleszteni a régi tradíciókat az uj perjogok erejével. Ezek a tradíciók pedig azt követelik az egész magyar biróságtui es légióként a m. kir. kúriától, hogy az igazságszolgáltatás a mi táivadalmunknak nemzeti individualitását és ezáltal annak egységét a jogérzetnek ereje és ami ebből következik, a joguralomnak összeforrasztó hatalma által törekedjék egész teljességében megteremteni. És másként nem érhető el, mintha a magyar biró az ő vezetése mellett előtte küzdő perfeleket meghallgatva, midőn azok tusája véget ér, fölemelkedik a jognak fénnyel elárasztott birodalmában azokba a magas szférákba, ahol az igazság lakozik s annak világosságát lehozva, nemcsak a perfeleknek hoz Ítéletet, hanem azzal a jognak erkölcsét viszi be az egész társadalom lelkébe. Az ülést megnyitom. Ezek után Avedik Simon kúriai biró előadásában tárgyalásra került az esztergomi székesfőkáplalan felperesnek R. K. és Fiai Részvénytársaság alperesek ellen egy haszonbérleti szerződésnek megszüntetése és járulék iránt indított indított pöre. Az előadó a Pp. szabályainak megfelelően ismertette az ügyet, utána dr. Szalay Emil alpéresi ügyvéd indokolta szóval is a felülvizsgálati kérelmet, majd az elnök szóval kihirdette az Ítéletet. A tanácsban az elnökön és előadón kivül Wesztermayer Vidor, Z. Bodolla Béla, Gaar Vilmos kúriai birák vettek részt. A tárgyaláson az igazságügy minis/terium képviseletében Töry Gusztáv államtitkár és Térffy Gyula miniszteri tanácsos jelentek meg. Jelen voltak továbbá számosan a kúria birói és segédszemélyzeti testületéből s többen az ügyvédi karból. - Az első tárgyalás az uj törvény szerint. A június 17-én életbelépett 1915. évi XIX. t. cikket az országban először Szegeden alkalmazták, egy megvesztegető bűnügy fő• A büntetés bráhmani dicsőítéséről 1. Gnmplotcicz, Geschichte der Staatstheorien, Innsbruck 1905.. 19. 1. — V. ö. Manu VIII. 129— 130, 310. sk. — L. a VII. könyv tartalmánál 14—34. 10 V. ö. SirMaine Sumner H. A jog őskora, Bpest, 1875. 3. s köv. 1.