Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 20. szám - Nemzetközi jogsegély végrehajtási ügyekben. 3. Hágai polgári jogsegélyegyezmény

106. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 20. szam. Továbbá bővítette a személyiség védelmére irányuló szC= bályokat a személyiség jogának pozitív meghatározásával s a képmáshoz és a levéltitokhoz való jog védelmének, továbbá annak kiemelésével, hogy a személyiség joga a kegyelet által megszabott határok között a halál után is védelemben részesül. A közszerzeményre vonatkozó szabályok körében a külön vagyon értékének megállapítására nézve a fennálló joggyakorlatnak Tj. rendelkezéseinél igazságosabb elveit emelte érvényre; a halál utánra halasztás kedvezményét a méltányosságnak megfelelőbben szabályozta; a közszerzeményi követelés büntetésből való elvesztésének eseteit pedig a házastárs legsúlyosabb bűntetteire korlátozta. A törvényes származásra vonatkozó jogszabályokat szilárdabb jogi alapra helyezte s az érvénytelen házasságból való származás törvényesítő erejét a vérfertőző és házasságtörő viszony eseteiben a házastársak rosszhiszeműségétől függően kizárta; a törvényesség megtámadására a férjen kivül a gyermek is feljogosította olyan esetekben, amidőn ez nem sértheti a férj és az anya jogos érdekeit; harmadik személyeknek azt a jogát pedig, hogy a férj halála után a gyermek törvényességét Kétségbe vonhassák, a mai joggyakorlatnak megfelelően szigorúbb teltételekhez kötötte. A rokonok eltartására vonatkozó rendelkezéseknél különös gonddal őrködött a bizottság azon, hogy a nyomorban sínylődő hozzátartozókkal szemben gyakran tapasztalható igazságtalan bánásmódnak meglegyen a hatályos ellenszere. A törvénytelen gyermekre vonatkozó rendelkezések tekintetében a bizottság mindenekelőtt az elnevezést a Tj. által e részben követett s a bizottság által is helyeselt humánus irányzatnak jobban megfelelő „természetes gyermek" kevésbbé megbélyegző elnevezéssel cserélte fel. Az elismert törvénytelen gyermekekre vonatkozó rendelkezéseket pedig a bizottság mind ebben a részben, mind a Tj. többi részében is egészen törölte, tekintettel azokra az aggályokra, amelyek ez intézménnyel szemben főként a törvényes gyermekek és a házastárs jogai, valamint a házassághoz fűződő nagy társadalmi érdekek szempontjából felmerültek. A második részben (dologi jog) a dolgokról szóló címben a bizottság kifejezetten utalt arra, hogy dolgoknak kell tekinteni a joguralomnak alávethető természeti erőket is, amennyiben a dolgokra vonatkozó szabályok reájuk illenek. A telekkönyvről szóló címben a bizottság törölte a telekkönyvi bekebelezés és előjegyzés előfeltételeinek meghatározására vonatkozó rendelkezést, ami a legszorosabban összefügg a telekkönyvi eljárási szabályokkal és éppen azért célszerűbben azok keretében nyerhet megoldást. Az ingó dolgok elbirtoklását tárgyazó rendelkezések körét a bizottság kiegészítette oly rendelkezéssel, amely szerint harminckét év elmultával az elbirtoklás ép ugy, mint az ingatlanoknál, a birtokos jóhiszeműségére és a jogalapra való tekintet nélkül is bekövetkezik. A bizottság gyakorlati célszerűségi tekintetekből elfogadta a tulajdonosi szorgalom intézményét, módot kívánván nyújtani arra, hogy a tulajdonos saját ingatlanán telki szolgalmat egy másik ingatlana javára is megalapíthasson, aminek különösen nagyobb szabású parcellázásoknál lehet gyakorlati fontossága. A jelzálogjogról szóló fejezetben szűkebbre vonta a bizo tság a jelzálogjog terjedelmét a mezőgazdasági jószág tartozékai tekintetében. Minthogy továbbá a jelzálog tulajdonosának nincs mindig módjában, hogy a jelzálogos hitelező kielégítésével egyidejűleg a megüresedett jelzálogi ranghellyel ujabb kölcsön biztosítására rendelkezhessék, a bizottság ezt lehetővé tevő rendelkezést vett fel. A mai jognak a lényegben megfelelő uj rendelkezést vett fel a Tj.-ba a jelzálogos követelések converziojára vonatkozólag is. A kötelmi jogról szóló harmadik részben a bizottság mindenekelőtt a forgalom biztonsága és életfenntartásuk megkönnyítése érdekében tágította és egységes alapra helyezte a kiskorúak és a gyámság alá helyezettek cselekvőképességének körét. Viszont azonban felelősségüket is enyhítette azáltal, hogy azon szabály alól, mely szerint a képviselőnek a szerződés körüli vétkességéért a képviselt felelős, a kiskorúak és gyámság alá helyezettek javára kivételt állapított meg. A fogyatékos elmetehetségü személyek kategóriájának felvételével kapcsolatosan a bizottság gondoskodott arról, hogy az ilyen személyek az ügyletkötés terén az állapotuk rosszhiszemű kihasználásából őket érhető súlyos sérelmekkel szemben kellő védelemben részesüljenek anélkül, hogy a jóhiszemű ügyleti forgalomra ebből hátrány hárulhatna. Ugyancsak a forgalom érdekeire tekintettel, a forgalom szempontjából kevésbé fontos ingyenes ügyletekből eredő és a szembetűnően súlyos egyéb sérelmek eseteire szorította a bizottság az uzsorás jellegű visszaélésekkel szemben szükséges s mar a Tj. által is, de tágabb terjedelemben megállapított védelem körét. A kötelmi jog különös részének körében a bizottság a szolgálati és a megbízási szerződésnek egymástól való elhatárolása tekintetében olyan változtatást tett, amely elejét veszi annak, hogy a felek a szolgálati szerződésnek kényszerítő jellegű szigorúbb szabályait megbízási viszony kikötése által megkerülhessék. Továbbá azon szociális szempontoknak megfelelően, amelyek a szolgálati szerződés szabályozásánál általában irányI adók voltak, a bizottság a munkavállalók védelméről egyes vonat* kozásokban a Tj.-nál továbbmenően gondoskodott. Egyes pontokon a bizottság enyhített a kötelezettnek a Tj.-ban megállapított felelősségén. Ily módosítások a kötelmi jog általános részében s a jogügyleti kötelmeket tárgyazó címekben is történtek; főleg azonban a legális kötelmek körében tartotta a bizottság több helyütt az objektív felelősséget mérséklendőnek. Az öröklési jogról szóló negyedik részben a törvényes öröklés rendjét a bizottság annyiban módosította, hogy a szépszülői csoportnál távolabbi oldalrokonokat kizárta a törvényes öröklésből, tekintettel arra a mindinkább erősbödő társadalompolikai irányzatra, amely a távoli rokonok öröklése helyébe a humanitárius közcélokat szolgáló közöröklést kívánja helyezni. Ugy! szintén a már fentebb érintett okból kimaradtak az elismert természetes gyermekek öröklési jogára vonatkozó rendelkezések. Az ági öröklés körében a bizottság az ági javak értékének számítását, a mai bírói gyakorlathoz közeledve, a közszer| zeményi javak értékének számításával hozta összhangba. Az özvegyi jog szabályait kiegészilette a bizottság az özvegyen maradt férjről való gondoskodással, oly módon, hogy a feleség örökösét ugyanolyan feltételek mellett kötelezi a férj eltartására, mint ahogyan erre a feleség lett volna köteles. A végrendeleti öröklésről szóló cim körében a bizottság egyfelől csökkentette a közjegyzői és a bírósági végrendelet alakszerűségeit, másfelől azonban nem fogadta el a puszta holográf végrendelet alakzatát általánosságban végleges hatályú végrendeletnek, hanem az ilyen végrendeletet csak ugyanolyan feltételek és korlátozások között ismerte el hatályosnak, mint a mai jog (közjegyzőnél letéteményezett végrendelet, házastárs és leszármazók javára szóló végrendelet, kiváltságos végrendelet.) Bármi legyen is a törvényjavaslat további sorsa, kétségtelen, hogy a bizottság annak gondos és alapos átdolgozásával nagy érdemeket szerzett a jövendő magyar kódex megalkotása körül. S bár a törvényjavaslat szövegére nézve a fennforgó körülmények között egyes kérdésekben egységes álláspont nem jöhetett létre, a jelentésnek és az uj szövegnek beterjesztése és közzététele már magában véve azért is nagy jelentőséget nyer, mert alkalmat nyújt arra, hogy a törvényjavaslaton tett modósitások tekintetében a kritika idejekorán megnyilvánulhasson. X HemzEttözi jogsegély végrehajtási ügyekben Összeállította: Dr. Szitás Jenő kir. aljárásbiró. (Folytatás.) V3. Hágai polgári jogsegélyegyezmény. I 1909: XIV. tc. a polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. évi ! július hó 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában. 10. cikk. Az eljárási költségek és kiadások tekintetében j hozott elmarasztaló határozatok alapján, amelyek a szerződő í Államok valamelyikében olyan felperes vagy beavatkozó ellen | keletkeztek, aki a perbeli biztosíték, a letét vagy a bírósági i költségek előlegezése alól akár a 17. cikk 1. és 2. bekezdése,1 akár azon Állam törvénye értelmében, ahol a per megindittatott, fel van mentve, a végrehajtást diplomáciai uton előterjesztett kérelemre az illetékes hatóság a többi szerződő Államok mindI egyikében ingyenesen elrendelheti. Ugyanez a szabály nyer alkalmazást azokra a birói hatá| rozatokra, amelyek az eljárási költségek összegét utólagosan állapítják meg. 1 Az egyezmény 17. cikkének első és második bekezdése a következő : A szerződő Államok bármelyikének ezen államok egyikében lakóhellyel biró : polgárai, akik ezen Államok valamelyikének bíróságai előtt mint felperesek ' vagy beavatkozók lépnek fel, nem kötelezhetők semmiféle biztosítékra vagy | bármi néven nevezendő letétre, sem azon az alapon, mert idegenek, sem I pedig azon az alapon, mert az országban nincsen lakóhelyük vagy tartózI kodó helyük. Ugyanez a szabály áll arra az előlegezésre, amelyet a bírósági költI ségek biztosítása végett lehetne követelni a felperesektől vagy beavatkozóktól.