Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 19. szám - A birói előléptetésekről

VII. évfolyam. 19. szám. Kolozsvár, 1915. május 9. SRQELYRESZI1061 KÖZLÖNY R KOLOZSVÁRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balázs, ügyvéd, Dr. Hatiegán Emil kir, tszéki biró, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Papp József, ügyvéd, a Kolozsvári Ügyvédi Kamara elnöke, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Szitás Jenő és Dr. Temesvári Gyula. . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre .... 8 K. Negyedévre .... 4 K. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Előfizetések és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: A bírói előléptetésekről. — A járulékok kérdése a felebbviteli eljárásban. Irta : Antal József, kézdivásárhelyi kir. járásbiró. — A birtokvédelem az uj polgári perrendtartásban. Irta : dr. Péter Árpád ügyvédjelölt. — Bírói hatáskör az uj peres eljárásban. Irtaj iBötöni László. — Nemzetközt jogsegély végrehajtási ügyekben. Összeállította: Dr. Szitás Jenő kir. aljárásbiró. vFolyt.) SÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatoka kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. X A bírói előIéptetésEiiről. Az 1914/1915. évi állami költségvetés beterjesztése alkalmával a pénzügyminiszter száraz szavakkal utalt „a polgári perrendtartásról szóló uj törvény életbeléptetése folytán a személyzetnek szükségessé vált szaporítására", majd a részletes tárgyalása keretében előbb az igazságügyi tárca előadója hangoztatta, „hogy az igazságügyminiszternek a létszámot az uj feladatokkal szemben tetemesen szaporítania kellettu, majd az igazságügyminiszter utalt „arra a munkatorlódásra, amely részben a gazdasági válság szerencsétlen hatása alatt épen a legutolsó időkben kifejlődött s amely első sorban a székesfővárosi bíróságoknál, de számos vidéki bíróságnál is jelentkezik." A legutolsó költségvetés tárgyalása rendén tehát épen az arra legilletékesebbek ismerték el azt, hogy a biróságoknál oly nagy munkatorlódás van, hogy azon csak a személyzet tetemes szaporításával lehet segíteni. Ezt a beismerést azonban nem követte az orvoslás. Azt hittük ugyanis, hogy ilyen beismerés után első sorban az üresedésben levő állásokat fogják betölteni s azután, az uj költségvetési év kezdetével megtörténik az uj polgári perrendtartásra tekintettel rendszeresített állások betöltése is. Ezt annál inkább remélhettük, mert az emiitett költségvetési tárgyaláskor oly értelmű kijelentéseket is hallottunk, hogy „a polgári perrendtartás hatályba léptetését már hónapokkal megelőzőleg, mihelyt arra a tárgyalás alatt levő költségvetés módot nyújt," fognak gondoskodni a tanácselnöki és birói állások rendszeresítéséről és betöltéséről. Erre annál is inkább szükség lett volna, mert 1914. május 1-én az akkor rendszeresítve volt V. fizetési oszt. birói és ügyészi állásokból 2 VI. „ „ állásokból 24 VII. „ , , 14 VIII. . „ , 77 és a IX. ,, „ „ 24 volt üresedésben. Még rosszabbá vált a helyzet 1914. július 1-ével, az uj költségvetési év kezdetével, a mikor is figyelembe véve az 1914/1915. költségvetési törvény által rendszeresített állásokat is, VI. fizetési oszt. állás 83 VII. n . „ 29 VIII. „ „ „ 145 és IX. „ „ 12 volt üres. Pedig hogy a betöltés szükséges lett volna, igazolják az előrebocsátott illetékes kijelentések és hogy annak a háború sem szolgálhatott akadályául, kétségtelen, mert ezen időben az még nem kezdődött el. Más okának kell tehát lennie ezen késedelmezésnek; ezen okot azonban mi felfedezni és megérteni nem tudjuk. 1914. évi július 1. óta a helyzet még rosszabbodott. Hogy minő volt 1915. március elsejével, azt korábban e lapban részletesen kifejtettük. S hogy minővé vált a legutóbbi előléptetésekkel, azt az alábbiakban kívánjuk kifejteni. Megjegyezzük, hogy az alábbi adatokat a legutóbbi (1914. febr. 15 én lezárt) rangsorból, az Igazságügyi Közlönynek azóta 1915. március 30-ig megjelent számaiból, valamint a Budapesti Közlönynek 1915. április havában megjelent számaiból állítottuk össze. Minthogy azonban a Budapesti Közlönyből az április havi nyugdíjazásokat és áthelyezéseket nem gyűjthettük össze, az 1915. évi április hóban bekövetkezett ily változások a kimutatásainkban nem szerepelnek. Ez azonban alig néhány eset lehetvén, az ügy lényegén nem változtat. Az ügy lényege pedig az, hogy a betöltetlen elsőfolyamodásu birói és ügyészi állások száma oly nagy, hogy ez egyenesen a birói függetlenség rovására esik. De szóljanak helyettünk maguk a számok. Ez idő szerint a birói és ügyészi karban, ide értve az 1914/1915. évi költségvetési törvény által rendszeresített állásokat a II. fizetési osztályba 1 HL v n 1 IV 22 V. „ , 139 VI. a „ 536 VII. „ , 950 VIII. „ , 1203 IX. „ „ 310 tartozik. Ezek közül betöltetlen az VI. fizetési osztályban 4 VII. „ . 67 VIII. „ „ 187 állás; ellenben a IX. „ „ 112 állással több van, mint a hány ezen fizetési osztályban rendszeresittetett. Ezek a számok azonban még nem mutatják a való helyzetet, mert nem az bir jelentőséggel, hogy hány betöltetlen állás van, hanem az, hogy a betöltések mellőzése folytán hány ember előmenetele gátoltatik meg. Azáltal ugyanis, hogy pl. egy VI. fizetési osztályú állás betöltése elhalasztatik, a birói karból (a rendszerinti körülményeket tekintve) 3 ember előmenetele van megakasztva, mert a betöltés által egy VII. fiz. osztályú biró (ügyész) léphetne elő, akinek a helyét egy VIII. fizetési osztályú biró foglalhatna el s igy még egy IX. fizetési osztályba sorozott albiró (alügyész) előmenetelére is sor kerülhetne." így tekintve a helyzetet, ha a megüresedett állásokat mind betöltenék és a helyi előléptetéseket is mind megcsinálnák, összesen 4 biró (ügyész) a VII. fiz. oszt.-ból a VI. fiz. oszt.-ba 71 , , a VIII. , . a VII. , „ és 258 , , a IX. , „ a VIII. „ léphetne elő. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a IX. fiz. osztályba ily módon közel kétszáz kinevezés történhetne, láthatjuk, hogy a tömeges előléptetések s a törvényszéki tanácselnöki kinevezések után is ötssdsat meghaladó számú egyén van előmenetelében mesterséges módon megakadályozva. Megdöbbentő szám ez, ha egyfelől arra gondolunk, hogv ez az elsőfolyamodásu biróságoknál rendszeresített birói és ügyészi állások közel egyötödét teszi ki s ha másfelől azt látjuk, hogy ez épen azt a kart sújtja, mely minden időkben sok