Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 17. szám - A m kir. minisztériumnak 1040-1915. M. E. számu rendelete magánjogi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában [4. r.]

88 oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 17. szám. • nem pedig az 5. pontban a) és b) alatt emiitett hivatalokat. Azoknak a nyugilletményeknek tekintetében, amelyek ez idő szerint a pólai cs. és kir. kikötői tengernagyi hivatal gazdaságkezelési osztálynál vannak előírva és készpénzben a fiumei cs. és kir. haditengerészeti kiegészítő parancsnokság által fizettetik ki, a kifizetés uj rendje csak 1911. évi augusztus hó 1-én lép életbe. 7. Az 1—6. pontok rendelkezései a cs. és kir. közös hadügyi igazgatás körében a kegydijakra, a köz- vagy magángyógyintézetben elhelyezett elmebeteg havidijasok ellátási dijaira, a tényleges állományú elmebeteg havidijasok családtagjainak járó tartásdijakra szintén kiterjednek. 8. Az 1. és a 7. pontban említett illetmények akkor, ha az igényjogosultaknak állandó lakása Bosznia és Hercegovina területén van, úgyszintén az 1. és 7. pontban fel nem sorolt rokontermészetű egyéb járandóságok özvegyi nyugellátások és nevelési járulékok a cs. és kir. közös hadügyi igazgatás körében továbbra is az eddigi módozatok szerint folyósittatnak és igy ezekre nézve a fennálló szabályok a végrehajtási foglalás tekintetében is érintetlenül maradnak. 9. Ez a rendelet kiterjed Fiume városára és kerületére is, de az 5. pontban idézett törvények és rendelet helyett Fiume városában és kerületében az ott fennálló jogszabályokat kell alkalmazni. (Folytatjuk.) fi m hir. minisztériumnak 1090—1915. M. E. számú rendelete, magánjoqi kötelezettségek teljesítésére ujabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Hatodik moratóriumi rendelet. (Folytatás.) II. 1. A bérbeadó katonai szolgálatot teljesítő vagy az ilyen egyénnel egy tekintet alá eső személy által bérelt lakás bérletét, amelynek bére egy éven át Budapesten 1500 K-át, 20.000-nél nagyobb lakosszámu helységben pedig 700 K-át meg nem halad, a minisztérium további rendelkezéséig rendes felmondással sem szüntetheti meg: a) ha a szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóim csak lakpénzben részesül, vagy a bérlővel közös háztartásban élő családtag lakbér céljára nyújtott közsegélyt kap és a bérlő vagy családtagja a lákpénzt vagy közsegélyt és emellett a lakásnak vagy egyes részeinek esetleges albérletbe adásából befolyó jövedelmet is a bértartozás teljesítésére fordítja. 2. Arra az időre, amely alatt a bérbeadó a bérletet a jelen II. pont értelmében fel nem mondhatja, béremelésnek sincsen helye. 3. A jelen II. pont szabályai nem érintik a bérbeadónak a rögtöni hatályú felmondásra való jogát. III. Ha a lakás bérlője a, bérleti szerződés megkötése után kezdi meg katonai szolgálatát vagy jut olyan helyzetbe amelynél fogva a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik: a bérbeadó a bérelt lakás használatába vételét meg nem tagadhatja, sem a bérleményt az első bérösszeg meg nem fizetése okából rögtöni hatállyal fel nem mondhatja, habár a bérlő az első bérösszeget kellő időben nem fizette is meg egészen, de a foglaló betudásával az első bérösszegnek legalább harmadrészéi kellő időben megfizette. IV. Az üzleti vagy üzemi helyiség bérlője aki katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik, a határozott időre szóló bérleti szerződést is megszüntetheti a határozatlan időre kötött bérleti szerződésekre megszabott felmondás utján, ha az üzlet vagy az üzem megszűnt. Ez a szabály megfelelően az olyan lakás bérletére is áll, amelyet a bérlő egyúttal keresetszerü foglalkozásának céljára is használ. 18. §. Főbérlet esetében a a főbérbeadó a bér nemfizetése okából nem szüntetheti meg a főbérlővel kötött bérleti szerződést, ha a főbérlő kimutatja, hogy a bérösszegnek hátralékos részét — rendelkezésére álló egyéb vagyon hiányában — azért nem egyenlíthette ki, mert a hátralékos bérnek megfelelő öszszeget az ő bérlői az őket megillető moratórium következtében nem fizették meg. A 17. §. I. 1. pontja erre az esetre is áll. Főbérlet e rendelet értelmében az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (a főbérlő) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bérbe adja. 19. §. Ha a főbérbeadó a főbérJeti szerződést (18. §. második, bekezdése) akár felmondással, akár anélkül megszünteti, a megszüntetés alapján nem követelheti a főbérlő bérlőjétől a bérben birt helyiség visszabocsátását, hacsak oly körülmény nem forog fenn, amelynek alapján ezt — figyelemmel a 4. §. I. 8. pontjának és a 17. §-nak szabályaira — a főbérlő is követelhette volna tőle. 20. §. Ha főbérlet esetében (18. §. második bekezdése) a főbérlő katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá csík, a főbérbeadónak törvényes zálogjoga van a íőbérlőnek saját bérlője ellen fennálló bérkövetelésén ; a főbérlő bérlője azonban a folyó bért mindaddig hatályosan fizetheti a főbérlő kezjhez, amig a főbérbeadó öt ettől el nem tiltja. Az eltiltás után a főbérbeadó a főbérlőnek saját bérlőjével szemben fennálló törvényes zálogjogát gyakorolhatja. A főbérlőnek e zálogjogról való lemondása vagy a főbérlő és az ő bérlője közötti oly megállapodás, mely e zálogjogot kizárja vagy korlátozza, a főbérbeadóval szemben hatálytalan. E §. szabályait egyes lakásnak vagy lakásrésznek albérletbeadása esetére is megfelelően kell alkalmazni. V. Kivételes rendelkezések a háborús események által érintett adósok tekintetében. 21. §. A nemteljesités esetére megállapított jogkövetkezmények — a késedeimi Kamat fizetésére irányuló kötelezettséget kivéve — nem állanak be azon idő alatt, amig az adós lakóhelyén vagy üzleti telepén a bíróság működése a háborús események következtében szünetel. 22. §. Ha az adós kimutatja, hogy ellenséges betörés vagy az ennek nyomában járó események következtében az ezek által érintett vidéken levő vagyonában olyan kart szenvedett, amely miatt pénztartozását — saját vagy vele szemben eltartásra jogosult hozzátartozói megélhetésének vagy gazdasági vállalata vagy üzeme folytathatásának veszélyeztetése nélkül — teljesíteni nem képes, a bíróság az adós kérelmére moratórium alá nem eső pénztartozása tekintetében, a tartozás keletkezésének idejére való tekintet nélkül, a teljesítési határidőt oly idővel hosszabbithatja meg, amely alatt az adós teljesítőképességének helyreállása várható. Ha a bíróság által engedett halasztás túlterjed azon a napon, amelyet a minisztériumnak a moratóriumot megszüntető rendelete erre való tekintettel meg fog állapítani, a halasztás a most említett napon megszűnik. A bíróság a teljesítési határidő meghosszabbítását akár az egész követelésre, akár annak e^y része mondhatja ki és a meghosszabbítást szabad belátása szerint megállapított biztosítéktól teheti függővé. Az első bekezdésnek megfelelően meghosszabithatja a bíróság az adós olyan pénztartozásának a teljesítési határidejét is, amely 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett jogcímen alapul ugyan, de a jelen rendelet 4. §-ának I. 3., 8., 9., 12., 13., 16., 18. és II. pontja, az 5. §. vagy a 10. §. második bekezdése értelmében ki van véve a moratórium alól, ha a tartozás az adósnak olyan gazdasági vállalatával vagy üzemével kapcsolatos, amelyre nézve az adós a kereskedelemügyi miniszter által kiállított bizonyítvánnyal kimutatja, hogy a vállalatot vagy üzemet a háborús események következtében szüneteltetni kénytelen, vagy hogy a vállalat vagy üzem túlnyomóan a vámkülföldre vagy Bosznia és Hercegovinának vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak a háborús események által érintett vidékeire való kivitelre szánt árukat állit elő vagy szállít, vagy hogy általában a vállalatban vagy üzemben előállított árukat a háborús események következtében hosszabb ideig nem volt képes forgalomba hozni. Az előbbi bekezdés szabálya kiterjed a gyógyfürdőkre, a fürdőhelyeken kizárólag a fürdőidény tartama alatt folytatolt kereskedelmi vállalatokra és az idegenforgalomra alapított más olyan vállalatokra is, amelyeknek idényhez kötött üzemét a háborús események következtében oly mértékben csökkent, hogy a vállalat rendes üzemben levőnek nem tekinthető, ha az adós ezt a körülményt a belügyminiszter által kiállított bizonyitványnyal igazolja. A kereskedelemügyi miniszter és a belügyminiszter az e §-ban emiitett bizonyítványt kérelemre általánosságban, egyes jogügyekre való vonatkozás nélkül is kiállíthatja. Ha az adós öröklési jogi címen alapuló pénztartozását az öröklés utján reá szállt vagyonból csak olyan vagyontárgyak értékesítése utján fedezhetné, amelyeknek értékesítése esetében a fennálló körülmények /oly tán aránytalanul károsodnék: a bíróság az adós kérelmére a teljesítés határidejét — megfelelő dologi biztosíték adásától feltételezetten — oly időre halaszthatja, amikorra a vagyontárgyak kellő értékesítése remélhető kivéve, ha a hitelezőn ezzel méltánytalan sérelem esnék. Ez a szabály megfelelően akkor