Erdélyrészi jogi közlöny, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915 / 14. szám - A járulékok értékszámítása a Pp.-ban

66 oldal. Erdélyréggj Jogi Közlöny 14. szám. ján az addig felmerült biróságonkivüli és perbeli költségek együtt értendők. Felülvizsgálat esetében: t felülvizsgálati kérelemig felmerült, tehát a felebbezési eljárással előállott költségek is.5 A fentiek után vitán felülinek találom, hogy a Pp. 8. §-ban emiitett költség fogalma a folyamatban levő pernek a költségeire vonatkozik. II. A számítás szempontjából alaptétel, hogy: a követelés leszállítása esetében a leszállítás után fenmaradó érték irányadó. A főkövetelés leszállítása a hatáskörre befolyást nem gyakorol, a felebbvitel szempontjából azonban döntő jelentőségű. (8. és 476. §-ok). Az I. birói ítélet hozatala előtt a leszállítás befolyásolja a felebbezés nyilvános vagy szóbeli voltát; a felebbezés rendén való leszállítás a felülvizsgálati bíróságot (tábla—Guria), vagy a táblai elintézés módját (500—1000 és 1000—2500 K). Mindez azonban csak akkor áll, ha a járulékok magukban véve a jelzett értékhatárokat meg nem haladják. Amennyiben a járulékok magukban véve ez értékhatárokat, meghaladják, akkor a járulékok értéke irányítja a felebbezés nyilvános előadását vagy szóbeli tárgyalását. (Pp. 485. és 513. § ok). Az 521. és 545. §-ok szerint eme szempontok a felülvizsgálatnál sem hagyhatók figyelmen kivül. A főkövetelés és a járulékok értéke a felebbviteli jogorvoslat szempontjából össze nem adhatók. A járulékok magukban véve kell, hogy értékhatárt jelentő összeget képviseljenek. Ezt a törvény szóhangzata eléggé érthetően juttatja kifejezésre. Vitára alkalmas, homályos rendelkezés azonban az, hogy a járulékok egyenként kell-e, hogy a felebbviteli értékhatárt képviseljék, avagy a kereseti járulékok együtt (összeadva) számitandók 50—100—500—1000—2500 K értékhatárok között. Például : leszállított 150 K főtöké mellett érvényesített 350 K kamat és 200 K perköltség esetén lesz-e felülvizsgálatnak helye (350 + 200 = 550 K), vagy a felebbezési bíróság végső fokban itél, mivel a 350 K magában véve az értékhatáron alól marad? A járulékok figyelembevétele azonban nem mesterkedéssel — in frandem legis — hanem a jogszolgáltatás céljához képest viendő keresztül. Vagyis az észszerű lehetőséget kell biztosítani a felek részére, hogy vagyonjogi érdekeltségük II-odfoku elbírálás alá kerüljön, de viszont oly III adfoku bíróság igénybe vétele kizárandó, amely a főtárgy szerint meghatározott értékhatárok (50 K, 100 K, 500 K, 2500 K) szerint sem lett volna igénybe vehető. Direktívául felállítandó volna: hogy a perérték és járulék értéke össze nem adható. (Pld.: leszállított pertárgy 30 K -f- 495 K perköltség).0 A törvény szóhasználata: „figyelembe veendő" a tőke és a járulékok összeadásának lehetetlen gondolatára is vezethet. A járulékok értékének összeadása is szélsőségekre vezetne, mert ez esetben a Pp. 513. §-a szerint (II. bekezdés) oly perek is szóbeli tárgyalásra kerülnének, amelyeket a törvényhozó legfölebb nyilvános előadásra kívánt bocsátani. Ugyanígy az 545. §. esetében. A járulékok értékére a 476. § ban szabályozott azt az elvet tartanám alkalmazandónak, amely az egyesített pereknél jutott kifejezésre. A járulékok bármelyikének értékét venném : a melyik a legnagyobb. Ezzel szemben lehetne ugyan utalni a Pp. 7. §. II. bekezdésére. De mert a 7. §. a hatáskör szempontjából állit fel szabályt, a 476. §. pedig a felebbviteli érték szempontjából: a törvényből folyó magyarázat a 476. §-hoz fog fordulni, mivel ez vonatkozik azonos természetű kérd sre. Ezeknek a járulékoknak mikénti számítását Hevesi cikke nem is érinti. 5 Az előző perben felme-ült költség a folyamatban levő perbeli alperessel szemben is járuléknak tekintendő. (Sz. 99. nov. 14. G. 175. T. IV. 673.). Ellenkező: Már előbb le'olyt perben felmerült perbeli és végrehajtási költsék az ujabb perben nem járulék, hanem a kereset főtárgya (B. 99. dec. 14. II. G. 95. T. IV. 2*1.). x Az ügvlet rendezésével felmerült perenkivüli költség nem járulék. (Mv. 99. nov. 2 . G. ^3 T. IV. 4)6.). Téves. A perköltséghez tartozóan járulék. 6 A S. E. értelmében, ba a tőke 80 K-ról 30 K-ra lett leszállítva, a gyakorlat felülvizsgálatot engedett (40—100 K), dacára, hogy a járulékok nem voHak figyelembe vehetők, mert itt érezte, hogy a peres fél jogosulatlanul záratnék el a jogorvoslattól. Viszont 1<W K-án felüli érteknek 40—100 K ertekhatárra történt leszállítás esetében a gyakorlat csak revisiot engedett. Még kevésbbé foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a főtöké teljes leszállítása esetén miként alakul a pertárgya a járulékok értékére figyelemmel.7 III. 4) Nem találunk határozott választ, hogy a járulékokra történt kereset-leszállítás esetében a haszon, kár és költség együttesen számitandók-e felebbezés esetén? Pld.: A kamatra (haszon) történt leszállítás esetén a perköltségek hozzászámitandók-e a kamatösszeghez felebbezés szempontjából ? Szerény véleményem e kérdésben az, hogy a Pp. 8. §-ban meghatározott járulékok bármelyike önmagában számítandó s nem a járulékok értéke együtt. Pld.: Kamatra történt leszállítás esetén (haszon) vagy a kamat-, vagy a költség külön összege döntsék el a nagyság szerint, hogy felebbvitelnek van-e helye. A kamat a jogorvoslat alapjául szolgáló határozat keltéig számítandó. B) A perköltségre történt leszállítás esetén a helyes birói gyakorlat szerint a pertírgy értékét a perköltség teszi.8 Ezzel szemben a téves gyakorlat a perköltségre történt kereset-leszállítás esetén a perköltségre történt leszállítás előtt fennállott perértéket vette irányadónak. Ez a gyakorlat a jövőben is hajlandó lesz a perköltséget a pertárgy értékével figyelmen kivül hagyni. Szóval a Pp. 476. § nak a szabatosságot nélkülöző ama rendelkezése, hogy: „a járidékok, ha magukban véve ötven korona értéket meghaladnak — figyelembe veendők", a legkülönbözőbb combinatiokra fognak vezetni.0 A S. E. keretében a Bp. kir. Ítélőtáblának már van állásfoglalása, amely szerint: A kereseti követelésnek a kereseti tőke után járó meghatározott kamatra és a perköltségre leszállítása esetén, a per tárgyának értéke a kamat és költség összege (B. 99. jul. 27. I. G. 244. T. IV. 201.)10 Ezzel szemben Wilmowszky: Di Kosten bleiben Nebenforderungen, wenn auch noch der Zinsenanspruch in lite verblieben ist. (I. 29. 1.) Vagyis abban az esetben, ha a főkövetelés egy vagy más okból ítélkezés alá nem esik: a járulékok elvesztik ebbeli karakteröket s főkövetelésekké lesznek. A perköltségek csak akkor vesztik el járuiék természetöket, ha: a többi járulékok is elesnek, már elbíráltattak. Kovács M. csak így: Kan atra, vagy perköltségre történt leszállítás esetében a kamat, illetve a perköltség összege lesz a felebbvitel szempontjából mérvadó. (627. 1. VIII. pont.) A perköltségre leszállított per tárgyának meghatározásához a törvénykezési illetékről szóló 1914 : XLIII. t.-c. 31. §-a becses 7 1. A J. K. 13. számában Antalfi Mihály is foglalkozik e kérdésekkel. A perköltségbe vonatkozó felfogása azonos a mi állásfoglalásunkkal. A járulékok értékének külön-külön számítását is helyesen emeli ki. Fejtegetésének az a Tész", mintha a 476. §. szerint figrelembe veendő járulékokra néz^e kétélű foroghatna fenn — szélmalom-harc. A 476. §. szerint csak azok a járulékok vehetők figyelembe, amelyek a 8. §-ban megnevezve vannak, de ott — a hatáskör szempontjából — figyelembe nem jöhetnek. 2. J. K. 11. szám. 8 Felperes keresetét, keresetének a tárgyaláson való előadása alkalmával a pcrköltséqre leszállítván, a per tárgya értékét csak a perköltség teszi. Miután pedig az a 200 frt, illetve 500 frt, vagyis a 40 I és 10 J0 koronát meg nem haladja, abban a S. E 181. §-a értelmében a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye n'ncsen. (Curia 1900 V/18. 1900. G. 1. 218.) (Fabinyi V. 405. 1, 1124. e.) 9 A törvényhozó szándékának figyelembe vételével a váriatiok lehetőleg kizárandók. 10 A ha'ár zatgyüjtemények a Ko. 1895. G. I. 3 sz. határozatát is úgy szokták idézni, hogy a k imat és költség együttes számítását fogadta el. Ez téves. A kolozsvári kir. tá-la /otárgynak csak a kamatokat tekintette a következő szövegezés szerint: 1895. G. L 3/2. szám. Mindkét fél felülvizsgálati kérelme visszautasittatik. Az 1893 : XVUí tc. életbeléptetése után megtartott első szóbeH tárgyaláson felperesek kijelentették, hogy miután alperesek a tőkét 1894. évi november hó 7-én megfizették, alperest csak a 350 forint töke után 1894. évi április hó 24-től 1894. évi november hó 7-ifr járó 6% kamatok, a 8 forint 65 krajcár biztosítási végrehajtási és az ezen per által felmerülő költségek megfizetésében kérik marasztalni. Kere-etüket tehát a fennebb irt kamatokra és a költségekre leszá'litották. Ezen érték megállapítása tekintét'ben fennebbiekből kifolyólag nem* per előkészítésének alapjául szolgál írásbeli kereseti kérelemben előterjeszt< tt összeg, ha^em a szóbeli tárgyaláson előterjesztett keresetnek s így a tulajdonképeni pi-rnek és birói ^életnek tárgyát képező összcq irányadó. Miután pedig felperesek a szóbeli tárgyaláson szóvl előterjesztett keresetüket cs^k a fennebb irt kamatokra és költségre tartották fel s i?y a per alapjául szolgád kereseti követelésük fö-tárgyt csak eme 200 forint összeget meg nem haladó kamat követelés képezi, ezeknél fogva ugy felperesnek, mint alperesnek felülvizsgálati kérelme az 1893 : XVIÍI. tc. 193. §. alapján visszautasítandó volt.