Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 2. szám - A kereskedő gondatlanságának jogkövetkezménye kényszereladásnál - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

Erdélyrészi Jogi Közlöny 2. szám. Márkus Dezső kitűzött célunk megvalósithatása előtt a magyar jogirodalom és a magyar jogszolgáltatás kánra — itt hagyott. Sok és nagy munkája után elment pihenni örökre. Ezután az igazságügyi miniszter gyors tempójú codiíicalása annyira megijesztette a munkatársakat, hogy a vállalkozás és ezzel évek óta dédelgetett eszmém: az optkv jegyzetes kiadása — megfelelő pénz hiányában — szép csendesen elsorvad. Jól tudom, hogy minden érték a lehetőségekhez viszonyítva lett értékké. Magyarországon azért értéktelenedik el minden, mert a lehetőségeket, a conjucturákat sem használják ki az emberek. Szinte szeretném, hogy Magyarországon minden ember olvassa el Kellermannak „Az alagút" eimü regényét, hogy tanulja meg Allan mérnök jellemzéséből azt, hogy minő küzdelmekkel kell minden célért előbbre és előbbre törtetni és minő becsületes, kitartó munkával lehet végre célhoz jutni. Ebből meg lehet tanulni azt is, hogy minden nagyobb vállalkozásnál a munkatársak föltétlen munkabírása és kitartása a siker sine quo non-ja. Az együttes nekilendülés és kitartó munka a sziklahegyeket is legyőzi. Elfoglaltságom miatt az egész munkát egyedül nem végezhettem, mert birói kötelességemet egy pillanatig sem akartam korlátozó elfoglaltsággal megsérteni.6 Az örökösödési jogról szóló részt évekkel ezelőtt teljesen kidolgoztam. Az örökség birtokbevételéröl szóló fejezetet mutatóul nyilvánosságra fogom hozni.7 y( A kereskedő gondatlanságánál! jogköuetkezménye Kényszereladásnál. Irta: Dr. Weisz Sándor kolozsvári ügyvéd. A Kereskedelmi Törvény 351. §.-a alapján oly esetben, midőn a vevő az árut átvenni nem akarja, az eladónak joga van az árut eladni s egyúttal a vevőtől az átnemvételből eredett kár megtérítését követelni. Ilyen kár főleg az u. n. kényszereladási ár és a szerződésileg kikötött vételár közötti különbség, a kényszereladási költség stb. A kényszereladásnak a 347. §. értelmében kell történnie. Tehát, ha az árunak tőzsdei vagy piaci ára van, az eladás szabadkézből, hites személy közbenjövetele nélkül történhetik, ha nincsen, hites személy közbenjöttével, nyilvános árverés utján történhetik. Ennyi eljárási szabály van mindössze a törvényben. Nincsen megmondva: melyik helyen kell az eladásnak történnie, a teljesítési vagy pedig a rendeltetési helyen-e; az árverést melyik helyen kell publikálni, mindkét helyen vagy pedig a teljesítési, illetve a rendeltetési helyen-e; ki tekintendő hites személynek stb. stb. Irányadó tehát az eljárási szabályokra a törvény 1. §.-a értelmében a törvényben esetleg máshelyt foglalt intézkedés. Irányadó eszerint a generális 271. §. Azaz, aki valamely ügylet folytán, amely ránézve kereskedelmi ügyletnek tekintendő, egy másik irányában gondosságra van kötelezve, az a rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni. A kényszereladásnak tehát a 347. §.-ban kifejezetten adott eljárás mellett a rendes kereskedőnek az épen fennforgó körülmények által megkívánt gondossága adja meg a legális keretet. Ha az eladó a 347. §.-ban kifejezetten adott, a 271. §. által általánosságban adolt keretben jár el, a kényszereladás minden vonatkozásban a vevő rovására történtnek tekintendő. Ha az eladó a 347. §. eljárási szabályát nem tartja meg, pl. se tőzsdei, se piaci árral nem biró árut szabadkézből ad el, ez esetben az eladás a 347. §.-ban foglalt eljárási szabály meg nem tartása mellett történvén, ez eladás a 3o2. §. tartalmából következtetve in thesi sem tekinthető a vevő rovására történtnek. A kiindulásul vett 351. §. csak ennyit mond: az eladónak a nagyváradi közgyűlésre megyek. A jövő héten értesitlek majd újból és akkorra kérem majd a személyes találkozást is, amelynek előre örvend nagyrabecsülő híved Dr. Márkus Dezső. Megjegyezni kívánom, hogy M. Dezsőnek lázason növekedett munkájából távolról sem volt annyi anyagi haszna, amint ezt vélik. Egy másik levelében irja: Üzleti dolgokkal nem akarok bíbelődni, nem is értek hozzá. (Isak fix kiadói szerződés alapján lehet dolgozni, ha kisebb is a tiszteletdíj. c Az idővel rendelkező professorok közül az osztrákjog utolsó magyar Mohikánja: dr. Menyhárth egyetemi tanár a 12. órában kiadta az optkv í. részét és most dolgozik a II. részen. 7 Az egyes szerkesztőbizottságok névsorát mellőzöm, de reá mutatok arra, hogy az optkv egyes részeire vonatkozóan e lap hasábjain dr. Hatiegán Emil és dr. Szitás Jenő' eddig megjelent cikkei szintén részét képezték volna a tervbe vett munkának. jogában áll a 347. §. értelmében eladni és csak a 352. §. mondja: az árut a jelen törvény 347. §.-ában foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladhatja, mégis kétségtelen a hitelezői késedelmet szabályozó 351. §.-ra vonatkozóan is az intenció, hogy csak a 347. §.-ban foglalt határozatok megtartása mellett adhatja el az árut a vevő rovására. A gyakorlat egyvágásu is e részben. Akár hitelezői késedelem, akár adósi, azaz akár csak a 351. §. szerint való áru átvételi, akár a 352. §. szerint való áru átvételi és vételárfizetési a vevő késedelme, mindkét esetben az eladónak a 347. §.-ban kifejezetten adott eljárás szerint kell kényszereladnia, különben az eladás nem megy a vevő rovására. Azaz ilyenkor az eladónak egyáltalán nincs joga a vevő magatartásából eredett kár megtérítését követelni. A vevő teljesen szabadul szerződésszegésének következményei alól. Minő a joghelyzet, ha a 347. §.-ban foglalt határozatokmegtartása mellett, de ezen a kereten belül egyébiránt nem a rendes kereskedő gondosságával járt el az eladó? Sem a 351., sem a 352. §.-ból nem olvasható ki, hogy az eladó részén a rendes kereskedői gondosság elmulasztása, a vevő részén a teljes szabadulást vonná maga után. A törvényes jogkövetkezmény tehát a 271. §. mellett keresendő. A 272. §.-ban adva is van ez a közönségesen is levont jogkövetkezmény, a kár megtérítéshez való jogban. Vagyis az eladó részén a gondosság elmulasztása, vevőnek jogot ad e gondosság elmulasztásából eredett kárának és pedig a 272. §. szerint tényleges kárának vagy elmaradt hasznának az eladó által történő megtérítéséhez. Végső következtetésben a vevő beszámíthatja azt a kárkövetelést, amelyet neki a gondatlan eladó okozott, az eladónak a 351. §.-ban gyökerező kár megtérítéshez való igényébe. De teljesen nem szabadul szerződésszegésének következményei alól. A szerződésnek és a dispositiv törvényhelynek ismert hierarchiájában ez másképp elv sértő is, ha a gyakorlati vonatkozásokat itt nem érintjük is. A Guria 1913/364. V. számú Ítéletében azt az álláspontot foglalta el, hogy eladónak kártérítéshez egyáltalán nincs igénye, ha a kényszereladásnál a rendes kereskedő gondosságát elmulasztotta. (Azaz a vevő teljesen szabadul szerződésszegésének következményei alól.) Az eset szerint az árverés nem elég forgalmas helyen tétetett közzé, aminek következtében kellő versenyre nem nyilt alkalom, s így az egyedül jelentkezett vevő az árut lényegesen alacsony áron szerezhette meg. Ez az álláspont a fentebbieken kívül azért sem helyeselhető, mert a gondosság birói mérlegelés kérdése, s illuzoriussá teheti így az eladónak a kár megtérítéshez való jogát, tekintettel különösen arra, hogy az eladásnak körülményesebben körvonalazott szabályai nincsenek. X, ü román büntető törvénykönyv. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. Módosíttatott a 1874. februárius 17-én, 1882. tebruárius 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár, (Folytatás.) 150. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva) Az a tisztviselő, ki a vétségi vagy büntényi vizsgálata során a terheltektől tanúvallomások vagy nyilatkozatok kikényszerítése végett kínzást alkalmaz vagy elrendel, a verésekért vagy sértésekért törvényileg megállapított súlyosabb büntetéseken kivül két éves fogsággal büntettetik. (L. porosz 310.) 151. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva) Az a közigazgatási vagy bírósági tisztviselő, igazságszolgáltatási rendőrhivatalnok vagy a fegyveres erő parancsnoka, ügynöke, ki hivatalos minőségén polgárember lakásába, ennek akarata ellenére a törvényemiitette eseteken kivül és a törvényes alakiságok mellőztével behatol, tizenöt naptól három hóig terjedhető fogsággal és ötven leitől ezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik, további alkalmazására való kilátása azonban megmarad. (L. fr. 184.) 152. Az a biró vagy birói hatóság, az a közigazgató vagy közigazgatási hatóság, ki vagy mely a törvény hiányosságának vagy homályosságának ürügye alatt a felek részéről követelt és szolgáltatni köteles igazságot, az illetékes főlebbvalóiktól kapott utasítás dacára megtagadják, üldözhetők és száztól ezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntethetők, továbbá egytől három évig közhivatalra képteleneknek nyilváníthatók. (L. fr. 185 B. 258.)