Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 7. szám - Külföldi itéletek végrehajtása. Folytatás

eljárás gyorsasága kivánja, hogy fölösleges alakiságok ne vétessenek fel. Melyek lennének a megvizsgálandó körülmények? Mindenekelőtt természetesen az. vájjon a szóban forgó iiélet jogerös-e. Ez oly feltétel, mely alig képezheti vita tárgyát, mert nem lehet a megkeresett bíróság államától követelni, hogy pápább legyen a pápánál, hogy ruházza fel az Ítéletet oly erővel, milyent még a hazai jog se tulajdonított neki. Hasonló a második körülmény is. Szükséges, hogy az ítélet hiteles másolata terjesztessék a megkeresett bíróság elé. Már csak másodrendű kérdés azután, hogy vájjon csak az Ítéletet kimondó bíróság vagy más hatóság (pl. az illető állam képviseleti hatósága) által kiállított másolat tekintessék ez esetben hitelesnek. Szükséges továbbá, hogy a biró meggyőződjék arról, hogy — mint pl. Bulgáriával kötött szerződésünk (17. §. 2. kikezdés) is kivánja — „az, ki ellen a végrehajtás kéretett, a perben való részvételből az eljárás szabálytalansága következtében nem volt-e kizárva". E precíz szövegezés mellett az idézett szerződés előbbi bekezdése, mely a szabályszerű kézbesítést emeli, feleslegesnek is látszik. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári ügyvédi kamara közgyűlése tudvalevőleg f. hó 21-én, szombaton délelőtt 9 órakor lesz a kolozsvári kir. Törvényszék esküdtszéki termében. A tárgysorozat oly fontos pontokat tartalmaz, hogy már ez a körülmény indokolttá teszi azt, miszerint a tagok a közgyűlésen minél nagyobb számban vegyenek részt. A választmány megválasztása is a napirenden szerepelvén, szükséges, hogy a vidéki kamarai tagok szavazataikat az ügyvédi rendtartás értelmében írásban mielőbb beküldjék. Mint értesülünk, a közgyűlés napján este 8 órakor a Newyork-szálló éttermében társas vacsora lesz, amelyet a kamarai tagok tiszteletére a megválasztandó uj tisztikar fog adni. = Ügyvédjelöltek gyakorló órűi. Az 1913. évi LIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 67400/913. I. M. sz. jgazságügyminiszteri rendelet a joggyakorlat és illetve az ügyvédjelöltek továbbképzése tárgyában ugy intézkedik, hogy ez évben március 1-én meg kell kezdeni a kamara elnökének vezetése s ellenőrzése mellett, az ügyvédjelöltek gyakorló óráit. Bár a törvény és a hivatkozott miniszteri rendelet a kamara elnökének adják meg a jogot arra, hogy a tárgysorozatot s az összejövetelek idejét s egyéb részletkérdéseket megállapítsa, a kamara elnöksége az együttműködést s ezzel a cél minél teljesebb megközelítését előmozdítandó, az ügyvédjelölteket ma délelőtt 10 órára értekezletre hivta össze a kolozsvári kir. törvényszék főtárgyalási termébe, amelyen — megvagyunk győződve — a legteljesebb egyetértéssel fognak a fentemiitett részletkérdések megállapittatni. = Kinevezések. Őfelsége a m. kir. Igazságügyminiszter előterjesztésére: Maraschki Róbert csíkszeredai, Gáspár Lajos segesvári, Müller András tekéi, dr. Vargha Pál szelistyei, Griesmüller Gyula szászrégeni, dr. Bényey Károly gyergyósztmiklósi, Móricz István Kolozsvár városi, dr. Moldován Gyula dicsősztmártoni járásbirákat, Sándor József brassói törvényszéki birót, Jaczkovics Iván dési ügyészt, dr. Tóth György kolozsvári törvényszéki birót és Osztián Kálmán naszódi járásbirót a VII. fizetési osztályba sorozott bírákká, illetve ügyésszé, dr. Szilágyi Károly abrudbányai járásbirósági albirót járásbiróvá jelenlegi székhelyükön, dr. Váró Zoltán szentágotai gyakorló ügyvédet a borosjenői járásbírósághoz, Ternovszky Ferenc mvásárhelyi és dr. Koloy Márton dévai törvényszéki jegyzőket a dévai kir. törvényszékhez albirákká kinevezte. Az Igazságügyminiszter dr. Nagy Géza dévai törvényszéki joggyakornokot a dévai törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. = Pályázatok. A korponai kir. jbiróságnál albirói állás (1914. február 24.), a lőcsei kir. törvényszéknél segélydijas joggyakornoki állás (1914. február 26.) = i imházasságok. Németországban mind gyakrabban fordul elő, hogy problematikus foglalkozást üző nők megfelelő ellenszolgáltatás fejében főnemesekkel lépnek házasságra. A igy megszerzett cím arra szolgál, hogy keresetüket palástolja vagy ajánlja. A Recht cimü folyóiratban dr. Mothes leipzigi ügyvéd ' arról értekezik, hogy miként 1« hetne a nagyközönséget az ily házasságokkal célzott megtévesztés ellen megvédeni. Noha az igy megkötött házasság valósággil csúfot ü/. az intézményből, az államügyész semmiségi keresettel meg sem támadhatja meg. A semmissé nyilvánításnak alig volna célja, minthogy az ily ! házasságot amúgy is rövidesen felbontják: a nő csak a címet, I a férj szabadságát óhajtja. Mothes ellenszerül a nemességi jog' szabályok (Adelsrecht) oly módosítását ajánlja, hogy puszta cimj házasság esetében, amelyet elválás célzatával es ellenszolgáltatás ] fejében kötöttek, az elvált nő a nemesi cim viselésétől az e célra szervezett eljárás során meg legyen fosztható. Sőt azt is ! kívánatosnak tartja, hogy ily esetben a főrangú férj is megfosztassék namességétöl. Véleményünk szerint a javaslat túlságos engedményt tesz az arisztokratikus elvnek. Erkölcsileg ugyanis alig esik különbözően latba, hogy a főnemesi cim viselője egyszeri ellenszolgáltatás fejében köt házasságot vagy kapott címerét állandóan aranyozza meg házasságával. - Hány félévet hallgatnak a német joghallgatók? Ennek a kérdésnek a statisztikáját dolgozta ki a porosz statisztikai hivatal. Ebből kitűnik, hogy az egyetemi tanulmányok tartama meghosszabbodott. Míg a nyolcvanas evekben átlag hat félévet hallgattak, addig az utóbbi négy év alatt az átlag jogász hét félévre volt beiratkozva. Az 1911/12-ik tanévben lö oly joghallgató akadt, aki 19, sőt ennél több szemeszterig csüggött az Alma Mater keblén. Hogy valóban csüggött-e s nem csupán az egyetemek anyakönyvében szerepelt, arról a statisztika hallgat. Titkos ankét ülésezik — mint a Jogt. Közlöny írja — hetenként kétszer az igazságügyminiszter meghívására azokról a vezérelvekről, amelyeken az új Btk., a Balogh-kodex majdan felépül. A Jogt. Közlöny aztán tovább folytatva azt mondja : Hogy kik azok, akikről a hivatalos közlés csak mint „kúriai birák, egyetemi tanárok és ügyvédek"-ről emlékezik meg, kevésbbé érdekel bennünket, mint az, hogy minő kérdéseket tárgyal és minő határozatokat hozott az álarcos konventikulum, a melyet a miniszteri meghívás bizonyara hivatottá is tesz a döntésre. E kíváncsiságunk talán nem egész jogosulatlan, aminek igazolásául hivatkozunk a német Strafrechtskommission-ra, a melynek határozatait a bizottság egy tagja részletesen közölte a D. J. Z.-ban. Vagy talán a Btk. reviziója is „politikai kérdés", mint a királyság védelméről, az esküdtbiróságról és a sajtóról szóló javaslat volt s erre nézve is befejezett tényekkel kívánják meglepni a jogászközönséget? = ÍJgyvédhől — közigazgatási biré. A király dr. Baumgarten Nándor budapesti ügyvédet a közigazgatási bírósághoz rendes bírónak nevezte ki. Dr. Baumgarten mint jogi int ismert nevü. Munkái világosak s — ami ritkaság — többnyire gyakorlati irányúak. Legújabb alkotása Bosznia-Herczegovina igazságügyi törvénytára. A közigazgatási bíróság kitűnő erőt nyert. =-= Büntetőjogi határozatok. 1. Végrehajtó, aki a törvény szerint le nem foglalható ingóságokat foglal le, ezáltal nem szűnik meg hivatalos eljárásában lenni. A tettleges ellenszegülés ily esetben is a Btkv. 165. §-a alá esik. (G. 7933/1913.) 2. Hatóság elleni erőszak tényálladékának nem elérne, hogv az erőszak közvetlenül a hatósági közeg személye ellen követtessék el; elég, ha oly élettelen dolgon követtetett el, melynek épségben léte feltétele a hatósági eljárás eredményességének. (C. 8494/1913.) 3. A munkásbiztositási pénztári hátralékok behajtásával a közigazgatási hatóság részéről megbízott, egyébként közhivatali kötelékben nem álló egyén ebbeli működésében a Btkv. 165. §-a szempontjából hatósági közeg. (C. 7814/1913.) (B. J. T. 9. sz.) = A magyar polgári törvénykönyv elkészítéséért. A király a magyar polgári törvénykönyv tervezetének elkészítése körül szerzett érdemeik elismeréséül dr. Thirring Lajosnak, az igazságügyminiszteriumban alkalmazott kúriai tanácselnöknek a II. osztályú vaskoronarendet, dr. Szászy Béla igazságügyminiszteriumi miniszteri tanácsosnak és dr. Barna Ignácnak, az igazságügyminiszteriumban alkalmazott kúriai bírónak a Lipótrend lovagkeresztjét, mind a háromnak díjmentesen, dr. Sipöcz László Budapest székesfővárosi nyugalmazott árvaszéki elnök, udvari tanácsosnak a Ferenc József-rend középkeresztjét, végül dr. Bartha Richárdnak, az igazságügyminiszteriumban alkalmazott pozsonyi ítélőtáblai bírónak a III. osztályú vaskoronarendet ugyancsak díjmentesen adományozta. = Az nj polgári perrendtartás. A Magyar Jogászegylet f. hó 4-én Zachár Emil curiai tanácselnök elnöklésével teljes ülést tartott, amelyen folytatták az uj polgári perrendtartás ismertetéséről szóló előadássorozatot. Ez alkalommal dr. Gaár Vilmos ítélőtáblai biró tartott előkelő jogászközönség jelenlétében nagyszabású előadást „A bizonyításról." Az előadó a