Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 6. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

48. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 6. szám. íl román büntető toruényhönyu. CKUiirdettetett 1865. május 1-én. módosíttatott a 1874. íebraárins 17-én, 1882. fcbraáriu 21-én, 1893. májns 28-án, 1894. februárins 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette: Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár. (Folytatás.) II. §. Fenyegetések. 235. Az, aki névtelen vagy aláirt írásban gyilkossággal, mérgezéssel vagy valamely akár életfogytig, akár meghatározott ideig tartó kényszermunkabüntetés alá vetett merénylet elkövetésével fenyegetőzik, fegyházzal büntettetik, ha a fenyegetés pénzösszegnek meghatározott helyre letétele vagy más feltétel teljesítése iránti követeléssel kapcsolatosan követtetett el. (L. fr. 305.) 236. Ha az irásbafoglalt fenyegetés semmi követeléssel vagy feltétellel nem kapcsolatos, a büntetés egy évtől két évig terjedhető fogság és száz leitől ötezer leiig megállapítható pénzbüntetés lesz. (L. fr. 306.) 237. Ha a követeléssel vagy feltétellel kapcsolatos fenyegetés élőszóval követtetett el, a vétkes három hónaptól egy évig terjedhető fogsággal és száz leitől ötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fog büntettetni. (L. fr. 301.) Második szakasz. Testisértések, verések, meg más egyéb szándékosan elkövetett büntettek és vétségek. 238. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A cselekmény, valamely személyt szándékosan megütni, megsebesíteni, vagy neki más egyéb testisértést okozni, a körülményekhez képest mint bűntett, vétség, vagy kihágás büntettetik. A betegséget, vagy munkaképtelenséget nem okozó és korcsmákban, országos vásárokon, marhavásárokon, vagy heti vásárokon felmerült verekedésekből keletkezett sebesitések és ütések, mint kihágások büntettetnek. Más egyszerű sebesitések és ütések tizenöt naptól egy évig terjedhető fogsággal fognak büntettetni. Ha azonban megfontolt szándékkal vagy lesből követtetett el, a büntetés két hónaptól másfélévig terjedhető fogság és kétezer leiig megállapítható pénzbüntetés lesz. (L. porosz 187.) 239. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Midőn az ütések, meg a sebesitések az egészség jelentékeny sérülését, vagy a test valamely részének áldozatul esését, vagy munkaképtelenségét okozták, a vétkes három hónaptól két évig terjedhető fogsággal és kétezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. Ha azonban megfontolt szándékkal, vagy lesből követtetett el, a büntetés legkisebb mértéke hat hónap lesz. (L. fr. 192.) 240. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Midőn a szándékos ütések vagy sebesitések következtében a szenvedő nyomorék, munkaképtelen, néma, vak, vagy siket marad, nemzőképességét elveszíti, megőrül, magával tehetetlen lesz, a vétkes két évtől öt évig terjedhető fogsággal és ötezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. Ugyanez a büntetés alkalmazandó, ha az elvert személy terhes állapotban levő nő a verés következtében méhmagzatát veszíti. (L. porosz 193.) 241. Midőn a szándékos sebesitések, vagy ütések halált okoztak, a vétkes fegyházzal büntettetik. (L. fr. 309.) 242. Midőn a megfontolt szándékkal, vagy a lesből elkövetett sebesitések, vagy ütések halált okoztak, a büntetés meghatározott idejű kényszermunka, s ha nem halál, de a 240. cikkben említett sérülések valamelyike következett be, a legkisebb mértékű fegyház lesz. (L. fr. 310.) 243. Ha a vétkes a 238, 239, 240, 24!. cikkek szerinti esetekben a tettet a törvényes, a természetes, a gyermekül fogadó szülője, vagy törvényes felmenő ágbeli más rokona ellen követte el, az egyes cikkekben rendelt büntetések legnagyobb mértéke, a 240. cikk esetében pedig annak kétszerese fog alkalmaztatni. (L. fr. 312.) 244. Midőn a jelen, meg az előbbi szakaszban említett büntettek és vétségek valamely zavargó gyülekezés alkalmával, lázadás és rablás utján követtettek el, azok ezen gyülekezések, lázadások vagy rablások főnökeinek, szerzőinek, vagy felbujtóinak beszámitandók és ezek, mint ama büntettek, vagy vétségek személyes tettesei fognak büntettetni. (L. fr. 313.) 245. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki másnak, halált nem okozó, de az egészségre ártalmas anyagokat szándékosan, vagy bármimódon adván betegséget, vagy munkaképtelenséget okoz, egy hónaptól két évig terjedhető fogsággal és száz leiitől ötezer leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntettetik. Ha a vétség a 243. cikk szerinti szülők ellen követtetik el, a büntetés két évtől három évig terjedhető fogság lesz. (L. fr. 317.) 246. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki élelmi szerekkel, italokkal, erőszakos műtéttel, vagy bármily eszközökkel, a teherben levő nő méhmagzatát, annak akaratára, vagy ellenére tudatosan elhajtatja, a fegyház legkisebb mértékével büntettetik. Az a nő, ki egymagára valamely magzatelhajtási szert készített, vagy az őnekie megmutatott, vagy magzatelhajtás végett szert alkalmazás végett elfogadott, a méhmagzat elhajtása esetén, hat hónaptól két évig terjedhető fogsággal fog büntettetni. Azok az orvosok, sebészek, egészségügyi alkalmazottak, gyógyszerészek meg szülésznők, kik ezen szereket megmutatják, adják, vagy hozzáférhetővé teszik, magzatelhajtása esetén, fegyházzal büntettetnek. Ha a magzatelhajtás az anya halálát idézte elő, egy fokkal súlyosabb büntetés fog alkalmaztatni. (L. fr. 317.) 247. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Az, aki az egészségnek ártékony, átdolgozott és vegyitett italokat árusit, tizenöt naptól két hónapig terjedhető fogsággal és huszonhat leiitől ötszáz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fog büntettetni, az elárusító tulajdonául bizonyult italok elkoboztatnak. A pénzbüntetés a bebizonyító részére ítéltetik. (L. fr. 318.) (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. =•= Joggyakorlat a közgazdaságban. Az egységes birói és ügyvédi vizsgáról szóló törvény tudvalevőleg megengedi, hogy a joggyakorlat egy része gyári vagy közlekedési vállalat vagy pénzintézet üzletében is eltölthető legyen, egyrészt, hogy módot nyújtson az egyoldalú jogászi képzésnek gyakorlati közgazdasági ismeretekkel való kiegészítésére, másrészt, hogy a jelöllek egy részének a túlzsúfolt ügyvédi pályáról a közgazdasági pályákra való átlépésót megkönnyítse. Az Országos Ügyvédjelölt Szövetség ennek folytán átiratot intézett az összes bankokhoz, közlekedési vállalatokhoz és gyárakhoz az iránt, hogy hajlandók-e elvben ügyvédhelyetteseket alkalmazni? A válasz túlnyomó többségben elútasitó volt. És ez természetes is. A közgazdasági élet egyrészt idegenkedéssel fogadja a jogász elemet, másrészt azért sem alkalmazza, mert eleve bizonyos, hogy az illető legfeljebb egy félévet tölthet a vállalatnál és eltávozik éppen akkor, amikor az üzlet szakismereteit épen csakhogy elsajátította. Félő tehát, hogy e fegyver visszafelé sül el. A jelöltek nem léphetnek át a közgazdasági pályára, mert nem nyújtanak erre nekik teret és alkalmat, viszont az az intézkedés, hogy a közgazdasági szakon eltöltött gyakorlat a joggyakorlatba beszámítható akkor is, ha az illető nem is volt bejegyezve, elősegíti a hivatalnok elemnek az ügyvédi pályára való átlépését. = Uj bélyegtörvény. A peres eljárásra vonatkozó bélyegszabályok igazságtalanságát számtalanszor felpanaszolták már. Örömmel fogadtuk tehát a hírt, hogy az igazságügyminiszterium a pénzügyminisztériummal karöltve, új bélyegskálán dolgozik, mely hivatva lesz kiküszöbölni a jelenlegi rendszer hiányait. Ugy halljuk, hogy a munka nagy vonásaiban már elkészült, de aligha fogja kielégíteni az ügyvédi kar jogos várakozásait. A progreszszivitás elve nem érvényesül megfelelő módon az új javaslatban, a pénzügyminisztérium nem engedte meg a kis összegű perekben a teljesen alacsony illetékszabást, mert a statisztika szerint ezek oly túlnyomó részét képezik az összes pereknek, hogy a kincstár nem mondhat le azon jövedelemről, mely ezekből" az ügyekből származik. Ezzel szemben kevés megnyugtatást nyújt az, hogy a nagyobb összegű perek illetékskáláját felemelték." Áz ügyvédi kar régi sérelmét — t. i. azt, hogy az ügyvéd felel a perbeli bélyegekért s így quasi behajtója az állami illetéknek (mely ténykedésért díjazást nem kap, csak leletet!) — az új javaslat is fentartja. Reméljük, ezt a javaslatot is megküldi a minisztérium az ügyvédi testületnek s lesz módunkban, annak megfelelő módosítása iránt széleskörű mozgalmat indítani. = Ügyvédi rendtartás és díjszabás. Az igazságügyminiszter úr mult évi december hó 5-iki a képviselőházi ülésen tartott hosszabb beszédéből kiemelendőnek tartjuk annak bejelentését, hogy az ügyvédi rendtartásra vonatkozólag egyelőre fel-