Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 52. szám - Az ötödik moratóriumi rendelet

52. ErdélTrés'i Jn*i Közlöny 361. old«l. 19. §. A moratóriumra vonatkozó rendelkezések nem érintik a telekkönyvi nem peres ügyekre vonatkozó szabályokat. Az a körülmény, hogy a követelés moratórium alá esik, nem akadályozza a telekkönyvi bejegyzést — ideértve az előjegyzést is — amennyiben annak egyébként helye van. Lejárt váltó alapján telekkönyvi előjegyzésnek bármely váltókötelezett ellen óvás bemutatása nélkül is helye van. 30. §. Birói kiküldöttnek, birói megbízás alapján eljáró más személyeknek (pl. ügygondnok, zárgondnok, házasságvédő), valamint tanúnak, szakértőnek bíróilag megállapított járanóságaira a moratóriummal kapcsolatos rendelkezések nem nyernek alkalmazást. 21. g. A moratóriumnak hatását a birtokrendezési ügyek menetére az igazságügyminiszternek külön rendelete vagy külön rendelkezése szabja meg. 33. §. Ha külföldön, de Ausztria területén kivül lakó hitelezőnek belföldi vagy belföldön lakó adósa hitelt érdemlően kimutatja, hogy a hitelező biztosítására belföldön lakó harmadik személynél (zálogtartónál) való letétel útján zálogot adott, a zálogtartó lakhelye szerint illetékes járásbíróság a zálogtartónak meghagyhatja, hogy további birói rendelkezésig a zálogot senkinek ki ne adja, és a zálogot ne értékesítse, valamint meghagyhatja azt is, hogy a zálogot birói letétbe helyezze. E meghagyás figyelmen kivül hagyása teljes kártérítésre kötelez. A zálogtartó a zálogot megelőző birói eljárás nélkül is birói letétbe helyezheti, a zálogadó megjelölésével. A letétbe helyezett zálog kiadása kérdésében valamennyi érdekelt felet meg kell hallgatni. Az előbbi bekezdéseket akkor is alkalmazni kell, ha a harmadik személy az adós által tartozásának fedezetéül lekötött ingóságot nem mint zálogtartó, hanem mint a hitelező letéteményese őrzi. A meghagyás kibocsátása iránti kérelem elintézése előtt az érdekelteket meg kell hallgatni. A meghagyást tartalmazó végzés ellen halasztó hatállyal nem biró egyfokú folyamodásnak van helye. A járásbíróság meghagyását bármelyik érdekelt fél vagy a zálogtartó kérelmére valamennyi érdekelt fél meghallgatása után hatályon kivül helyezheti; a végzés ellen halasztó hatályú egyfokú felfolyamodásnak van helye. Ha a bíróság a meghagyás hatályon kivül helyezése vagy a letét kiutalása (jelen §. 2. bek.) kérdésében megnyugvással nem határozhatna, a felek valamelyikét per útjára utasítja és a per megindítására megfelelő határidőt tüz ki. E §. alkalmazásában lakóhely alatt a székhelyet, ilyennek hiányában a telep helyét is érteni kell. 33. §. A jelen rendelet — amelyet harmadik moratóriumi eljárási rendeletként kell idézni — 1914. évi december hó 20. napján lép életbe. Ettől a naptól fogva az 1914. évi október hó 23. napján 19.400/1. M. E. szám alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet (második moratóriumi eljárási rendelet) helyébe a jövőre nézve a jelen rendelet rendelkezései lépnek. Ahol jogszabály, birói vagy más hatósági intézkedés korábbi moratóriumi eljárási rendeletnek valamely rendelkezésére hivatkozik, ehelyett a jelen rendeletnek azt a rendelkezését kell érteni, amely a korábbi rendelet illető rendelkezésének helyébe lépett. A pénzkövetelések kivételes biztosításáról 1914. évi november hó 30. napján 23.300/1. M. E. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet érintetlenül marad. Kelt Budapesten, 1914. évi december hó 18. napján. KÜLÖNFÉLÉK. = Kérés előfizetőinkhez ! Igaz örömmel állapítjuk meg, hogy lapunk előző számában előfizetőinkhez intézett kérésünk jórészben meghallgatásra talált. S előfizetőink nap nap után jelét adják tápunk iránti ragaszkodásuknak. Ezért a mai számhoz postautalványt mellékelünk azon felkéréssel, hogy szíveskedjenek azon előfizet si dijaikat meg e hóban beküldeni, mert csak így fogunk lehetni abban a helyzetben, hogy a lap fennállása kérdésében határozzunk. Ha anyagi erőforrásaink a lap további fenntartására elégségesek nem lesznek, az esetben a lapot ideiglenesen beszüntetjük és az erről szóló értesítéssel egyidejűleg a kiadóhivatal az előfizetési dijak visszaküldését azonnal megkezdi. Előfizetőink előtt őszintén tárjuk fel a helyzetet, azért kérjük tőlük az őszinte támogatást! A SZERKESZTŐSÉG. — Az „Országos Ügyvédi Gyám- és Xyogdijintézet" f. h > 19-én igazgatósági ülést tartott, ürömmel vétetett tudomásul, hogv az intézet vagyona 6,069.696 korona. Ez éri növekedés 1,078.061 korona 61 fillér. Haláleset ez évben 122 fordult elő, ebből a hivatalos bejelentések alapján 31 a harctéren elesettekre esik. Az ülés dr. Papp József elnököt az 0. Ü. Gy. és Nyugdíjintézetről szóló 1908: XL. t.-c. kiegészítéséről rendelkező uj törvény körüli eredményes munkálkodásaiért lelkesedéssel ünnepelte. Dr. Márk Endre debreczeni ügyvéd — — Debreczen város most választott polgármestere — szintén ünneplés részese volt. Az ülésen lapunk szerkesztője is jelen volt. = Uj törYény, uj rendeletek. Szentesítést nyert 1914. december 15-én, Kihirdettetett az „Országos Törvénytárában 1914. december 18-án a törvénykezési illetékről szóló 1914: XLIII. t.-cikk. A törvény 93 szakaszból áll. Egyidejűleg jelent meg a m. kir. pénzügyminiszternek 1914. évi 140.000 számú körrendelete a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi XLIII. t.-c. életbeléptetése és végrehajtása iránt. Ezen rendelet szerint az illetéktörvény 1915. január 1-én lép életbe. A rendelet oly nagy és szövevényes, ho^y valóságos stúdium kell annak megértéséhez. A „Budapesti Közlöny* f. hó 19-iki 296. számában megjelent a m. kir. igazságügyminiszternek 68.700/1914. Im. sz. rendnlete a polgári perrendtartásról szóló 1911: I. t.-c. és az ezt éktbeléptető 1912: LIV. t.-c. (Ppé) alapján kibocsátott bírósági ügyviteli szabályok és kapcsolatos rendeletek életbeléptetése, valamint az átmeneti rendelkezések s a budapesti bíróságokra vonatkozó eltérések megállapítása tárgyában. Ugyanebben a számban megjelent még két rendelet a moratóriummal kapcsolatosan. A Pp.-vel kapcsolatosan — rövid időn belül — a rendeleteknek oly nagy tömegevei árasztotta el az lm. a bíróságokat, hogy azokat újévig nemcsak áttanulmányozni, de azokon még eligazodni is alig fognak tudni a hatósá.ok. A rendeletek is felette rapszodikusan bocsáttatnak ki. Mert pl. az ügyviteli szabályokról eddig 3 rendelet intézkedik, holott sokkal helyesebb lett volna az egységes rendezés. Mi felette méltányoljuk azt a nagv munkát, amivel e rendeletek előkészítése jár, mindazonáltal feltétlenül kifogásolnunk kell, hogy azok ugyszólva csak akkor bocsáttatnak ki, mikor „Hannibál ante portás." Eiryik nagy nehézsége e rendeletek áttanulmányozásán k az is, hogy ugyszólva a lehetetlenséggel ha'aros azokhoz hozzáférni. Mert c»ak a Budapesti Közlönyben jelennok meg, ebből pedig csak 1 példány jár minden bírósághoz. Intézkedni kellene akként, hogy legalább ezekből a példányokból többet kapjon a bíróság ilyenkor, mint rendesen. = A m. kir. Curia tanácsainak beosztása az 1915-ik évre. a) Polgári osztály. I. E nök: Günther Antal elnök. Bírák: Lallosevits János. Szüts Miklós, Pap István, Plupu György, Rácz Lajos. Tanácsjegy/.ök: Kondor Aladár jbiró, Fabinyi Tihamér tsz. jző, egyúttal az elnöki titkár segédje. II. A P. E. és Pp.-ben szabályozott eljárás alá tartozó ügyek. Elnök: Havass Károly tanácselnök. Birák: Avedik Simon, a tanácselnök helyettese, Wesztermayer Vidor, Dániel Lajos, Bodolla Béla, Keczer Gyula. Kisegítő szavazók: C-ütöi-tökön: Both Miklós és Grün József. Pénteken: Gridi Papp Imre és Frank Lajos. Tanacsjegyzők: H. Kiss György tsz. jző, Kosnyay Dávid tsz. jző, egyúttal az elnöki titkár segédje. III. (Egyszersmind úrbéres). Elnök: Somogyi Mihály tanácselnök. Birák: Zsíros Kálmán, Hrehuss Viktor, Pap Móric, Geiger Dezső, Bocskor Antal, Both Miklós. Tanácsj^gy/.ő : Rácz Béla jbiró. IV. (Váltó-, keresk.- csőd). Elnök: Beck Hugó tanácséi: ök. Birák: Karay Lajos, Kolos Jenő, Bakó József, Perczel János, Schmör Gyula, Reichard Zsigmond, Longauer Ferenc, Dezső Kálmán. Tanácsjegyzők: Jukay Sándor tsz. jző, Gabrovitz József tsz. jző, Parcsetich László tsz. jző. V. (Egyszersmind bánya). Elnök: Bubia Ferenc tanácselnök. Birák: Dévay Ignác, Dobi Imre, Zöld Adorján, Raskó István, Szentkirályi Gyula, Frank Lajos. Tanácsjegyző : Rasch József Károly tsz. jzö VI. Elnök: Pittler Imre tanácselnök, Birák: Túry Sándor Rötth László, Fogler Béla, Kéler József, Jurka Junos, Grün József. Tanácsjegyző: Vékey Károly tsz. jzö. VII. Elnök: Zachár Em 1 tanács lnök. Birák : Stand Lajos Kecskeméty Dániel, Haller Gábor, Gallasz Károly, Gridi Papp Imre, Gaár Vilmos. Tanácsjegyző: Kiczkó Kálmán jb. jzö. VIII. Elnök: Grecsák Károly tanácselnök. Birák: ' Adolf Sebestyén, Tomcsányi László, Schulek Kálmán, Olchvary Zoltán Sereghy Mihály, Fraeger Zsigmond. Tanácsjegyző: Gyarmathy Sándor jbiró. IX. Elnök: N. N. Birák: Balázsovich József, Nyeviczkey Antal, Szalay Tamás, Witt László, Görgey Sándor, Hokkes József Tanácsjegyzök: Spolarich Lajos jb. jző, Sárói Szabó László jb jzö