Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 43. szám - Elévülés és elbirtoklás. Jegyzetek az Optk. 1451-1502. §-aihoz

43. szám. Erdélyrészi Jogi ftozStfny 315. oldal. koronás részletekben minden hó napján felperesnek végrehajtás terhe alatt megfizetni." Aki azt állítaná, hogy a hitelező ilyen Ítéletet kérni, a bíróság pedig ilyet hozni jogosítva nincs, az nem csak szörnyű romboló tendentiát árulna el, hanem azon felül (tudatosan vagy j tudatlanul) a saját ténykedésével önmagát cáfolná, mert midőn a kilencven koronával tartozó adós az első tárgyaláson az összeg nagyságát tagadná, felperes azt bizonyítani, a bíróság pedig az egész számlát átvizsgálni és a helyes összeget megállapítani volna kénytelen. Ha analógia, felsőbíróság! útmutatás kívántatnék, ilyennel is szolgálhatunk. Rámutatunk az 1877. évi XXII. t.-c. teljes tartalmú hatályának virágzása korában keletkezett curiai határozatokra és azok alapján kifejlődött általános gyakorlatra, mely szerint ha a száz koronát meghaladó követelésnek bármily kis összegű lejárt részlete pereltetett, az a per nem bagatell eljárás alá tartozónak mondatott ki. Nincs ugyan kilátás arra, hogy a perjogi helyzete két hónapon belül javuljon, — viszont pedig megeshetik az, hogy a kitűzött idő letelte után gyökeres változás következik; mégis érdemes: a fenti kérdéseket megvitatni, — épen egy jobb jövő előkészítése szempontjából. X Elévülés es elbirtoklás. A (jegyzetek az Optk. 1451—1502. §-aihoz.) Irta: dr. Szítás Jenő, kir. törvényszéki albiró. (Folytatás.) Az 1883: XXV. tc. 19. §-a a kereskedelmi ügyletből eredő kamatkövetelésre is alkalmazandó. (C. 453/1886.) Az év bármely szakában esedékes vagy az illető évre eső folyó kamat elévülése csak az illető év december havának 31-ével kezdődik. (Mv. 1900. G. 4.) A kamat összeszámolása, számszerű elismerése, a megállapított időben fizetésre kötelezése következtében a kamatkövetelés tőkeköveteléssé alakul át, melyre a rendes elévülési határidő az irányadó. (Mv. 1899. G. 42.) A telekkönyvi bejegyzések a kamatok elévülését akadályozhatják. (C. 10092/1892.) A csődfelszámolási tárgyalási jegyzőkönyv végrehajtható egyezség erejével biró kivonatában foglalt kamatok a rendes magánjogi elévülési idő s nem 3 év alatt évülnek ei. (B. 1206/1902. A közös ház számadójának kezén maradi elszámolatlan I összegre vonatkozó követelés nem esik a három évi elévülés alá. j (Mv. 1904. G. 79.) Leltár mellett átadott ingóknak visszaadása vagy becs- | értékük megtérítése iránti keresetre a bérleményhez tartozó ingók megrongálásából vagy lehasználásából eredő kártérítésre meghatározott elévülési idő nem alkalmazható. (Ko. 1905. G. 77.) ! Ingatlanra vonatkozó zálogjog elévülés címén csak akkor szűnik meg, ha a személyes követelési jog, amelyre vonatkozik, elévül. (N. 1906. G. 119.) Közigazgatási hivatalnok cselekményéből vagy mulasztása- j ból folyó kártérítési igényre nézve az elévülési idő mindaddig, amig a fegyelmi vagy anyagi felelősség megállapítása iránti, a j törvény által megengedett és előszabott eljárás folyamatban van, kezdetét nem veszi. (Mv. 1906. G. 127.) A munkabéri szerződésből eredő követelés érvényesítésére a rendes 30 évi elévülési időnél rövidebb elévülési idő a törvényben sehol sincs megállapítva. (Mv. 1907. G. 11.) Az elévülés kezdőpontjára az ellenfél rosszhiszeműsége nincs befolyással. (Mv. 1910. G. 264.) Az 1879: XXXIV. t.-c. 204. §-ában említett erdekek parti birtokos megjelölés alatt nemcsak az usztatásra szolgáló vízpart talajának birtokosai, hanem a víz partján levő és a vizbe is benyúló építmények tulajdonosai is értendők, mihez képest a malomgát és zsiliptulajdonosok kártérítési igénye is elévül ha keresetüket a hirdetéstől számított 30 nap alatt meg nem indítják. (Ko. 1904. G. 95.) Vasútépítés céljára idegen területen átjárással okozott kárra az 1894* XII. t.-c. nem alkalmazható; e kereset a rendes elévülési idő alatt évül el. (Gy. 1909. G. II. 133.) Az 1883: XXV. t.-c. 19. §-ának a kamat elévülésére vonatkozó rendelkezése csakis a kölcsön és más hitelezési ügyletek alapján követelt szerződési kamatra alkalmazható (Curia 65. sz. döntvény) de nem a késedelmi kamatra, amely csak a főköveteléssel együtt évül el. (C. 1290 903.) Abban a kifogásban, hogy a kamat csak a kereset beadásától jár, az elévülési kifogás benfoglaltatik. Használat átengedése mellett a valóságos letét is kölcsönszerződéssé válik, s az ezután követelhető kamat az 1883: XXV. t.-c. 19. §-a szerint három év előtt évül el, maga az elévülési idő azonban annak az évnek a végével kezdődik, melyben a kamat követelhető volt. Az elismerés a kamatelévülést megszakítja ugyan, azonban ezen időtől kezdve a kamatelévülés újból kezdetét veszi. (C. 5444/903.) A részletfizetés megszakítja a kamat elévülését. (9049 1893.) A nem szerződési, hanem késedelmi kamat, mely jogi természeténé! fogva a főköveteléssel egységes követelést képez (azon eset kivételével, ha a tőke a követelt kamat nélkül elégíttetik ki), csakis azzal együtt évülhet el. (C 1015'99.) A megállapodás értelmében alp. a kamatkövetelést csak akkor érvényesíthette, a mikor az illető letét folyósithatóvá vagy az abból való kielégittetés lehetetlenné vált, a kamatelévülés tehát addig meg sem kezdődhetett. (C. 1905. G. 204.) Az 1480. §. nem nyerhet alkalmazást oly követelés érvényesítése esetén, melyre vonatkozóan a szerződés az Optk. területén köttetett ugyan, azonban a teljesítésnek nem ott kell történni. (C. 1902. G. 518.) Ha a bérlőnek szerződéses kötelessége az ingatlan utáni adót fizetni, nem a bérrészletbe betudás mellett, hanem a bérbeadó helyett, e fizetésnek a bérbeadótól megtérítésére irányuló követelésre a rendes elévülési idő alkalmazandó. (Ko. 1904. G. 67. — Tfi VIII. 409). A három évnél régibb időből származó ügyvédi dijak iránti követelésekkel szemben az 1480. §-ban szabályozott elévülés nem érvényesithető. (C. 4. sz. polg. döntvény). Az 1883: XXV. t.-c. 19. §-ának a kamatok elévülésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható a bíróilag megítélt kamat követelésre (C. 62. sz. polg. döntvény). A már megítélt jog csak a rendes, az Optk. területén tehát csak a 3ü éves elévülési határidő leteltével évül el. (Mv. 1909. G. 241.) (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. = A bndapesti központi kár. járásbíróság 11111. október lO-én tartott teijes ülésének megállapodásai a moratórmm alalt. 1. Ha a harmadik moratóriumi rendelet 4. §-ának 13. pontjában körülirt valamely követelés képezi a per tárgyát és felperes az egész követelés erejéig kér ítéletet: a bíróság a peresített egész követelést megítéli, azonban a teljesítési határidőt már előre akképp állapítja meg, hogy a követelés 10°/o-a a 13. pontban körülirt esedékességi időpontban fizetendő ; a további havi részletek tekintetében pedig a fizetési határidő szintén az ítéletben előre meghatározandó. Amennyiben a moratórium megszűntéig az összes megítélt részletek le nem jártak: alperes köteles a hátralékos részleteket a határozat jogerőre emelkedése napjával kezdődő annak az időnek a leteltét követő naptól számított 15 nap alatt fizetni, a mely időt a m. kir. minisztériumnak a moratórium hatályon kívül helyezéséről szóló rendelete fog megállapítani. 2 Ha a 4. §. 12. pontja esetében az egész követelés peresittetik, a peresített egész követelés elbírálandó és megítélhető. A moratórium alá eső 75°/o tekintetében azonban a teljesítési határidő ekképp állapítandó meg, hogy az a határozat jogerőre emelkedése napjával kezdődő annak az időnek leteltét követő naptól számított 15 nap alatt fizetendő, amely időt a m. kir. minisztériumnak a moratórium hatályon kívül helyezéséről szóló rendelete fog megállapítani. ily esetben a kereseti követeléssel együtt felperesnek megítélt perköltségből 25°/o nem esik moratórium alá. Ellenben a perköltség többi része moratórium alá esik. 3. Ha a 4. §. 13. pontja esetében felperes nemcsak az e pont szerinti 10°/o-ot, de az egész követelést peresiti: a perköltség az egész követelés arányában állapítandó meg, azonban a perköltség fizetésének határideje az itt meghatározott 10°/o-os részletekben, tehát a megítélt tőkével egyezően állapítandó meg. 4. A harmadik moratóriumi rendelet 5. §-ában foglalt rendelkezés a 4. §. 12. és 13. pontjában körülirt követelések tekintetében akképp nyer alkalmazást, hogy a megítélt, illetőleg megállapított egész tőke utáni 1914. augusztus 1. óta lejárt kamatok az első részlet esedékessége napján fizetendőleg itélendők meg. A későbbi részletek esedékessége napján a még akkor fennálló követelés utáni kamatokat kell megítélni.