Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 37. szám - Külföldi jogtudós a polgári törvénykönyv tervezetének örökjogi részéről

37. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 283. oldal. hanem olyan ügyvédjelölt is lehet az ügyvéd helyettese, aki közokirattal igazolja, hogy a joggyakorlatot 1912. évi május hó 1. napján vagy korábban megkezdette, feltéve, hogy jogtudori oklevele van. 3. § Az 1. §. e törvény kihirdetésének napján, a 2. §. pedig az 1911:1. t.-c. életbelépésének napján lép életbe. Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre." = Kinevezések. Ö császári és apostoli királyi Felsége dr. Grandpierre Károly felvinci kir. jbirónak a hódsági, Repede György dicsösztmártoni kir. jbirónak a nagymihályi kir. jbirósághoz az 1912. évi LIV. t.-c. 83. §-a alapján leendő áthelyezését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A m. kir. igazs.igügyminister Ternovszky Ferenc dévai kir. törvszéki albirót saját kérelmére a mvásárhelyi kir. jbirósághoz helyezte át, Rusz Benedek dr. dési ügyvédjelöltet pedig a szászrégeni jbirósághoz jegvzővé nevezte ki. = Az életbiztositő-társaságok háború biztosítási kockázatai. A biztosító-társaságokat nehéz helyzet elé állította a háború. Amikor a felekkel az életbiztosítást, megkötötték, a háború eshetőségét figyelmen kivül hagyták s igy állapították meg a dijakat. A háború azonban aktuálissá tette azt a kérdést, hogy biztosító-társaságaink milyen kockázatot vállalnak háború -esetére. Néhány nagyobb biztosító-társaságunk a háború esetérc vállalt kockázatot a következőképpen állapította meg: Adria biztosító-társaság a hadköteleseknél a biztosítási összeg felére, de legfeljebb 10.000 korona erejéig, népfelkelőknél pedig a maximális összeg 30.000 korona. Hivatásos katonákat pótdíj is terheli. Ezzel szemben az Anker hadkötelesek és népfelkelőknél 20.000 koronáig kétezrelék külön dij ellenében, hivatásos katonák és 20.000 koronán felül 4—6 százalék egyszer és mindenkorra, vagy pedig tíz részletben fizetendő ötezrelék pótdij. Az Első magyar általános biztosító társaság hadköteleseknél a biztosítási összegnek ötven százaléka, de legfeljebb 10.000 koronáig viseli a kockázatot, míg népfelkelőknél 30.000 koronáig s hivatásos katonáknál pótdij ellenében. A Katonai Biztosító népfelkelőknél tízezer koronáig, mig minden más esetben csak póthadkötelesek és népfelkelőknél biztosított összeg erejéig. A Magyar élet- és járadék biztosító a hadkötelesek és népfelkelőknél a biztosított összeg 50 százalékáig, hivatásos katonáknál pótdij ellenében. = Háború és vis major. A háború, mint vis major hatását a magánjogi törvénykönyvek külön nem szabályozzák. Ámde tartalmaznak intézkedéseket abban a tekintetben, hogy mi a következménye annak, ha a teljesítésre kötelezett félnek a teljesítés saját hibáján kívül lehetetlenné vált és ez a jogi alap, amelyen a döntésnek fel keli épülnie. Német polgári törvénykönyv 275. §: „Der Schuldncr wird •von der Verpflichtung zur Leistung frei, soweit die Lcistung in Folge eines nach der Enstehung des Schuldverháltnisses eintretenden Umstandes, den er nicht zu vertreten hat, unmöglich wird". — 323. §: „Wird die aus einem gegenseitigen Vertrag dem einen Teile obl-iégeride Lcistung in Folge eines Umstandes unmöglich, den weder er, noch der andere Teil zu vertreten hat, so verliert er den Anspruch auf die Gegenleistung." Svájci törvény 119. §: Soweit durch UmstáV;de, die der .Schuldner nicht zu verantworten hat, seine Leistung unmöglich geworden is', gilt die Forderung als erloschen". Magyar javaslat 906. §: „Az a'ós felszabadul a teljesités kötelezettsége alól, ha a szolgáltatás hibáján kivül általában vagy csak őreá nézve lehetetlenné válik." — 916. §: „Ha kétoldalú szerződéssel kötelezett szolgáltatás oly körülmény miatt válik lehetetlenné, melyért egyik fél sem felelős, az a íél, aki R szolgáltatásra kötelezve volt, elveszíti jogát a viszontszolgáltatáshoz." Ezek szerint: megszűnik a szállítási kötelezettség, ha az eladóra a teljesítés helyén és a teljesítési időben a szállítás lehetetlenné vált, megszűnik az átvételi kötelezettség a vevőre, ha az átvétel a teljesités helyen es idejében reá nézve lehetetlenné vált. ---= Az ügyvédek érdekében. .Mint az Ügyvédek Lapja írja, a budapesti ügyvédi kamarának a háború folytán válságos helyzetbe jutott ügyvédek érdekében kifejtett akciója az igazságügyminiszternél némi sikerrel járt. Dr. Balogh Jenő igazságiigyminiszter Ígéretet tett, hogy a maga részéről minden tőle telhetőt el fog követni, hogy a munkanélküli ügyvédeket — amennyiben azt a körülmények megengedik — ideiglenes alkalmaztatás által foglalkozáshoz juttassa. Másrészt huszonöt ügyvédet jegyzőknek szándékozik kinevezni, a vidéken pedig tervbe van véve, hogy ezentúl ügyvédek nagyobb számban legyenek alkalmazva mint ügyészi megbízottak s azok fizetése a mostaninál legalább 200 koronával emeltessék. Ez van tervbe véve. a miniszter azonban megígérte, hogy más irányban is igyekezni fog a kar érdekében bizonyos intézkegéseket megtenni. A jegyzői kinevezések egy része már is megjött. — Külföldi jogtudós a polgári törvénykönyv tervezetének örökjogi részéről. A kitűnően szerkesztett és elsőnek elismert jog és államtudományi havi folyóirat, a ..Jogállam" szerkesztősége feladatául tűzte ki, hogy a gyors lépésben előhaladó polgári törvénykönyv tervezetének főbb részeiről elismert tekintélyű külföldi jogtudósok jogi véleményét beszerezze, hogy ily módon a törvényhozásnak és az ezt előkészitő vezető hivatalos köröknek alkalma nyíljék, hogy a legelső szakférfiak elfogulatlan Íteletét megismerjék, mielőtt a végleges szöveg megállapittatnék. így közölte a „Jogállam" áprilisi füzete Kohler József hírneves berlini egyetemi tanárnak tanulmányát a szeméiyjogról (1—523. §§.), a „Jogállam" júniusi füzete pedig tartalmazta a kiváló berni egyetemi tanárnak Lotmar Fülöpnek jogi véleményét a szolgálati szerződés jogának magyarországi reformjáról és tekintve, hogy Lotmar elismert nagy tekintély a munkabérszerzödés terén, érthető, hogy a képviselőház külön bizottságában most véget ért kötelmi jog tárgyalásánál a vita központjául Lotmarnak ez alapos tanulmánya szolgált. A „Jogállam" szeptemberi füzete pedig Kipp Tivadar berlini egyetemi tanárnak a tervezet örökjogi részéről szóló kimerítő jogi véleményét fogja közölni és tekintve, hogy a képviselőház külön bizottsága az örökjogi rész tárgyalását már megkezdte, a „Jogállam" szerkesztősége szives volt ez alapos tanulmány bő kivonatát már most rendelkezésünkre bocs itani. Kipp mindenekelőtt konstatálja, hogy ugy, mint már az 1901. évi tervezet, a második magyar tervezet is a német kodilikációhoz való igen közeli vérrokonságot mutat fel. „De nem lehet félreismerni — mondja Kipp — hogy a jövő magyar joga sokféle irányban a maga ösvényen halad, sok tekintetben messze eltávolodik a német BGB-től, sok ponton oly esetekben is, amikor a födoiogra nézve a BGB-t veszi mintául, a részletek tekinteteben ennek az alapgondolatát mégis tökéletesbiti és a német sok hibáját el tudja kerülni." Különösen az örökjogra nézve all a szerzőnek ez a megfuyelése. amely sokkal több nemzeti sajátosságot tartalmaz, mint magánjogunk bármely más része. Örökjogunk egyes intézményei sokkal mélyebben gyökereznek a nemzeti köztudatban, semhogy azok átalakitása helyes lett volna. A méltatlanság intézményénél különösen helyesli, hogy a magyar tervezet egyszerűen a BGB körülményes kereseti joga helyett exceptiót ad. (1522. §.) Hangsúlyozza, hogv" a törvényes öröklés rendje tervezetünkben megfelel annak a rendszernek, amely németeknél még csak kívánalom. Mégis a tervezet kissé messze megy a 6-ik parantela meghívásában. Szerző szerint elegendő volna a 3-ik parantelával bezárni a rokonok sorát, ami nagyszülők ivadékainak felelne meg. Helyesli tehát azt a szociálpolitikai eszmét, amelyet (a Szászy—Schwarz-féle) első tervezet juttatott kifejezésre. A végrendeleti öröklésnél feltűnőnek tartja, hogy a helytelen keltezés a végrendelet érvényességének nem árt (1579. és 15S3). „Az alakiságokra vonatkozó törvényes szabályok megingatásánál nagyon óvatosan kell eljárni. Vagy egyáltalában nem kellene megkívánni a végrendelet keltezését, amiről szó lehetne, de ha megkívánjuk, ragaszkodnunk kell a valóságnak megfelelő keltezéshez." Bár nem vagyunk hivei a magánjog terén a tultulságba vitt formalizmusnak, mégis azt hisszük, hogy ebben a kérdésben célszerű volna a jótanácsot követnünk. Különben képtelen zavar támadhatna több egymásnak ellentmondó végrendelet esetében. A végrendelet tartalmára vonatkozó szabályok közül Kipp professzor a BGB-vel szemben különösen azt a rendelkezést helyesli, amely szerint az örökhagyó másra bízhatja annak eldöntését, hogy rendelkezése egyáltalán hatályba lépjen." (1507. §.) A tervezet a hagyománynak két faját ismeri: a dologi es a kötelmi hagyományt. A biráló azonban éles szemmel meglátja, hogy a hagyománynak dologi hatásából oly kevés valósulhat^ hogy ez a megkülönböztetés csaknem fölösleges, mert hiszen az örökös a dologi hagyomány tárgyáról is rendelkezhetik, noha ez tilos. Másként áll a dolog ingatlan hagyományozásánál, azonban itt is elegendő a hagyományos biztosítására az előjegyzés. A közös végrendelet, az öröklési szerződés, a halál esetére szóló ajándékozás, a köteles rész joga, az örökség elfogadása és visszautasítása, valamint a hagyatéki hitele/.ö helyzetének kérdései is beható bírálatban részesülnek. A nagybecsű tanulmányt szerzője e megszívlelendő szavakkal fejezi be : „Nem egy részletről lehetne vitatkozni és előre látható hogy lesz is vita; mindazonáltal szivből kívánjuk a magyar