Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 35. szám - A m. kir. igazságügyminiszternek 13.300 - 1914. M. E. számú rendelete

274. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 35. szám. Rá kiván még mutatni arra, hogy fajlagos — és nem egyedi — árunál még vis maior sem mentésit a szállítás kötelezettsége alól. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága adott esetekben számos ízben, mindig egyöntetűen és nagyon helyesen ugy határozott, hogy malomégés folytán keletkezett üzemszünet esetében az eladó jogosítva van, söt köteles is más gyártmányú lisztet szállítani, mert az adásvétel tárgyát nem bizonyos egyedileg meghatározott áru, hanem a kereskedelmi forgalomban helyettesíthető liszt képezi. Itt tehát a felsőbb erőhatalom ténye bizonnyal nem vonható kétségbe, még sem mentesül a malom a szállítás alól. Mennyivel inkább tartozik szállítani akkor, amidőn üzemben van, drága napiáron elad és szerződéseit teljcsiteni képes, csak akarnia kell. 9 m. hir. igazságű^miiiisztemeh 13.300-191?. HL E. számú rendelete a moratórium következtében a polgári és nem peres eljárásban szükséges szabályok megállapítása tárgyában. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. t.-c. 16. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium által 1914. augusztus hó 12. napján 6045/1914. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet 12. §-a értelmében a következő szabályokat állapítom meg: 1. Moratórium alá eső pénztartozás iránt az 1914. évi augusztus 15. napjától kezdve keresetet indítani nem lehet és a bíróság hivatalból köteles visszautasítani az oly keresetlevelet, amelynek tartalmából nem tűnik ki, hogy az azzal érvényesíteni kivánt pénztartozás moratórium alá nem esik. Az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt érkezett keresetlevél alapján a peres eljárást mind az első bíróság előtt, mind a íelebbviteli bíróság előtt a fennálló eljárási szabályok szerint folytatni kell a 3. és a 4. §-ban meghatározott eltérésekkel. 2. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az 1893 : XIX. t.-c. 4. §-ának alkalmazásával vissza kell utasítani, ha a kérelem tartalmából nem tűnik ki, hogy a meghagyással érvényesíteni kivánt pénztartozás moratórium alá nem esik. Ez a szabály az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt érkezett és e nap előtt meghagyás kibocsátásával még el nem intézett kérelemre is áll. Ha az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt kibocsátott fizetési meghagyás ellen ellentmondást adnak be, az előterjesztett idézési kérelem alapján az ügy tárgyalására határnapot kell tűzni akkor is, ha az ellentmondást augusztus hó 15. napján vagy később adták be. 3. §. Ha az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt beadott sommás váltókeresetre e nap előtt a bíróság sommás végzést még nem bocsátott ki, vagy ha a kibocsátott sommás végzés ellen kifogást adtak be, a váltókeresetnek rendes váltóeljárás szerinti tárgyalására határnapot kell kitűzni akkor is. ha a kifogást augusztus hó 15. napján vagy később adták be. 4. §. Ha a bíróság az 1. §. 2. bekezdésében említett perben moratórium alá eső pénztartozásnak megfizetésében, vagy ily pénztartozás iránt indított per költségének megfizetésében marasztaló határozatot hoz, határozatában a teljesítés határidejét ugy köteles megállapítani, hogy az az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó annak az időnek a leteltét követő nappal kezdődjék, amely időt a m. kir. minisztériumnak a moratórium hatályon kivül helyezéséről szóló rendelete fog megállapítani. A határozatban, amely az alperest az előbbi bekezdésben meghatározott pénztartozás megfizetésében meg nem jelenése alapján marasztalja, az alperest csak a keresetlevéllel okozott költségben lehet a felperes javára marasztalni. Moratórium alá eső pénztartozás megfizetésében marasztaló határozatot nem lehet felébb vitelre tekintet nélkül végrehaj thatónak nyilvánítani. 5. §. Ha a bíróság moratórium alá nem eső pénztartozás tekintetében hoz marasztaló határozatot, határozatában kimondja, hogy a határozat moratóriumra tekintet nélkül végrehajtható. 6. §. Moratórium alá eső követelés behajtására, vagy biztosítására az 1914. évi augusztus hó 15. napjától kezdve kielégítési, vagy biztosítási végrehajtást elrendelni, az előbb elrendelt ily végrehajtást foganatosítani, továbbá az 1881 : LX. t.-c. 104. §-ának esetein kivül árverést elrendelni vagy foganatosítani nem lehet, tekintet nélkül arra, hogy a végrehajtható közokirat mikor keletkezett. Ez a rendelkezés nem gátolja az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt foganatosított végrehajtás alapján: 1. az árverés alapján befolyt vételárnak a felosztását; 2. a közpénztárból vagy letétből felvehető követelések utalványozását ; 3. ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtási eljárásnak tovább folytatását. Az 1. bekezdés rendelkezése nem gátolja az 1914. évi augusztus hó 15. napjától 1914. évi augusztus hó 22. napjáig terjedő időben sem (6045/1914. M. E. számú rendelet 15. §-a) biztosítási végrehajtás elrendelését vagy foganatosítását olyan követelés biztosítására, amely az 1914. évi július hó 31. napján 5715/1914. M. E. szám alatt kelt rendelet szerint moratórium alá esett, de az 1914. évi augusztus hó 12. napján 6045/1914. M. E. szám alatt kelt rendelet szerint nem esik moratórium alá. Az 1914. évi augusztus hó 2. napján 5761/1914. M. E sz. alatt kelt rendelet 8. §-a moratórium alá nem eső követelés tekintetében érintetlenül marad. Hogy a követelés, amelynek kielégítésére vagy biztosítására a végrehajtás irányul, moratórium alá nem esik, ezt a bírói határozatban, a végrehajtást elrendelő végzésben, valamint a letiltó rendelvényben ki kell mondani. 7. §. A moratórium tartama alatt hitelező kérelmére csődnyitást elrendelni nem lehet, az 1914. évi augusztus hó 15. napja előtt csődnyítás iránt hitelező részéről beadott kérelem tárgyában az eljárás e naptól kezdve szünetel. A csődtörvéey (1881 : XVII. t.-c. 27. §-ának utolsó bekezdésében megszabott hat hónapi határidőbe nem számítható be az 1914. évi augusztus hó 1. napjától a moratórium hatályon kivül helyezéséig terjedő idő. 8. §. Az 1914. évi augusztus hó 2. napján 5761/1914. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet 9. §-a nem gátolja moratórium alá nem eső követelés kifizetése céljából közpénztárból vagy letétből felvehető követelésnek az utalványozását. 9. §. A moratóriumnak hatását a birtokrendezési ügyek menetére az igazságügyminiszternek külön rendelete vagy külön rendelkezése szabja meg. Budapest, 1914. augusztus 13. Dr. Balogh Jenő s. k. m. kir. igazságügyminiszter. KÜLÖNFÉLÉK. Az új Pp. életbeléptetése és a háború. Az Ügyvédek Lapja 33. számában kétségtelennek tarlja, hogy az új Pp. 1915. január hó 1-én életbeléptetni nem lehet és azt kívánja, hogy az igazságügyminiszterium az életbeléptetést 1916. január hó 1-ére halassza el. A „Jogtudományi Közlöny" folyó évi 34. számában illetékes helyről közleményt hoz e kérdésben. E közlemény szerint — bármily súlyos kihatással van is a háború a bíráskodás gyakorlására és az igazságügyi igazgatásra, ma még egyáltalában nem lehet kizártnak tartani azt, hogy a Pp. az 1914: XXXIV. t.-cikkben meghatározott időpontban, 1915. január hó 1-én életbe fog lépni és az igazságügyminiszter az életbeléptetés céljából szükséges intézkedéseket a kellő időpontban az emiitett életbelápési idő szem előtt tartásával meg is teszi.