Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 28. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

28. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 237. oldal. román bQntetö íöruénykönyu. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. módosíttatott a 1874. febmárius 17-én, 1882. iebrnariüs 21-én, 1893. májns 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető hatá­rozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár, (Befejező közlemény.) 11. azok, akik vizbefulladás, tűzveszély, rablás, fosztogatás, tettenkapás, közfelhivás és más hasonló balesetekben a kért segédkezést megtagadják; 12. azok, akik romlott kotlós vagy ártékony ételnemüeket, vagy éretlen gyümölcsöt árusítanak. 390. A 389. cikk 2., 3., 4., 7. és 9. pontjai alatti esetek­ben a pénzbüntetésen kivül a körülményekhez képest legfölebb három napig terjedhető fogság is alkalmazható. 391. El fognak koboztatni: 1. az utcákon, utakon vagy közhelyeken talált szerencse­vagy sorsjátékasztalok, asztalok és készülékek, valamint a játéko­sok előtt levő pénzek és sorsjátéki tárgyak; 2. az elárusítók tulajdonát képező hamisított italnemüek el fognak öntetni; 3. a jó erkölcsökbe ütköző iratok és rajzolatok széttépet­nek és megsemmisíttetnek; 4. a megromlott, kotlós vagy ártékony ételnemüek s az éretlen nyers gyümölcsök eldobatnak. 392. Az e szakaszban említett vétkesek, visszaesés okán öt teljes napi fogsággal büntetendők; a 389. cikk hatodik pont­jában emiitett vétkesek megismételt cselekménye pedig vétség­nek tekintetik s mint ilyen hat naptól egy hónapig terjedhető fogsággal vagy huszonhat leitől kétszáz leiig megállapítható pénzbirsággal fog büntettetni. Harmadik szakasz. Harmadik osztály. 393. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) Tizenöt leitől huszonöt leiig megállapítható pénzbüntetéssel fog­nak büntettetni: 1. azok. akik 325—380. cikkekben emiitett eseteken kivül más valakinek ingósági tulajdonában szándékosan kárt tesznek; 2. azok, akik őrülteknek, dühöngöknek vagy ártékony állatoknak őrizet nélkül hagyásával vagy a jármüvek sebes, avagy rossz vezetésével vagy azok a lovak vagy az igavonó-, a teherhordó- vagy nyerges állatok túlterhelésével más valaki álla­tainak halálát vagy súlyos testi sértését okozták; 3. azok, akik ugyanezen károsításokat fegyverek ügyetlen vagy kellő óvatosság nélküli kezelésével vagy kövek, avagy más egyéb kemény dolgok dobásával okozták; 4. azok, akik ugyanezen károsításokat vagy veszedelmeket házaik vagy építményeik avultságával, lebontásával, ki nem javí­tásával, vagy jó karban nem tartásával, vagy az utcák eltorla­szolásával vagy ásással, avagy bármely más az utcán, piacon, közhelyeken, avagy ezek mellett végzett és az őrzés iránti intéz­kedés, meg a kellő jelzés nélkül hagyott munkássággal okoztak; 5. azok, akik áruraktáraikban, boltjaikban vagy házaikban, vásárokon vagy sokadalmakon hamis súlyokat és mértékeket tartanak, anélkül, hogy ezzel az ily hamis súlyok és mértékek használatáért járó külön büntetések alól menekülnének; 6. azok, akik nem a törvényrendelte súlyokat és mértéke­ket használják; 7. azok a kenyérsütők, mészárosok és gyertyaöntők, kik a kenyeret, a hust, a gyertyát drágábban árusítják, amint az meg van határozva és ki van hirdetve, avagy súlyhiányosan vagy a meghatározottnál selejtesebb minőségben; 8. azok, akik a lakósok éjjeli nyugalmát felzavaró zsivajt vagy zajongást okoznak vagy azokhoz hozzájárulnak; 9. azok, akik a hatósági rendeletre kifüggesztett vagy kira­gasztott hirdetéseket gonosz szándékkal letépik vagy elragasztják; 10. azok, akik a közutakat bármi módon megrongálják, vagy azok szélességéből elvesznek; 11. azok, akik mezőgazdazdasági eszközöket, csűröket, vagy mezőőri kunyhókat eltörnek vagy megrongálnak; 12. a gazdájukkal szemben engedetlen vagy illetlenül viselkedő cselédek; 13. a szolgálatukat legalább három nappal előzőleg a gazdának bejelentett felmondás nélkül elhagyó cselédek. Az ezen cikk 2., 4., 5., 6., 7., 8., 12. és 13. pontjaiban jelölt esetekben vétkesek ellen a pénzbüntetésen kivül a körül­ményekhez képest öt napig terjedhető fogságbüntetés alkal­mazható. 394. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módositva.) A hamis, valamint a hatályban törvénynek meg nem felelő súlyok és mértékek elkoboztatnak. 395. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módositva.) Az ezen szakaszban említett vétkesek, visszaesés okán mindig öt napi fogsággal büntetendők. Negyedik szakasz. Negyedik osztály. 396. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módositva.) A pénzbüntetés huszonhat lei, legnagyobb mértékén kívül még tizenöt napig terjedhető fogsággal bűntettnek: 1. azok, akik a 238. cikk második bekezdésében említett cselekményt követik el; 2. azok, akik a 300. cikkben emiitett cselekményt köve­tik el; 3. azok, akik idegen erdőből vagy tulajdonból fát vágnak le vagy vesznek el, valamint azok is, kik a közutakról füvet, földet vagy kavicsot felhatalmazás nélkül elemelnek, vagy községi tulajdont képező helyekről földet vagy más anyagot visznek el. Az előbbi négy szakaszra szóló közös intézkedések. 397. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módositva.) A harmadik könyvben emiitett valamennyi esetén van vissza­esés, midőn a vétkes ellen hozott kihágás miatti határozat kelté­től számított tizenkét hónapon belül az ugyanazon törvényszék illetőség kerületében valamely ujabb kihágás követtetett el. A 306. cikkben említett vétkesek visszaesés okán a rendőri fogság legnagyobb mértékén büntettetnek. Általános intézkedések. 398. A Romániában ezelőtt érvényes valamennyi bünfenyitő törvény hatálya az 1862. évi sajtótörvény kivételével megszűnt és megszűntnek marad. 399. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módositva.) Az ezen törvénykönyvben rendelt büntetések az illetékes jog­szolgáltatási hatóság határozata nélkül nem alkalmazhatók. Az ezen törvénykönyvben rendelt pénzbüntetések új leikban értendők. A törvény szövegében levő számuk azonban mindenütt felerészre szállíttatnak; a vétségekre rendeltek huszonhat új leinél kisebbek nem lehetnek. A kihágásokra rendelt pénzbüntetések új leikban számit­tatnak és le nem szállíthatók. Átmeneti intézkedések. 400. Ez a törvénykönyv kihirdetésétől számított hat hónap elteltével kötelező és alkalmazandó. KÜLÖNFÉLÉK. = Hátralékos előfizetőinket felkérjük előfizeté­sük megújítására s a hátralék beküldésére, nehogy a késedelem akadályozza a lap szétküldését. Kiadóhivatal. = Ujabb támadás az ügyvédi kar ellen. Az ujabb időkben minden törvényhozási alkotásnál s az egyes törvények végrehajtásánál is szinte megszokottá vált az ügyvédi kör meg­szükitése, mint irányzat. Ezt az irányzatot láttuk az uj polgári perrendtartásnál s ezt látjuk most a kereskedelmi és váltóügyek­ben követendő nem peres eljárás szabályozása tárgyában elő­készített rendelet tervezetében is. E rendelettervezet 11. §-a ugyanis a következőképpen szól. „A nem peres eljárásra tar­tozó ügyekben a fél vagy személyesen jár el, vagy magát a Pp. 95. §-ában meghatározott meghatalmazottal képviselteti." Mindez ideig — nagyon helyesen — a különös jogi képzettséget igénylő kereskedelmi ügyekben az ügyvédi képviseleten kivül más képviselet nem foghatott helyet, mert a feleknek is kiválóan érdekében állott, hogy ezen ügyeket ahhoz értő s jogi tudással rendelkező ügyvédek lássák el. A most emiitett rendelettervezet 11. §-a e helyett jövőre a kereskedelmi ügyekbe is be akarja vinni a — más alkalommal is már — sokat perhorreskált ro­konok, gazdatisztek, kereskedő- s iparossegédek stb. képviseleti jogát s ezzel még jobban megszükitve az ügyvédi képviseleti

Next

/
Oldalképek
Tartalom