Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 26. szám - A törvénykezési illeték törvényjavaslat a képviselőház bizottságaiban

222. oldal. Erdéiyrészi Jogi Közion y 26. szám. = Pályázatok. A balassagyarmati kir. törvényszéknél jegyzői állás (1914. VII. 10.), a máramarosszigeti kir. törvényszéknél, besztercei kir. járásbíróságnál (besztercei kir. törvszék) jegyzői állások (1914. VII. 11.), a szabadkai ügyészségnél (szeged^ főügyészség) alügyészi állás (1914. VII. U-ig). f\%~ A törvénykezési illeték törvényjavaslat a képviselőház bizottságaiban. A pénzügyi és igazságügyi bizottság együttes ülésén Kenedi Géza előadó ismertette a törvénykezési illetékről szóló javaslatot, amelynek úgymond, két nevezetes vonása van. Az egyik az, hogy az 1915. január elsején életbelépő perrendtartáshoz, nevezetesen pedig annak szóbeliségéhez alkalmazza az illetékrendszert. A másik pedig az, hogy mérsékelt illetékemelést is tartalmaz, amitől évi 4—5 millió uj jövedelmet lehet várni. Ismertette ezután az előadó a javaslat egyes intézkedéseit és újításait, majd az egyes szakaszokhoz enyhítő módosítást terjesztett elő. Hantos Elemér szerint a javaslat a jogszolgáltatás terhét növeli, de ezt megokolttá teszi, hogy az állam igazságügyi kiadása megnövekedett s az illetékbevétel csökkent. Eddig az illetékköteles iratok és határozatok nagy többségénél csak kétféle értékhatára volt, 100 koronán felül vagy alul. A törvényjavaslat ezt az igazságtalanságot megszünteti s az illetéket a pör értékéhez szabja. Véleménye szerint az illetékemelés nem fogja a pörösködési viszketeget megszüntetni. Kéri a minisztert, gyűjtse össze a statisztikai adatokat, hogy a jövőben át lehessen térni az átalány-illeték-rendszerre. Kéri továbbá a minisztert, rendezze hatvanéves illetékjogunk káoszát. Teleszky János pénzügyminiszter szerint annak, hogy a javaslat a mai rendszert föntartva, nem tért át az átalányrendszerre, oka az volt, hogy e tekintetben kellő statisztikai adatok nem állanak rendelkezésre. Arra a kívánságra, hogy az illetékrendszer egyébb részeit is reformálják, megjegyzi, hogy e tekintetben a munka folyamatban van. Figyelemmel azonban arra, hogy a mai illetékszabályokban a legkülönfélébb szolgáltatások vannak egyesítve, célszerűnek tartja, hogy az illetékszabályokat j nem a maguk egészében, egy csapásra, hanem egyes kategóriák szerint vegyék reform alá. a mint a törvénykezési illetékek tekintétében a jelen javaslat teszi. Hogy a javaslat mennyire emeli az illetéket, e tekintetben nézete szerint számítást jóformán nem lehet tenni mindaddig, mig az uj perrend hatásait nem ismerjük. A mai bevételekkel (18—20 millió) szemben az emelés \ mintegy 4 millió, tehát körülbelül 20 százalékos emelkedés és igy i távol áll a száz százalékos emeléstől, mint oly sokan állítják. Továbbá a nagyobb összegű perek aránylag nagyobb illeték alá esnek és igy az emelkedés nem egy koronán vonul végig, mert a kisebb pereknél a mostaninál kisebb lesz. Egyébként külföldön a törvénykezési illetékek általában sokkal nagyobbak, mint nálunk. A javaslat készítésénél kombinációba vétetett az is, hogy a befolyó többletből az ügyvédi nyugdíjintézet támogatására bizonyos összeget használjanak. Itt figyelembe vette az igazságügyminiszter kívánságát és pedig annál inkább, mert a nevezett nyugdíjintézet, mai eszközeivel inkább csak segitő intézet, mely föladatának nem tud eleget tenni. A hasonló szervezetű körorvosi nyugdíjintézet állami támogatásban részesülvén, megokolt, hogy az ügyvédi nyugdíjintézet is részesüljön az állam részéről 500,000 korona évi támogatásban. Ezután a bizottság a javaslatot általánosságban elfogadván, áttért a részletes tárgyalásra, amelynek során az előadó javaslatára a pénzügyminiszter hozzájárulásával a bizottság az első szakasznál a beadványok első példányára és a jegyzőkönyvek első ivére megállapított illeték-skálát megváltoztatta akként, hogy i minden beadvány első példánya és minden jegyzőkönyv első ive helyett csak a keresetlevél, előkészitő-irat, igazolási kérelem, a kifogás, valamint a tárgyalási jegyzőkönyv és a kiküldött vagy megkeresett biró előtt készült jegyzőkönyvre hagyta meg a javaslatban kontemplált illeték-fokozatot, minden más beadványra vagy jegyzőkönyvre vonatkozólag a mérsékelt fokozatot állapította meg. A negyedik szakasz ama rendelkezését, hogy a beadványok második és többi példány minden ive után a javaslatban megállapított illeték jár, akként változtatta meg, hogy csak három beadvány-példány mellékletei után kell a második iv szerinti illetéket leróni. Az 51. szakasznál Hantos Elemér javaslatára a pénzügyminiszter hozzájárulásával elhatározta a bizottság, hogy a pergátló kifogás tárgyában hozott határozatot ezentúl nem a felperes, hanem a kifogást tévő alperes tartozik felbélyegezni. A 86. szakaszhoz kiegészítésképpen az előadó javaslatára a pénzügyminiszter hozzájárulásával elfogadta a bizottság a következő szöveget: — Ha a kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezéseit a polgári bíróságok elé nem a levelezésekkel megkötött jogügylet érdemének, hanem csak az ebből eredő mellékkérdéseknek érvényesítése céljából használják, azok csak a szorosan vett peres tárgy, vagyis a mellékkérdés értékének s a levelezésekben foglalt jogügylet minőségének megfelelő illeték alá esnek. Ha a per tárgya nem vagyonjogi igény, vagy meg nem becsülhető, a levelezések ivenként egy korona illeték alá esnek. A többi szakaszt változatlanul elfogadta a bizottság. = A középponti járásbíróság. A hivatalos lap keddi (VI. 23.) száma közli az igazságügyminiszternek a középponti járásbiróság működésének megkezdéséről szóló rendeletét. A rendelet szerint a középponti járásbiróság vezetőjének helyettesét az ott alkalmazott itélőbirák közül a budapesti kir. törvényszék elnöke jelöli ki. A járásbíróságnál a kir. járásbíróságok ügyvitelének uj szabályait kell alkalmazni külön meghatározandó eltérésekkel. Gazdasági, számviteli és pénzkezelési ügyekben a budapesti középponti kir. járásbiróság vezetőjére és irodaigazgatójára azokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a melyek a kir. törvényszék elnökére és irodaigazgatójára állanak. A budapesti bírósági középponti kezbesitőhivatal a budapesti középponti kir. járásbíróságnál működik és felette a felügyeletet a kir. járásbíróság vezetője gyakorolja. = A polgári törvénykönyv. A képviselőháznak a polgári törvénykönyv tárgyalására kiküldött külön bizottsága időseb Erdély Sándor elnöklésével ülést tartott, melyen részt vettek: Balogh Jenő igazságügyminiszter, Vadász Lipót és Töry Gusztáv államtitkárok, valamint a polgári törvénykönyv szerkesztőbizottságának tagjai is. A bizottság folytatta a kötelmi jognak tárgyalását és a kötelmek tartalmáról szóló részt vitatta meg. Hosszabb vita folyt a 881. szakasz ama rendelkezéséről, hogy a ki a törvényes kamatlábat több mint egy százalékkal meghaladó kamatfizetésre van kötelezve, tőketartozását hat hónap eltelte után hat hónapra bármikor fölmondhatja. Hantos Elemér, Nagy Ferenc, Heinrich Antal, Schuller Rezső, Vadász Lipót és Thirring Lajos hozzászólása után Balogh Jenő igazságügyminiszter kijelentette, hogy a szakaszt jelen szövegezésében elejti, magát a benne rejlő eszmét azonban föntartani kívánja. Az országban hat-nyolc vármegye jelentékeny területén az árviz veszedelme súlyos csapást mért a lakosságra és vannak más néprétegek is, a melyeket egyéb körülmények szükséghelyzetbe sodortak és terhes kölcsönök fölvételére kényszeritettek. Ilyen sajnálatosan gyakorlati esetekre gondolva, komoly figyelembevételt érdemel az a gondolat, hogy módot nyújtsunk a rendkívüli mértékben megterhelt adósnak arra, hogy túlságosan nehéz kötelezettségétől kedvező viszonyok között szabadulhasson. Egyetért a bizottság ama tagjaival, a kik e szempont mellett a hitelélet érdekeit is óvni kívánják, azért a szakasz alapgondolatának mostani szövegezését nem kívánja föntartani, arra azonban más szövegezésben visszatérni kiván. A bizottság a miniszter indítványához helyesléssel járult hozzá. A tanácskozás vitájában részt vett még Szászy Béla és Szladits Károly. Táblai értesítő. I. A kolozsvári kir. ítélőtáblánál 1914. évi június hó 23-ik és következő napjain előadott ügyek az alábbiak szerinti elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 954. Özv. Tincu Bukurné — Poplaceán Bukur és t. szerződés érvényt. — hh. it. 1005. Dávid Mendel — Blága Makavej 1380 K — emv. if. 1007. Dávid Mendel — Purcsa Vaszilie 2120 K — emv. it. 1008. Dávid Mendel — Marosán Péter 1020 K — emv. it. 1009. Dávid Mendel — Purcsa Stefán 1440 K — emv. it. 267. Kudzsiri volt határőrük — Kudzsir községe úrbéri erdő és legelő elkülönítés — hh. it. 860. Aranymező község határának ált. tagosítás — a „Szamosvölgyi vasút rt." felf. — megs. v. 8773. Glück Adolf — özv. Glück Samuné és t. 100 hold erdő tulajdona — rmv. it. 2542. Klemens Andrásné — Klemens András házassági életközösség visszaállítása — emv. v. 2573. D urna György — Duma Györgyné házasság felb. — hh. v. 1088. Kisk. Krampuls Mária — Perkert Mihály és neje tulajdonjog elismerés — hh. it.