Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 25. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

25. szám. Erdélyrésy.i Jogi Közlöny -213. oldal [. Az elbirtoklás szerzésmód lévén, mindenki, aki jogokat szerezni képés (18. §.), azt elbirtoklás utján is megteheti. Azok a szabályok, melyeknél fogva az engedély nélkül kivándorlottak és szökött katonák (356, 538. §) jogokat nem szerezhetnek, j érvényben nincsenek. Hasonlókép nincsenek érvényben, mivel ! elavultak az u. n. holtkézi törvények (1498: LV—LIX., 1647: j XVII. és 1715: XVí. t.-c), sem (Curia 63. sz. polg. döntvénye), melyek a róm. és gör. kath. egyházaknak és egyházi testületek- ; nek ingatlan-vagyon szerzését tiltották. Ma már csupán a közjogi befogadás hiánya miatt vagy a saját rendszabályai alapján némely szerzetes rend, valamint az elismerendő vallásfelekezetek vagyonszerzési képessége van korlátozva (1895: XLIII. t.-c. 9. §). Hasonlókép elbirtoklásnak és elévülésnek minden fizikai, | vagy jogi személy ellen helye van. (1454. §). Ez alól csak bizonyos személyes viszonyok tesznek kivételt. E kivételek is csak j időlegesek és viszonylagosok. így vannak olyanok, akikkel szemben az előfeltételek vannak megszorítva, mint az állam, az egyházak, a megengedett testületek (1472. §) és a vétlen távollevők (1475. §), másokkal szemben viszont időlegesen ki van zárva az elbirtoklás megkezdése; ilyenek a törvényes képviselővel nem biró cselekvőképtelenek (1494. §), házastársak, szülői és gyámi hatalom alatt állók (1495. §), polgári vagy hadi szolgálatban távollevők s oly területen levők, hol az igazságszolgáltatás szünetel (1496. §.) Tárgya lehet az elbirtoklásnak mindaz, ami birtoknak tárgya | lehet (311. §.), tehát a testi dolgok és azok a jogok, melyek a I forgalomnak tárgyai. Ezen általános szabály aló! kivételek is i vannak. Ilyenek elsősorban a forgalmon kivüli dolgok (res extra j commercium), melyek természetüknél, vagy törvénynél (pl. köz- ! terek stb.) fogva magánhatalom alatt nem állhatnak. Kivételek | továbbá azok a jogok is, amelyeken birtok nem gyakorolható, így az 1455. §-ban irt teljességgel elidegeníthetetlen jogok, melyek alatt oly jcgok értendők, melyek természetüknél fogva a személytől, akit illetnek, el nem választhatók és másra át nem ruházhatók; továbbá az állami és uralkodói felségjogok pl. az Optkv. szerint a vámfelállitás, pénzverés joga (1456. §.) és a személyi és családjogok (1458. §.). Ezzel szemben az uralkodó magánvagyona, valamint az az állami vagyon, melynek szerzése magánjogi szabályok szerint történik (289., 290. §§.), már elbirtoklás tárgya lehet. Az 1458. §-ban foglalt rendelkezés azt kívánja hangsúlyozni, hogy a családi viszonyhoz hasonló helyzet (vadházasság), bármily hosszú ideig és jóhiszemüleg gyakoroltassák is, jogi viszonnyá (törvényes házassággá) át nem alakul, v. az atyának és gyermeknek ez a jogi minősége meg nem szerezhetik. (137., 163., 179. §§.) II. Az az elmélet, hogy a földesúr és jobbágy között elbirtoklásnak helye nincs, mint tisztán az úrbéri viszonyon alapuló e viszonyok megszűntével hatályát vesztette. (C. 511/1892.) Az, hogy az arányosítás tárgyául szolgáló közös javakban elbirtoklásnak helye nincs, csakis a közbirtokosokra és nem egyszersmind a közbirtokosságon kívül álló személyekre nyerhet alkalmazást. (C. 2876/1901.) A köztemető — rendeltésénél fogva — forgalmon kivüli dolgot képezvén, mint ilyenre valamely hitfelekezet vagy annak lelkésze részéről elbirtoklás utján magánjogok nem szerezhetők. (C. 2915/1908.) Az 1890 : XVIII. tc. 1. §-ában felsorolt naszódvidéki községek birtokába jutott erdőségek, a 4. §-ban megállapított irtványok kivételével községi vagyont képezvén, a lakosság akár egyenként, akár közösen gyakorolt birtoklás által elbirtoklás utján ezen erdőkben tulajdont nem szerezhetett. (Ko. 1910. G. 391.) X 9 román büntető íömnvlrönyv. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. módosíttatott a 1874. febrnárins 17-én, 1882. februárius 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár, (Folytatás.) Harmadik könyv. Rendőri kihágásások és azok büntetése. Első fejeset. A büntetésekről. 381. A rendőri büntetések: 1. a fogság; 2. pénzbüntetés; 3. a megtalált dolgok elkobzása. 382. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A rendőri kihágások miatti fogság az elébb jelölt megkülönböztetésekhez mérten egy napnál rövidebb és tizenöt napnál hosszabb időre nem terjedhet. A fogság napjai egyenként teljes huszonnégy órások. 383. A rendőri kihágások miatti pénzbüntetések az alább jelölt megkülönböztetésekhez mérten öt leitől huszonöt leiig lesznek megállapitandók. A pénzbüntetések a kihágás helye községének javára szolgálnak. 384. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által mődositva.) A járásbiró vagy a községi előljáró a büntető perrendtartás rendelte esetekben a kihágás elkövetésénél talált, a kihágás útján előállított, úgyszintén a kihágás elkövetésére szolgált vagy arra leendő használás végett szerzett dolgok és eszközök elkobzását elrendelheti. Második fejeset. Kihágások és büntetések. Első szakasz. Első osztály. 385. (Az 1874. jebruárius 17-iki törvény által mődositva.) Öt leitől tiz leiig megállapítható pénzbüntetéssel fog megbüntettetni az, a ki 1. füstfogói vagy bármely más tüzelőhelyei jókarbantartásáról, megigazitásáról vagy megsepréséről nem gondoskodik; 2. a kormánynak városokban, meg vásártéreken puskával vagy pisztolylyal való lövéseket vagy bármely más helyen való tűzijátékokat megtiltó rendeletét áthágja; 3. az utcák tisztántartásának őreája bízott gondozását elmulasztja : 4. az utcai forgalmat el nem kerülhető szükség nélkül a szabad járás-kelést gátló vagy csökkentő anyagok vagy más dolgok útbahelyezésével megakadályozza, valamint az is, ki az ő általa kirakott anyagokkal vagy az útmentén ásott gödröket éjjeli időben lámpásokkal meg nem világítja; 5. a romlott állapotban levő építmények kiigazítását vagy lebontását elrendelő illetékes hatósági intézkedéseknek nem engedelmeskedik ; 6. lakása elébe hatásuknál fogva esésük vagy bűzük által egészségetrontó dolgokat dob; 7. az illetékes hatóságnak a kertekben vagy beültetett területeken eszközlendő hernyópusztitásra vonatkozólag kiadott és egész terjedelmében kihirdetett rendeletét nem foganatosítja; 8. valakire gondatlanul bűzös dolgokat dob; 9. a közigazgatás vagy a törvényhatóság törvényes rendeleteit áthágja; 10. lopás esetein kivül más valaki területén gyümölcsszedésen és evésen kapatván, elfogatott; 11. más valaki vetésébe belép és abban lábával vagy barommal kárt okoz: 12. barmot nyilvánosan kínoz vagy erejét meghaladó teher alá hajt. 386. A 385. cikk második pontjában emiitett tűzijátéktárgyak is elkoboztatnak. 387. A 385. cikk második pontja szerint vétkesekre a pénzbüntetés mellett — a körülményekhez képest — egy naptól két napig terjedhető fogság is alkalmazható. 388. Az e szakaszban emiitett vétségek visszaesés okán három napi fogsággal büntetendők. Második szakasz. Második osztály. 389. Tiz leitől tizenöt leiig megállapítható pénzbüntetéssel büntetendők: 1. mindazon vendéglősök, szállodások és bárminemű hasonló bérlakásba fogadók, kik nem gondoskodnak arról, hogy a házaikba szállott személyek egyéni és családi neve, be- és kiköltözködésük ideje rendes lajstromba bejegyeztessenek, amikor követeltetik — bemutattassanak; 2. mindazon szekeresek, fuvarosok és a jármüvek, vagy teherhordó állatok bármily vezetői, kik nem állanak mindig a lovaik vagy állataik mellett; úgyszintén azok is, kik az utcák vagy az utak egész testét keresztül-kasul hajtva ugy elfoglalják, hogy más jármüvek annak egyik felerészén sem haladhatnak szabadon; 3. akik a lovakat, az igavonó-, teher- vagy nyereg alá való állatokat szabadon bocsátják, vagy valamely lakott hely belsejében nyargaltatják;