Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 22. szám - A román büntetőtörvénykönyv. Folytatás

22. szám. Erdély részi Jogi KözlőSJJ 191. oldal. 886. A legmagasabb tartalmú fogsággal büntettetnek, habár a vagyonbukásban nem részesek, azok: 1. kik a közadós csődje esetén ingó, vagy ingatlan javait félrevezették, eltitkolták, vagy a tömegből akár közhitelen, akár magánúton tett nyilatkozattal elvonták; 2. kik akár saját nevük, akár pedig szerepeltetett személyek által a csődnél költött követeléseket csalárd úton jelentettek be; 3. kik valamely kereskedés folytatásánál idegen vagy költött név alatt a 873. cikkben sorolt cselekményeket követtek el. Ez alá a büntetés alá esik az a kereskedő is, ki azon cselekményekhez nevét adta. A vagyonbukott fel- és lemenő ágbeli rokonai és sógorai, valamint házastársa javitó fogsággal büntettetnek, ha a tömeghez tartozó vagyonértékeket vagy más dolgokat tudatosan félretettek vagy eltitkoltak. 887. Az a helező, ki a közadóstól, vagy más személytől a maga hasznára a csőd- vagy a fizelés időhaladék iránti ajánlat fölötti tárgyalásoknál adandó szavazatáért valamely előnyt kötött ki, vagy aki magának a csődtömeg kárára a 880. cikkben soroltakon kivül más módon valamely előnyt szerez, egy évig terjedhető fogsággal és 2000 leiig való pénzbüntetéssel büntetendő. 888. A fenyítő ítéletnek az előbbi két cikk eseteiben még az iránt is kell rendelkeznie, hogy: 1. az elvont javak vagy értékek a tömeg rendelkezésére visszaállíttassanak s hogy a jogosított személynek mindazon összegek visszaadassanak, melyeket a hitelező jogtalanul felvett; 2. a megállapított összegek erejéig terjedő kár megtéríttessék, fennhagyván a később igazolható nagyobb kár megtérítése iránti jogot; 3. A semmissényilvánitás a közadós beleértésével minden személyre kiterjedően; 4. a hitelezőknek az előbbi cikkben emiitett előnyei tekintet }ben kötött különös megállapodások semmisekké nyilvánítása. Midőn az előbbi okokra fektetett kereset a fenyítő bíróságnál nem nyújtatott be, vagy benyújtása után a fenyitő eljárás megszüntettetett, vagy felmentő határozat keletkezett, az illető indítványok később a kereskedelmi törvényszékhez is benyújthatók és ezáltal döntendők el. (Folytatjuk.) .KÜLÖNFÉLÉK. = Dr. Farkas Lajos jubileuma. Az EME jogi szakosztálya szombaton délután G órakor tartott rendes felolvasó ülésében meleg ovációban részesítette Farkas Lajos szakosztályi elnököt. Napirend előtt dr. Jékey Dániel a bíróság részéről, dr. Biró Balázs az ügyvédi kar részéről és dr. Kolozsváry Bálint az elméleti jogászok részéről szót kértek és fölszólalásaikban a szakosztály részéről ünnepelték ezt a kiváló jogtudóst. F. hó 25-ón az egyetem diszgyülés keretében ünnepelte dr. Farkas Lajos 45 évi tanárságának betöltését. Dr. Kewjeres Baláis e. rector nyitotta meg az ülést. Dr. Kossutány Ignác jogkari dékán üdvözölte a jubilánst tartalmas, magasröptű beszédben. Somló Bódog pedig átadta az emlékkönyvet. Az ünnepélyen kolozsvár egész jogászközönsége képviselve volt. = A polgári törvénykönyv. A polgári törvénykönyv tárgyalására kiküldött képviselőházi külön bizottság id. Erdélyi Sándor elnöklete alatt ülést tartott, amelyen megjelentek Balogh Jenő igazságügyminiszler, Vadász Lipót és Tőry Gusztáv államtitkárok, továbbá a polgári törvénykönyv szerkesztő-bizottságának tagjai is. A bizottság a törvényjavaslatnak a dologi jogot tartalmazó második részét vette tárgyalás alá s miután azt általánosságban letárgyalta, részletes tárgyalására tért át. Slezák Lajos, a dologi jog egyik előadója ismertette a törvényjavaslat e részének vezető elveit és sarkalatos rendelkezéseit. Issekutz Győző szívesen vette volna, ha a javaslat egyes fogalommeghatározásokat, amelyeket alapul elfogadott, a szövegben is felvette volna. A dologi jog élére a bizottság két uj szakaszt vett fel, amelyek a dolgokra vonatkozó egyes meghatározásokat foglalnak magukban. A bizottság letárgyalta a dolgokról és a birtokról szóló címeket és a javaslatban több csekélyebb módosítást tett. A vitában résztvett Tőry Gusztáv államtitkár, Szászy Béla és Szladits Károly miniszteri tanácsosok és Barna Ignác kúriai biró is. = A kolozsvári ügyvédjelöltek gyakorié összejövetelei. Az 1913. évi LM. t.-c. által az ügyvédjelöltek továbbképzése céljából rendszeresített gyakorló órák első ciklusát f. hó 25-én fejezte be a kolozsvári ügyvédi kamara. Ez alkalommal Nagy László ügyvédjelölt ismertette a csekktörvényt. Az előadást vita követte, majd ezután dr. Papp József, a kamara elnöke a gyakorló órák célját s az első ciklus eredményeit ismertető s méltató beszéd kíséretében szétosztotta az általa az előadók részére kitűzött jutalmakat. Jutalmakat nyertek; d:-. Tusa Gábor, dr. Kohn Hillel, dr. Korondi Károly és dr. Kuliner Antal ügyvédjelöltek. A kamara elnöke a résztvevők, előadok s vezetők munkásságát megköszönve, kijelentette, hogy az októberben megkezdendő ujabb ciklusban a polgári perrendtartás részletes és sorozatos ismertetése kerül napirendre. Az elnök szavaira a jelöltek nevében dr. Korondi Károly ügyvédjelölt tolmácsolta a jelöltek köszönetét a kamara és az elnök munkásságáért és az összejövetelek célszerű és méltányos vezetéseért s rendezéseért, majd arra kérte a kamarát, hogy a kamara részére építendő székházban a jelölteknek is hely biztosíttassák. A kamara elnökének azon kijelentése után, hogy a maga részéről e kívánságot méltányosnak látja s annak megvalósítására mindent megtesz, sőt kifejezi azon reményét, hogy annak megvalósítása ellen a kamara nem gördít akadályt, az első ciklus befejezést nyert. = Kérelem az olvasókhoz! Az időközben megszűnt „Jog" című hetilap 1903—190o-ig terjedő évfolyama valamelyik számában, vonal alatt. „A jegygyűrű védelmében" című értekezésem jelent meg. Könyvtáramból illetve iratgyüjteményemből ezen lappéldány elkallódott. Most, mikor az 1902—1913. években különböző jogi lapokban megjelent, közel félszáz, közérdekű jogi értekezésemet könyvalakban szintén sajtó alá rendezem, az idézett cikket sajnálatosan nélkülözöm. Felkérem tehát az igen tisztelt biró, ügyész és jegyző urakat, arra, hogy a birtokukban lévő „Jog" vonatkozó példányát, vagy fent irt cikkem másolatát nevemre alkalmilag elküldeni szívesek lennének. Viszontszivességre kész kartácsuk: szatmári Igaz Gusztáv, kir. járásbiró, Halmi (Ugocsa vármegye.) = A budapesti ügyvédi kamara és az ügyvédjelöltek. Igen nagy érdeklődés mellett f. hó 24-én tartotta meg a Budapesti Ügyvédi Kamara rendkívüli közgyűlését az ügyvédjelöltek dolgában. A közgyűlést Brüll Ignác elnök nyitotta meg. A választmány előadója dr. Lévy Béla, az ügyvédjelöltek kívánságát nem találta teljesíthetőnek és ezért határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a kamara a törvény módosítását nem kívánja. Utána dr. Gsukássy Jenő a jelöltek mellett szólalt fel. Dr. Csukássy Jenő indítványa mellett, amely a jelöltek érdekét szolgálja 408-an szavaztak, a kamara javaslatára pedig 143 szavazat esett. = A szegedi ügyvédi kamara és az ügyvédjelöltek. Balogh Jenő igazságügyminiszler az 1912. évi VII. törvénycikk módosításáról szóló törvényjavaslatot véleményezés végett megküldte a szegedi ügyvédi kamarának is, amely erre legutóbbi üléséből folyóan felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez. A felterjesztésben a kamara nem tartja helyesnek és a törvénnyel szemben megkövetelhető komolysággal összeegyeztethetőnek, hogy az 1912. évi VII. törvénycikken bármilyen módosítás eszközöltessék, a mi csak arra volna jó, hogy az ügyvédi pályán már is tapasztalható túlzsúfoltságot még inkább növelné. Kéri ezért a kamara, hogy a miniszter vonja vissza a szigorú törvény módosítása tárgyában beadott javaslatát. — Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet állami segélyezése. Az illeték- és bélyegtörvény tervezetének megbeszélésére összehívott igazságügyminiszteri értekezleten dr. Pap József, a nyugdíjintézet elnöke azt indítványozta, hogy a kincstár segélyezze az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetet oly mértékben, hogy az ügyvédek rokkantsági ellátásának intézménye meg legyen valósitható. Dr. Pap az állam segélyezését, mint ellenszolgáltatást kérte ezért a munkáért, melyet az ügyvédi kar a sz gények ingyenes jogvédelme és behajtása körül teljesít. Pollák Illés, az ügyvédszövetség elnöke csatlakozott dr. Pap indítványához, bár hangsulyozta, hogy ez az állami segély nem íogja ellensúlyozni azokat a nagy megterheléseket, melyeket a bélveg- és illetékreform nz ügyvédi karra róni akar. Amint az Ügyvédszövetségi Közlöny írja, az ügyvédi kar képviselői a tárgyalás végén az igazságagyminiszternél és az államtitkárnál, majd a következő napokon a pénzügyminiszternél és a miniszterelnöknél tisztelegtek, akik kijelentették, hogy legnagyobb örömmel fogják az eszmét pártolni, sőt a pénzügyminiszter kilátásba helyezte azt a lehetőséget, hogy a budgetben évenkint körülbelül 500,000 K-t íog a nyugdíjintézet rendelkezésére bocsátani. = ügyvédjelöltek nagygyűlése. A szervezeti novella revíziójáért folytatott küzdelem tárgyában az ügyvédhelyettesek és jelöltek mindkét országos egyesülete a budapesti ügyvédi kamara dísztermében nagygyűlést tartott. Ember Sándor elnöki megnyitójában beszámolt az eddigi ténykedésekről és jelentette, hogy küldöttség járt gróf Tisza István miniszterelnöknél és