Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914 / 17. szám - Az örökség birtokbavételéről. Optkv. 797-824. §. - T. II. 1843-1872. Folytatás

140. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 17. szám. 815. §. Ha az örökös a neki megengedett birói egybehivási óvatosságot elmulasztja, hagy ha a jelentkező hitelezők közül némelyeket, a többiek jogaira nem tekintve, azonnal kielégít és némely hitelezők a hagyaték elégtelensége miatt kifizetetlenül maradnak; ezek részére minden feltételes örökösi nyilatkozata mellett is, egész vagyonával jót kell állania, annyiban, amennyiben a kifizetést megkapták volna, ha a hagyaték a törvényes rend szerint fordittatik a hitelezők kielégítésére. I. A 813—815. §. rendelkezései a XV. fejezetben szabályozott birtokbavétellel szervi kapcsolatban vannak. Jogeszköz volt az örökösök részére, hogy a hitelezők követeléseinek nagyságáról meggyőződést szerezhessenek és a leltár jogkedvezményének fenntartása, vagy fenn nem tartása kérdésében megnyugvással nyilatkozhassanak. Továbbá mentesítette az örökösöket a praecludalt hitelezőkkel szemben a csődszerü kielégítésért való felelősség alól. Ez okból az osztrák örökösödési eljárás (1854. VIII/9-én kibocsátott pátens) 133—136. §-aiban az anyagi joggal (813— 815) összhangban részletesen szabályozza a hitelezők összehívása köürli eljárást (convocatio creditorum) (EinberufungderGlaubiger). Ennek a hagyatéki eljárás rendén az átadó végzés meghozatala előtt volt helye. A magyar örökösödési eljárás a hitelezők egybehivását sem a múltban (1868: 54. t.-c.) nem szabályozta, sem a jelenben nem szabályozza.3 A hagyatéki csőd sincs rendezve. Ez az oka, hogy a joggyakorlat teljesen határozatlan abban a kérdésben, hogy az örökösök a hagyaték elégtelensége esetén minő elvek szerint elégíthetik ki a hitelezőket? II. Az Optkv. joghatályának területén érvényes jogelv a leltár jogkedvezménye esetén, hogy: 1., az örökös végrehajtási kényszer alatt joghátrány nélkül fizethet a hagyaték erejéig; 2., amennyiben a vagyon a csődeljárás költségeire sem elegendő, a hagyatéki hitelezők követelései sorrend nélkül kielégíthetők. 3. A hagyatéki vagyonra azonban csőd kérendő, ha az a hagyatéki tartozások fedezésére nem elegendő és a csődköltségek fedezetet találnak. Ez esetben az örökösök felelősek a csőd-quotát túlhaladóan tett fizetésekért.4 III. A hagyatéki tartozások (549. §.) az örökhagyó tartozásait megelőzően az I. pontban részletezett esetekben is föltétlenül és joghátrány nélkül teljes összegükben kifizethetők.5 L. az 1904. évi VI/19-én kelt 1904. T. 107/53. rendeletet a végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű katholikus papok hagyatéka tárgyában. (6. és 15. §§-ok). 3 a) Az 1894 : XVI. t.-c.-bcn foglalt örökösödési eljárási szabályok, amelyek az ország azon területein is érvényesek, amelyeken még az 0. P. T. hatályban van. a hitelezőknek oly célból való fölhívását, hogy követeléseiket jelentsék be és mutassák ki, nem ismervén, ezzel az Optkv. 813 —815. §-ai hatályon kívül vannak helyezve. T. IX. 2029. eset. b) A T. II. számol a:-zal a nagyfontosságú közgazdasági jelenséggel, amely a halálesettel áll kapcsolatban és szabatosan intézkedik: 1. a hagyaték csődjéről; 2. a hagyaték gondnoki felszámolásáról és 3. a hagyatéki hitelezők összehívásáról. 1. Mihelyt az örökösnek fel kell tennie, hogy a hagyaték az 1900, §-ban meghatározott hagyatéki tartozásokon fölül — passiv: a hagyatéki csőd megújítását köteles kérni. 2. A hagyaték gondnoki felszámolása két célból történhetik: a) az örökös érdekében, ha a hagyaték liquidatiojával bajlódni nem akar; b) a hitelezők érdekében, ha az örökös magatartása vagy vagyoni helyzete az ő követeléseiket veszélyezteti. 3. Az 1897. §. Fzerint: az örökösök kérelmére a hagyatéki biróság a hagyatéki hitelezőket hirdetményi eljárás utján követeléseik bejelentésére hivja fel (a hitelezők összehívása). Ennek a különböző törvényekben eltérő a jogi hatása. A zürichi Ptkv. szerint: a hitelezők követelései be nem jelentés esetén megszűnnek. A T. II. 1905. §-a szerint az örökös csak az alaptalan gazdagodás szabályai szerint felelős. 4 Az 1881 : XVII. t.-c. rendelkezései a hagyatéki vagyon ellen elrendelt csőd esetében is alkalmazást találnak. (17. §.) L. a 32., 83., 117., 241., 248. §§-okat. A 118, 119. §-ainak megfelelő eljárásra az örökösök kötelesek. (Curía: 492,898. Dt, 3. f. XII. 65.) Amennyiben ezen hagyaték ellen csőd nyittatik, ez mint elkülönített csőd kezelendő (Fodor szerint: személytelen csőd% V. k. 636. 1.) A jogcselekmények megtámadására vonatkozó szabályok az örökösnek a hagyatékot tárgyazó jogcselekménveire is alkalmazandók (1881 : XVII. t.'-c. 32. §.) C. 1897. G. L 375. Az örökhagyó áoolási és temetési költségei a hagyatékból rendszerint első sorban kielégitendők. (C. 1905. IX, 12. 1905. G. I. 101.) (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. Meghívó. A Kolozsvári Ügyvédi Kamara 1914. évi május hó 9-én délelőtt 9 őraJcor Kolozsvár sz. Jcir. város közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a t. Kartársak meghívatnak. Tárgysorozat: 1. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdijintézeti közgyűlési kiküldötteknek jelentése az 1914. évi április hó 19-én tartolt közgyűlésről. 2. A nyugdíj járulék felemelése folytán szükségessé vált pótköltségvetés megállapítása s ennek fedezése céljából az 1914. évi kamarai tagdijaknak 150 koronára leendő íelemelése tárgyában határozathozatal. Kolozsvárt, 1914. április hó 20-án. Az ügyvédi kamara. Dr. Papp József s. k. ü. k. elnök. = Az iij perrendtartás életbelépése. Birói és jogászi körökben állandó vita tárgya, hogy mikor lép éleibe az uj polgári perrendtartás ? Az uj törvény életbelépése ugyanis a birói szervezet nagyarányú átalakítását vonja maga után. Eddig ugy volt, hogy az uj perrendtartás szeptember elsején lép életbe. Ez a terminus azonban minden valószínűség szerint néhány hónappal ki fog tolódni. Az hírlik, hogy az uj perrendtartás 1915. január 1-én lép életbe s az igazságügyminiszter ily irányban legközelebb törvényjavaslatot nyújt, a képviselőház elé. = Az uj sajtótörvény és a valódiság bizonyítása. A sajtót közelről érdeklő és jogászi szempontból is érdekes és fontos végzést hozott a budapesti büntetőtörvényszék. Az ügyész az uj sajtótörvény 54. §-ának 3. bekezdésére való hivalkozással azt az indítványt terjesztette elő, hogy a törvényszék az ügyben való ítélkezésre nézve jelentse ki magát illetéktelennek s tegye át az ügyet az esküdtbirósághoz. A szóbanforgó rágalmazási pör ugyanis azért került szakbiróság elé, mert a közigazgatási hatóság már fegyelmi Ítéletet hozóit ebben az ügyben. A királyi ügyész indítványát arra alapította, hogy az uj sajtótörvény idézett szakasza szerint, a közigazgatási hatóság, mint fegyelmi biróság megszüntető határozatával szemben is meg van engedve a valódiság bizonyítása. A törvényszék helyt adott az ügyészi indítványnak és az ügyet az esküdtbíróság elé utalta, ahol a vádlottaknak megengedik a valódiság bizonyítását. = Ügyvédjelöltek az igazságügyminiszternél. A képviselőház f. hó 2i-iki ülése előtt Jakabííy Elemér és Hantos Elemér országgyűlési képviselők, valamint Deák Albert, a kolozsvári ügyvédi kamara tiszteletbeli elnökének vezetésével az ügyvédjelöltek népes küldöttsége járult Balogh Jenő igazságügyminiszterhez. A küldöttség szónoka elpanaszolta, hogy míg a miniszter a nemrég benyújtott kétszakaszos törvényjavaslattal kivételt statuált azokra nézve, akik az átmeneti idő alatt tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, kimondván, hogy ezeknek az átmeneti idejét annyival hosszabbítja meg, amennyi ideig ténylegesen szolgáltak, addig azokról, akik katonai szolgálatukat szorgalomból még egyetemi tanulmányaik közben rótták le, az igazságügyminiszter egészen megfeledkezett. Sérelmes, hogy mindazok, kik egyidöben kezelték meg jogi tanulmányaikat, de különböző időben katonáskodtak, nem részesülnek egyenlő jogi elbánásban. Ezt az egyenlő jogi elbánást kérték és kérik az ügyvédjelöltek, mert nem bűnhődhetnek amiatt, hogy nem huztákhalasztották katonai szolgálatuk megkezdését. Kérik a minisztert, intézkedjék a sérelem orvoslása iránt. Balogh Jenő igazságügyminiszter figyelemmel hallgatta a küldöttség kérelmét, és jóindulatú támogatását helyezte kilátásba. A küldöttség ezután az igazságügyi bizottság tagjait kereste fel. = Az Országos Ügy véd szövetség igazgatótanácsi ülése. Az Országos Ügyvédszövetség 1914. évi április hó 26-án délelőtt 10 órakor az ügyvédi kör helyeségeiben, Budapesten (V., Szemere-utca 10. sz.) igazgatótanácsi ülést tart. A tárgysorozat következő: 1. Dr. Fényes József lugosi osztályelnök javaslata az osztályok kebelében létesítendő kollektív szerződések tárgyában. (Megjelent a javaslat az Ügyvédszövetségi Közlöny 3., 4. és 5. számában.) Előadó: dr. Fényes József és dr. Havlik