Erdélyrészi jogi közlöny, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914 / 1. szám - Decemberi igazságszolgáltatás
Ok: Kolozsvár, 1914. január 4. KÖZLÖNY R KOLOZSVRRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Szerkesztő és kiadó: Rovatvezetők: Dr. Biró Baláss, ügyvéd, Dr. Papp József, ügyvéd. Dr. Szitás Jenő Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, ü. kamarai titkár, és Dr. Tóth György, kir. tö'rv.-széki biró. Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Dr. Stefáni Károly. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelen minden vasárnapon. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez. Kolozsvár, Előfizetések s hirdetések a kiadóhitHÉtalhoz Deák Ferencz-utcza 42. szám. Félévre 8 kor Negyedévre.... 4 kor. inlézendők. TARTALOMJEGYZÉK: Decemberi igazságszolgáltatás. Egy biró. — A házasságon kivül született gyermekek és a. szülők közti jogviszonyról. (Jegyzetek az Optkv. 165—171. §-aihoz.) Összeállította: dr. Szitás Jenő. — „Bűnügyi költségeknek szabadságvesztés büntetésre leendő átváltoztatása." Irta : Igaz Gusztáv halmii kir. jbiró. — A román büntető törvénykönyv. Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette ! Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyűg; tanár. (Foly.). KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. A Decemberi igozságszelgálfafás. Minden testületben megvan a hajlandóság, hogy tagjainak értelmét és akaratát a maga igájába hajtsa s hogy tagjaitól véleményekben, gondolatokban bizonyos hasonlóságot megkívánjon. Azokat pedig, a kik e mindent átfogni igyekvő testületi szellem ellen lázonganak, akiknek tehát nincs kedvére ez az egyformaság, a testület a maga kebeléből kiküszöbölni igyekszik. Persze az ilyen egyen a ritkaságok közé tartozik. Mert hiába — a milieu hatása alól ritka, aki szabadulni tud. Lesznek tehát egyforma emberek, egyforma gondolatokkal, egyforma törekvésekkel. Van-e pl. Ítélkező, ügyeket elintéző biró manapság, akinek, a decemberi igazságszolgáltatásról ne volna ugyanazon nézete, hogy t. i. a decemberi hónap a statisztika hónapja. Ebben a hónapban lehet az évközben sántikáló statisztikát — megjavítani, a sok tárgyalással, sok Ítélettel. Fődolog az ügyek nagyszáma, az elintézés nagy tömege; a mikénti elintézés másodrendű kérdéssé devalválódik. A „tömegnapok'' ebben a hónapban érik el a rekordot. Kora reggeltől be a sötét éjszakába nyúló tárgyalások. Ideges biró, ideges ügyvéd, unatkozó s a sorrendet türelmetlenül váró felek. Ez a helyzet külső képe. Egyebekben a dolog érdemét illetően, főleg arra való törekvés, hogy az ügyek gyorsan, — mindenesetre a decemberi hónap keretein belül, — elintéztessenek. Mert máskép a megerőltetésnek — nincs értelme. Az év végi restanciáért — nmit a statisztika fekete pontként tüntet ki — tulon-tul'kidolgozni magát senki sem fogja. A decemberi hónap eképpen különösen az igazságszolgáltatásnál — a „rumli" hónapja. Mindenki fut, igyekszik dolgozni, de mindent ledolgozni. Mig évközben hónapokra kinyúló terminusokat kap az igazát kereső fél, az év végén — decemberben — egy hónapon belül ügye 2—3-szor is megfordul a biró kezén, ugy, hogy a fél méltán lehet abban a jóhiszemben, hogy ügye alaposan lesz elintézve, ha annyira nyilván van íartva, annyira és annyiszor forog a biró kezén. A dolgok valódi ismerete mellett azonban a decemberi hónap az igazságszolgáltatásnak, szomorú hónapja. A leginkább rossz, az elsietett Ítéletek hónapja. Az igazságot, az emberileg elérhető igazságot kereső fél ennélfogva perét decemberben biró elé vinni nem engedi. Ebben a hónapban pert nem indít, vagy ha pere van folyamatban — inkább szünetelőbe teszi, de eldöntetni nem fogja. Aki azonban — akkor sincs bizalommal az elsőbiró igaz szolgáltatásában, ha az nem is decemberben ítélkezik — az éppen csakis decemberben fogja keresetét beadni. Az „átfutó— Ítéletet hamar megkapja — s aztán folytathatja perét — igazában a felsőbíróság előtt. Mig ha évközben lép föl perrel — lévén a bírónak decemberig elég respiriuma a statisztika szempontjából — az elintézést ugyancsak későn kapja meg. S ez a sok lótás-futás, ez az idegölő decemberi tömegmunka — mind azért van, hogy a bírónak jó legyen a statisztikája. Régen a volt a törekvés, hogy a biró mindig egyformán, az igaz iránti szeretettel — intézze el az ügyeket. A birák akkor nem a statisztikának, hanem az éleinek dolgoztak, az emberek <?«>ldogitá.sára törekedtek. A statisztika ma a legtöbb bíróból kiölte — az igazi birói hivatást, amely nem azt nézi elsősorban, hogy hány számot intézett el, hanem, hogy miként intézte el az Ítélkezése alá került ügyet. A mai rendszer, mely csak a statisztikára esküszik, amely pedig csak számok halmaza, a mikénti elintézésre nagy sulvt nem igen fektet. Hogy egy biró miként működik, az a döntő, hogy mennyi a restánciája az év végén. Ha kevés, jó biró, aki dicséretet érdemel, ha sok, lusta, tehát serkentendő. Pedig a kevés restanciáju biró rendsszerint gyanús. Hiába, a gyorsaság majdnem mindig a lényeg rovására megy. Ritka az az ember, akinél a gyors munkásság, a gyors felfogással (helyes felfogással) egyesül. A birói karban létesül tehát egy typus, a statisztikits-birák csoportja, akik kitűnően értik, valóságos virtuózok abban, hogy miként lehet jó statisztikát előteremteni az év végére. Ezek decemberben szoktak „dolgozni". Az ügyeket nem is „elintézik", hanem a bevett terminus teknikus szerint „agyonütik". Valóban igy is történik. Az ügyek agyonüttetnek. Csakhogy ez aztán nem igazságszolgáltatás. Ennek más neve van ... így diszkreditálni a bíróságot nem lehet. Változzék meg a rendszer. A bíró legyen bíró, ha ítélkezik és ítélete ne attól függjön, hogy milyen hónapban Ítélkezik. Mert az igazság nem változhatik hónaponként. Az, emberileg, lehetőleg ugyanaz kell legyen februárban is, decemberben is. Nézze meg a felsőbbség a bírónak az érdemi munkáját. Vegye figyelembe a kvalitást, ne pedig csupán a kvantitást. Mert az igazságszolgáltatás természete követeli meg ezt. Ne engedjék meg, hogy az igazságügy állapota hamisittassék meg a decemberi munkával. Mert innen van az, hogy a felsöbség sohasem ismeri el a személyzethiányt, mivel ha a statisztikát nézi, az azt mutatja, hogy a meglévő személyzet a munkát ugyancsak elvégzi. Pedig a helyzet képe nem az, amit a statisztika mutat. A helyzet képét a decemberi tömegmunka meghamisította. S igazán érthetetlen, hogy ezt az emberek nem látják be és miért nem eszmélnek abban a tekintetben, hogy a munkát illetően ne tegyenek külömbséget december és más hónap között. Dolgozzék a biró minden hónapban egyformán, az ügy iránt szeretettel, odaadással. Akkor a helyzet képe tiszta lesz; akkor ki fog tűnni, hol kell és hol nem kell személyzetszaporitás. Akkor nem fog kelleni, hogy a biró éppen az év végén