Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 48. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

48. szám. Ifcdélyrészi Jogi Közlöny 455. oldal. is, mert a magyar ügyvédi kar megbecsülését látjuk benne. A I mikor — ugyanis — Kolozsvár polgársága mesterét kereste, ki becsületes munkával, hozzáértő tudással, meleg ügyszeretettel vezesse tovább Kolozsvár már-már kátyúba ragadt szekerét, ezt az embert az ügyvédi karban találta meg. Egy ügyvédet választott polgármesterré, kiről kartársai is elismertén:, hogy a jók között egyik legjobb, hiszen több izben kiküldötték öt a kamara elöljáróságába, választmányi tagul választván meg. Elbúcsúzunk tehát tőle e helyen, mint kartársunktól; elbúcsúzunk egyrészről nagy sajnálattal, mert hiszen egyik legjobb kartársunktól kell megválnunk, de másrészről azon reményünknek is kilejezést adunk, hogy uj pályáján városának érdekeit munkálva, az ügyvédi karnak is büszkeségére fog válni. = Előadások a pörrendtartásrél. A Magyar Jogászegylet az igazságügyminiszter leikérésére a polgári pörrendlartás alapelveit ismertető előadás sorozatot rendez. Az előadásokat a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében (V., Szemcre-utca 10.) minden hét szerdáján délután 5 órakor tartják. Az előadásokat, & lehetőséghez képest, a tárgyhoz füzödö fesztelen eszmecsere követi. Az előadások rendje a következő: December 3-án dr. Magyary Géza: Területi, időbeli, személyi hatály; jogsegély. December 10-én dr Térfi Gyula: Bíróságok. December 17-én dr. Meszlény Arthur: Felek. Január 14-én dr. Pap József: Meghatalmazottak, ügyvédek. Január 21-én dr. Fodor Ármin: Kereset; idézés. Január 28-án dr. Fodor Ármin: Perfölvétel; előkészítés; érdemleges tárgyalás. Február 4-én dr. Gaár Vilmos: Bizonyítás. Február 11-én dr. Fodor Ármin: Birói határozatok. Február 18-án dr. Pap József: Mulasztás és orvoslása; félbeszakadás. Február 25-én dr. Fodor Ármin: Föllebbvitel. Március 4-én dr. Gaár Vilmos: Sommás visszahelyezés; bányabiráskodás; bérleti viszonyok; okirat megsemmisítése. Március 11. és 18-án dr. Magyary Géza : Személyállapotot tárgyazó pörök. Április 1-én dr. Meszlény Arthur: Meghagyásos eljárás; választott bíróság. Április 8-án dr. Térfi Gyula: Községi bíróság; ügyvitel; kézbesítés. = Hirek az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetből. Legújabban a nyugdíjintézet javára a következő adományok érkeztek honosításból: Dr. Gerő Ernő, dr. Loránd Artúr és dr. Nyiri István ügyvédek utján á 100 kor. = 300 kor. Egyéb adományokból: Az országos ügyvédszövetség besztercei osztályától néh. dr. Csuta Demeter koszorú megváltás cimén 130 kor., apróbb adományok 17 kor. 60 fill. Összesen 447 kor. 60 fill. Ezenkívül néh. Szende Tivadar aradi ügyvéd végrendeletileg 2000 koronát hagyományozott a nyugdíjintézetnek. A nyugdíjintézet vagyona 1913. augusztus 31-én 4,809.720 l<or. 23" filiért tett ki s igy az év végén, tehát fennállásának 5 évével az 5 milliót előre láthatólag megfogja haladni. Szeptember hó 25-ig az ez évi tagszaporulat 561 tagot tett ki. = .Maiiii törvényei magyar nyelven. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jog- és társadalmi szakosztálya az idén a hinduk őstörvényét. Manu törvényeit fogja kiadni. Svi William Jones 1794-ben fordította Manut először angolra, ez volt európai nyelven az első szanszkrit irodalmi termék. Azóta négy uj;:bb angol, két német, két francia fordítás jelent meg. Abból az alkalomból, hogy a fordítással megbízott dr. Büchler Pál a jeles indologus elkészült, Bochkor Mihály nagyváradi jogakadémiai tanár előadást tartott u jog-es művelődés történelmi szempontból egyaránt érdekes törvénykönyvről. Ismertette annak keletkezését, ismertette azt a régi s ujabb verses formájában, mint Manava-Dharma-Sutrát és mint Manava-DharmaSastrat, meghatározta annak korát az indológia mai állása .-v.erint, kiemelte a kodeksz jellegzetes vonásait, főleg annak a hindu vallásbecsületi rendszerrel való összefüggését s osztályuralmi jellegét. Vázolta az uralkodó Brahman Kaszt kegyetlen politikáját, melynek e törvénykönyv is egyik fegyvere volt. de amelyen mégis Judiai politikai hatalma, önállósága, nemzeti iete nyugodott. Majd a Buddha-féle reformáció gyilkos hatását Judia politikai életére, az önálló hindu állam pusztulását. A törvénykönyv gazdag kommentárszerü és szisztematikus irodalmának áttekintése után átadta a szót a fordítónak, ki a végzett indológiái, főleg szanszkrit filológiai tanulmányait a nyilvánosság előtt első izben e törvénykönyv szakavatott fordításában értékesítette. Előadó rámutatott arra a szomorú jelenségre, hogy hazánkban az indológia terén eddig úgyszólván semmi sem történt, mert mindaz, amit egy-két tudós végzett, félénk kezdeményezésnél, szerény kísérletnél egyébnek nem mondható. Ennek okát első sorban abban látja, hogy nyelvünk nem indogermán nyelv, azután pedig abban, hogy nem vagyunk gyarmatosító nemzet s igy semmiféle érdekeltségünk nincs a távol keleten. Az E. M. E. jogi szakosztályát éppen ezért a kezdeményezésért elismerés illeti meg, mert Manu törvénykönyvének ezen fordítása lesz az első tudományos fordítás a szanszkrit irodalomból. Az előadást érdeklődéssel hallgatta és élénk tetszéssel fogadta a közönség. = Érdekes per egy községi értékbizonylat körül. A jegyzői magánmunkálati jogra vonatkozó, rendkívül érdekes perről számol be a jegyzők egyesületi közlönyének legutóbbi számában. A per előzménye a következő: P. vármegye egyik nagybirtokosa nagyobb összegű jelzálogkölesönt óhajtván felvenni egyik község határában fekvő birtokára, jószágigazgatója utján az illető község jegyzőjéhez fordult azzal a kéréssel, állítson ki neki a község határában fekvő összes birtokáról és tartozékairól hatósági értékbizonylatot. Egyben, hogy a becsbizonylat kiadását megkönnyítse, pontos jegyzéket bocsátott a jegyző rendelkezésére arról, mi lenne megbecsülendő. Becslés alá került igy a birtokos kastélya, várkertje, malma, szeszgyára, lakóházai, vámháza, zárdája, fürésztelepe, ménese, 1300 hold szántójé, mintegy 4000 holdnyi erdeje és a felsorolt ingatlanokon levő összes fundus instruktus. A jegyző a rendelkezésére bocsátott adatokat összehasonlította a maga hivatalos adataival és a megfelelő módosítások, pótlások után kiadta a becsbizonylatot. A becsbizonylat kiadásáért a jegyző az érvényben levő magánmunkálati díjszabás alapján 2178 korona munkadijat számolt fel. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a magánmunkálati díjszabás szerint az értékbizonylatok muukadijául az ingatlanok értéke szerint emelkedő fokozatos tarifa van megállapítva. A nagybirtokos persze elszörnyedt a horribilis munkadíjtól és panasszal fordult az alispánhoz, aki a jegyzőnek adott igazat, ennek ellenére is azonban a birtokos megtagadta a nagyösszegü munkadíj kifizetését, mire a jegyző perre vitte a dolgot. Az elsőbiróság elutasította a jegyző követelését azzal az indokolással, hogy egy ilyen hatalmas ingatlan megbecslésére a községi elöljáróság ugy sem birhat a kellő szakértelemmel, igy hát a jegyző hatáskörét lépte tul, amikor a bizonylatot kiadta, már pedig jogosulatlan cselekedetért díjazásra igényt nem tarthat. Azt is hangsúlyozta a birósági ítélet, hogy tnlajdonkép rendes becsüsi eljárás nem történt, a jegyző végeredményben nem tett egyebet, mint a birtokos által rendelkezésére bocsátott adatokat hitelesítette. A jegyző természetesen fölebbezett. A másodfokú bíróság hozzájárult az elsőfokú Ítélethez és igy a Curia elé került az ügy. A Curia igazán nagyon érdekesen ítélt. Feloldotta mindkét bíróság ítéletét és a bizonylatot megrendelő nagybirtokost a 2178 korona és annak kamatai, valamint a perköltségek megfizetésében elmarasztalta. Az indokolás szerint egyáltalán nem is szenvedhet kétséget, hogy a ma fennálló jogszabályok értelmében a becsbizonylat kiadása a községi elöljáróság hatáskörébe tartozik, annak megszerkesztése tehát senki másnak, csupán a jegyzőnek és a bírónak joga. Amennyiben pedig a jegyző magánfél megrendelésére jár el, őt a vármegyei szabályrendeletben előirt díjazás megilleti. Egyedül az az eset mentesítené a nagybirtokost a kereseti tőke megfizetése alól, ha a jegyzővel a becsbizonylat kiadását megelőzőleg, kisebb díjazásban állapodott volna meg. Ez pedig nem történt meg és nem is állítja az alperes nagybirtokos sem. A jegyzői magánmunkálat ez ítélet szerint szépen dijaztatott. De hol az arány az ügyvédi munka díjazása mellett? TÉlai értesíti). i. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblánál 1913. évi november hó 16-ik és következő napjain előadásra bejelentett ügyek az alábbi elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 1177. Körmendi Gyula — Vaska Gyula 3336 korona 33 fillér — f. o. 2610. Menekes Dani — özv. Meneks Miklósné s társai hagyaték tjoga — hh. 2689. Antal Krecsun János és neje — Antal Tivadar és neje szerződés megszűnt. — hh. 3915. Thurzai Aladár — Lakatos Ilona házasság felbontása •— megs. 718. Istrate Miklós — Boidován Irinie szolgalmi jog elismerése — rmv.