Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 46. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

182. oldal. Jogesetek Tára 46. szám. letétből a pénzt felveszik, abból előbb a bekebelezett adósságokat kifizetik, a fenmaradó összeget elszámolják s hogy felperes alperesnek a pénzfelvételre tényleg meghatalmazást adott s azt utóbb visszavonta; végül, mert felperesnek az alsóbiróságok előtt nem érvényesített az az uj előadása, hogy a meghatalmazó-levél tartalma és aláírására vonatkozóan alperes által megtévesztetett, a S. E. 197. §-a szerint e helyen már fel nem hozható, tehát a felülvizsgálati kérésben idevonatkozóan tett állitások és csatolt bizonyítékok figyelembe egyáltalán nem vehetők. Felperes további panaszának lényege, hogy a felebbezési biróság az Optkv. 919. §-ában irt anyagi jogszabályt is megsértette, mert. ha nem is teljesített volna felperes kellő időben és módon, akkor nem a szerződés megszüntetését vagy nem létezését, hanem azt kellett volna itéletileg kimondani, hogy a letétbe helyezett összeg ellenében a vitatott adásvételi szerződés létrejött. Ez a panasz is merőben alaptalan, mert a felebbezési biróság Ítéletében olyan megállapítás, hogy a vitatott szerződés megszűnt vagy nem léteznék, egyáltalában nem foglaltatik; sőt ellenkezőleg az van megállapítva (még pedig, mint a felek között nem vitás tény), hogy a felek az alperes tulajdonát képező (kereseti ingatlanok) ingatlanokra, 1910. május hó 13-án Í100 korona vételár mellett adásvételi szerződést kötöttek ; továbbá, mert felperes keresete ezen adásvételi szerződés teljesítésére irányulván, e perben (tekintettel az alperes védekezésére is), azt kellett eldönteni, hogy felperesnek van-e joga ezen adásvételi szerződés teljesítését az alperestől követelni. A felebbezési biróság pedig azért utasította el a felperest keresetével, mert a felperes a saját és előbb teljesítendő kötelezettségének ez ideig eleget nem tévén és alperest saját kötelezettségének teljesítése körül mulasztás (késedelem) nem terhelvén, a keresetnek, illetve a kérelemnek (a felebbezési eljárásban leszállított felebbezési kérelmének) jogalapja nincs. Ez a megítélés az Optkv. 919. § ában irt jogszabályt általában nem sérti, mert anyagi jogszabály, hogy kétoldalú visszterhes szerződés teljesítését csak az a fél követelheti, aki a maga szerződési kötelezettségét szerzödésszsrüen már teljesítette, vagy ha a kölcsönös kötelezettségek egyidejűleg teljesítése a szerződési megállapodásra tekintettel lehetséges, azt egyidejűleg teljesíteni késznek nyilatkozik és erre képes is. Az adott esetijén, a megállapított tényállásból kitetszöen, a felperesi kötelezettségnek előbb való teljesítése az alperesi kötelezettség teljesithetésének előfeltétele lévén, a kölcsönös kötelezettségek a szerződésnek megfelelően egyidejülegesen nem is teljesíthetők. Ettől eltekintve, felperes a szerződésnek megfelelő módon való teljesítését a per folyamán sem ajánlotta fel (sőt az 1911. D. 128/11. számú tárgyalási jegyzőkönyv igazolása szerint még a letétbe helyezett 1000 koronát is a saját részére kérte visszautalni); de különben is, az alperes szerződési kötelezettségének megszegésével összefüggően előállott uj változott viszonyoknál fogva (t. i., hogy az ingatlanok időközben elárvereztettek, stb.) felperes a szerződési megállapodásnak megfelelő módon már egyáltalán nem is teljesíthetne. A kifejtettekből okszerűen következik, hogy felperesnek az Optkv. 923. §-ával kapcsolatos panaszai sem alaposak, mert e pernek nem az Optkv. 923. §-ában irt szavatossági jog volt a tárgya s igy merőben alaptalan az ezen §-al kapc solatba hozott az a panasz is, hogy a felebbezési biróság az említett §-ban irt jogszabályt tévesen alkalmazta volna akkor, amidőn Sz. Gy. eladót a teljesítés megtagadásában vétlen mulasztónak mondotta ki. Ezek szerint a felülvizsgálati kérés minden irányban alaptalan lévén, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 1913. évi április hó 22. Felfolyamodás. A kiutaló végzés ellen nem érvényesíthet©' oly kifogás, mely a sorrendi végzés ellen lett volna felhozható. 1G3. 1913. 3334. I. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla végzett : A felfolyamodásnak helyet nem ad. Indokok : Felfolyamodó az 5090/1413. tkvi szám alatt beadott kérésében tollhiba kiigazítását kérelmezte. Ezokból a végrehajtási eljárásban is megfelelően alkalmazandó 1868 : LIV. tc. 258. §-ára figyelemmel az vizsgálandó, hogy a 2849/1913. tkvi számú kiutaló végzés az utóajánlati árverés foganatosításával felmerült összesen 107 kor. 80 f.-t kitevő költséget az árverési tömeg előnyös tételeként utalta ki, tollhibából ered-e? E tekintetben utal a kir. ítélőtábla arra, hogy az 1913. február 15-én megtartott sorrendi tárgyaláson, melyen végrehajtást szenvedő is jelen volt, ezek a 6374/1911. tkvi számú végzéssel megállapított költséget I. 2. a) b) c) és d) sorszámok alatt előnyös tételként lettek felszámítva, mely felszámítás ellen sem a végrehajtást szenvedő, sem más érdekelt kifogást nem emelt. Ez alapon aztán az 188J : LX. tc. 196. §-a alapján 1913. február 28-án 1270/1913. tkvi szám alatt hozta meg a telekkönyvi hatóság a sorrendi végzést, mely szerint ezeket a költségeket előnyös tételként sorozta. Eme végzése ellen végrehajtást szenvedő a most hív. tc. 199. §-ban irt időben jogorvoslattal nem élt, következőleg az reá nézve jogerőre emelkedett. Ennek viszont az a folyománya, hogy az 1270/1913. telekkönyvi számú sorrendi végzés alapján eszközölt kiutalás helyes. Ezen indokokból, valamint még azért is, mert a 2849/1913. telekkönyvi számú végzésnek a tulajdonjog bekebelezését rendelő része még a felfolyamodás beadása előtt jogerőre emelkedett, az elsőbiróság végzése fenntartandó volt. 1913. évi október hó. Bérlet. Ha a háztulajdonos, ebből folyrí érdekből, a kifejezetten üresen hagyott bérleményben, ennek használatát csak kényelmesebbé tenni célzott javításokat és átalakításokat tétetett, azért a bérbevevőktől, kik előzően kijelentették, hogy nekik a lakás nem keli, a bért követelni jogosult. 164. 1913. G. 140/3. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság itélt . A kir. Ítélőtábla felperes felülvizsgálati kérésének helyt ad. a felebbezézi biróság ítéletet megváltoztatja és alpereseket arra I kötelezi, hogy 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesnek 800 korona tökét, ennek kamatait, felebbezési és felülvizsgálati költséget fizessenek meg. Indokok: A felebbezési biróság ítéletét a S. E. 185. §-ának a) pontja alapján felperes támadta meg felülvizsgálati kéréssel. A felebbezési bíróságnak meg nem támadott és e helyt is irányadó ténymegállapítása szerint: 1. alperesek az 1911. évi március hó 9-én kiállított másolatban a keresethez csatolt szerződéssel egy 4 szobás lakást béreltek a felperestől, 1911. évi április 1-től kezdődő 5 évre, évnegyedenként részletekben előre fizetendő 2400 korona évi bérért. A szerződés kiállítása után, de még ugyanazon napon, a felek közös megegyezéssel annyiban változtattak a szerződésen, hogy a bérlet és bérfizetési idő kezdstét 1911. évi június hó 1-ére tették. 2. alperesek 1911. március hó 15-én levélben azt közölték felperessel, hogy ők a szerződéstől elállanak, mert a bérlemény nekik meg nem felel, 3. mire felperes az alperesek által kézhez és ajánlott levélben nyomban válaszolva, kijelentette, hogy a szerződéstől való elállásukat tudomásul nem veszi s ragaszkodik a szerződéshez. A kir. ítélőtábla előző 1912. G. 120/3. sz. feloldó végzésében a S. E. 204. §-a szerint a felebbezési bíróságot kötelezően kimondotta, hogy egyfelől az optkv. 1105. §-a szerinti javítása bérlők részére bérletmegszüntetési alapot nem létesít, másfelől, hogy felperes azon ténye, hogy a bérleményen javításokat tett, nem létesiti ellenében alperesek javára azt 'a jogi hatást (optkv. 863. §), hogy felperes is beleegyezettnek tekintessék a bérleti szerzöoésnek az alperes által tett kijelentés szerinti egyszerű megszüntetéséhez, hogy felperes azáltal lemondottnak vétessék szerinti bérfizetési követelési jogáról. A felebbezési biróság a keresetet azért utasította el egészen, mert jogi felfogása az, bárha alperesek az 1911. március 15-iki levelükkel egyoldalúan léptek vissza a bérleti szerződéstől, ellenük a lakbér iránti kereseti követelés csak az esetben birna jogosultsággal, ha felperes a lakást az alperesek részére lakható állapotban fenntartotta volna, holott azt felperes nem tette, mert a bérleményen azon időben oly javitásohat és álala-