Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 46. szám - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

434. oldal. 40. szám. és Magyarország, Belgium. Bulgária, Görögország, Montenegró. Svájc és Törökország. A szavazástól tartózkodtak: Olaszország, Japán és Luxenhurg.5 (Folytatjuk.) Y l romon bOntető tOpvénpiiOnyv. (Kihirdettetett 1865. májas í-én. Módosíttatott a 1874. februárius 17-én, 1882. februárius 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár, (Folytatás.) 43. Akik valamely javitólag fenyítendő ügy miatt hat hónapot meghaladó fogságra voltak itélve s vétség ismétlése esetén a törvényileg megállapított büntetés legnagyobb mértékével és ha az elkövetett vétség ép az alá esik, ennek kétszesével fog büntettetni. (L. fr. 51. (Az 1874. februárius 17-iki törvénytoldás.) Sajtó vagy politikai bűntett vagy vétség esetén a vétkes visszaesőnek csak akkor fog tekintetni, ha előzőleg szintén sajtó vagy politikai vétség miatt volt elitélve. 44. Az, aki az aknamunkából vagy bűntettért való elzárásból, vagy fogságból elszökvvén. vagy büntetésállása idején még egy második büntettet vagy vétséget követ el, következőképen fog büntettetni: 1. ha a második cselekményre törvényileg megállapított büntetés az előzőleg elkövetett cselekményre rendeltetnék súlyosabb, ennek törvényileg megállapított legnagyobb mértékével, 2. ha a második cselekmény büntetése enyhéb s vétkes az előbbi büntetését másnak hozzáadása nélkül fogja kiállani. Midőn azonban az első büntetés beteltéig terjedő idő lejár, a második büntetés törvényileg rendelt idejéből fölösleg marad fenn, az első büntetés szerinti elzáratásból kilépve, a maradékot a második büntetés szerinti elzáratásban fogja kitölteni. 45. Az. aki vétség miatti elitéltetése után büntettet követ el, visszaesőnek nem tekintetik. 46. A visszaesés folytáni büntetés súlyosbítás az utoljára elkövetett bűntett vagy vétség büntetésének kiállításától számítandó tiz év eltelte után nem fog kimondatni. (L. porosz 60. Ötödil; cím. A bünrészességről. 47. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosiva.) Felbnjtók azok, kik adományok, ígéretek, fenyegetések, tekintélyivel vagy hatalommal való visszaélések, ravasz fondorlatok útján valamely bűncselekményt felhívnak vagy ennek elkövetésére utasításokat adnak. Nemkülönben felbujtók azok is, kik a 294. cikkben felsorolt módok valamelyikén a büntető törvénykönyvben említett bűntett vagy vétség elkövetésére közvetlenül felhivatnak. Ezek a felbujtók ép úgy büntettetnek, mint maga a tettes. Azok, kik a 294. cikkben sorolt módok valamelyikén a büntetőtörvényköönyvben említett bűntett vagy vétségek követésére közvetlen — de eredménytelenül fölhívnak, háróm hónaptól két évig terjedhető fogsággal és ötszáztól ötezer leeig megállapítható pénzbírsággal fognak büntettetni. A sajtóvétségekért az ismert vagy bebizonyult szerző — ennek hiányán a szerkesztő, a kiadó felelős. (L. belga 66.) 48. A bűnrészes egy fokkal kisebb büntetéssel fog sújtatni mint a főtettes, azonban az ő általa elkövetettnek veendő bűntett természetéhez mérten, nem pedig a bűntettnek a főtettesre nézve ennek személyi viszonyaiból vagy a bűntett vagy vétség végrehajtása folyamán a bűnrészes tudtán kívül közbejött körülményekből eredhető természetesen és súlyossága szerinti (Lf belga 69.) 49. (Az 1874. februárius 17-iki törvénp által módosítva.) A főtettesnek fegyházzal való büntetése esetén a bűnrészes kétévtől öt évig terjedhető fogsággal büntetendő. A főtettesnek fogsággal való büntetése esetén a bűnrészes annak legkisebbfokával büntetendő. (L. porosz 35.) 50. A bűntettnek vagy vétségnek minősített cselekmények bűnrészeseiként fognak büntettetni azok, akik: 1. a bűncselekmény elkövetésére szolgáló fegyvereket, szerszámokat vagy bármely más eszközöket szereznek be, tudva, hogy ezek arra fognak használtatni; 2. a bűncselekmény tettesének vagy tetteseinek az elő5 O. Nippold: i. m. 84. o. j készítő, megkönnyítő vagy foganatosító eljárásában segélyt nyúiI tottak vagy segédkeztek, érintetlen maradván az összeesküvések, vagy az állam bel- vagy külbiztonsága elleni bűncselekmények tetteseire szóló büntetések az esetben is, ha az összeesküvők, vagy felbújtók szándékolta bűntény végre nem hajtatott. 3. Az 1874. februárius 17-iki törvény toldása.) Azok, kik az ügyet ismerve a szerző, a szerkesztő, a kiadó igazi nevének és lakhelyének kitüntetése nélkül valamely büntettet vagy vétséget tartalmazó iratiktatmány, rajzolat vagy metszet elárúsításában vagy terjesztésében közreműködtek. A fennemlített személyek nem büntettetnek, ha 1. az igazi személyt, kitől az iratot, az iktatmányt, a rajzolatot kapták, följelentik; 2. az igazi szerzőt, szerkesztőt és kiadót följeleutik. (L. fr. 60. belga 65.) 51. A bűnrészes ugyanúgy fog büntettetni, mint a főtettes, I ha a bűncselekmény az ö közvetítése nélkül elkövethető nem lett volna. 52. Azok, akik a gonosztevők vétkes magaviseletét rablásokból, vagy az állam meg a közbéke, a személy, a tulajdon elleni erőszakoskodásokból ismerve, azzal foglalkoznak, hogy nekiek száilást, menedék- vagy találkozó helyet adnak, a gonoszj tevők bűnrészeseiként fognak büntettetni. 53. Azok. akik a lopásból, vagy más bűntettből, vagy vétségből eredő dolgokat vagy pénzeket egészben vagy részben tudatosan elrejtenek, nem bűnrészesek, hanem bűnpártolók. Bűnpártolók azok. akik valamely bűntettből, vagy vétségből eredő dolgokat vagy pénzeket tudatosan megvesznek, cserébe vagy ajándékul, kereskedés megsemmisítés, vagy átalakítás végett, akár pedig közvetlen fizetségül vagy zálogul elfogadnak. A fel- és lemenő ágbeli rokonok: a férj, a feleség, a fivérek és nővérek bünpártolókul nem tekintetnek. 54. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A bűnpártolók két évig terjedhető javító fogsággal büntettetnek. 55. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A ragályfertőzött dolgok bűnpártolói két évi javító fogsággal fognak büntettetni. 56. Azok, akik a bűntett vagy a vétség elkövetése előtt a jogértésből eredő dolgok elrejtésére vállalkoztak, bünrészesekül lesznek büntetve. Hatodik cím. A büntetési kizáró vagy enyhítő okokról. 57. Az őrült állapotban, vagy más az ész használata akaratlan elvesztésének valamely más esetében elkövetett cselekmény sem büntetteti, sem vétséget nem képez. (L. fr. 64., porosz 40.). 5o. A jogos védelemből elkövetett cselekmény sem büntetteti, sem vétséget nem képez. A védelem akkor jogos, mikor az a saját, avagy másnak a személye ellen intézett anyagi közvetlen és jogtalan megtámadás elhárítására szükséges. A védelem az esetben is törvényes, mikor e ténykedő a védelem határait félelemből, ijedtségből vagy megzavarodásból tulhágta. (L. fr. 321., porosz 41). 59. A bűntett vagy vétség mentségének, valamint a büntetés csökkentésének csak azon esetekben és azon körülmények között van helye, melyekben a törvény a cselekményt menthetői nek nyilvánítja, vagy a kevésbé szigorú büntetés alalmazását megengedi. (L. fr. 65. 60. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A törvényemliterte mentségeken kívül az esküdtszék, vagy a bünfenyitő bíróság méltánylására bízott büntetéscsökkentési ese| tek is vannak, melyek enyhítő körülményeknek neveztetnek. Midőn az esküdtszék kinyilatkoztatja, hogy a vétkesnek talált vádlott javára szóló enyhítő körülmények vannak, az ily vádlottakra törvényileg rendelt büntetések a következőképen módosulnak: Ha a törvény szabta büntetés életfogytig tartó kényszermunka, a törvényszék határozott ideig tartó kényszermunkát fog alkalmazni. Ha a törvény szabta büntetés határozott ideig tartó kényszermunka, azt esküdtszék vagy fegyházat, vagy a fogság legmagosabb mértékét fogja alalmazni. Ha a törvény szabta büntetés fegyház, börtön, polgári becsület lefokozása, vagy a fogság legnagyobb mértéke, az esküdtszék vagy törvényszék az egy évnél nem rövidebb idejű fogságot fogja alkalmazni. Az esküdtszék ötszáz leitől egyezer leiig való pénzbüntetést is alkalmazhat. (Folytatjuk.)