Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 45. szám - A nemzetközi béke eszméje tekintettel az eddigi pozitiv alkotásokra. Folytatás - A román büntető törvénykönyv. Folytatás

4o. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 427. oldal. reformjára vonatkozó előadói tervezeteket, amelyeket az igazságügyi kormány a közelmúltban közzétett. E célból a folyó évi november és december havában hetenként kétszer a Magyar Tudomány-Akadémia heti üléstermében vitaülést tart. A tanácskozást dr. Angyal Pál egyet, tanár vezeti be; előadását a javaslat rendszeréről és alapgondolatairól szóló általános vita követi. Az általános vita befejezése után az egyesület tárgyalás alá veszi a következő kérdéseket: 1. A törvény hatálya. 2. A bűntettesekosztályai. 3. A jogellenesség. 4. A beszámithalóság. 5. A bűnösség és a közveszélyesség. 6. A szándék és a gondatlanság. 7. A kísérlet. 8. A tettesség és a részesség. 9. A büntetési rendszer: a) a halálbüntetés, b) a szabadságvesztésbünletés, c) a pénzbüntetés, d) egyéb büntetések. 10. A biztonsági rendszabályok. 11. A nevelő intézkedések. 12. A büntethetőséget megszüntető okok. 13. A magáninditvány. 14. A rehabilitáció. Az egyesület elnöksége felkéri azokat, akik az általános vitában, akár valamely külön kérdés tárgyalásában résztvenni kívánnak, hogy ezt a szándékukat Eickl Gyula igazságügyi államtitkárnál vagy dr. Stand Miklós igazságügyminiszteri fogalmazónál bejelenteni szíveskedjenek. A vitában a büntetőjoggal foglalkozó minden szakférfi részt vehet; az egyesület vendéget szívesen lát. = A hatásköri bíróságról szóló törvény kiterjesztése. Az igazságügyminiszter dr. Wlassics Gyulának, a közigazgatási biróság elnökének kezdeményezésére, a hatásKÖri bíróságról szóló 1907. évi LXI. törvénycikk a gyakorlatban felmerült hiányainak megszüntetése céljából novellát készített, a mely most készült el. A hatásköri bíróságról szóló törvény ugyanis csak a rendes bíróságot, a királyi közigazgatási bírósagot és a közigazgatási hatóságot jelöli meg olyan hatóságoknak, amelyek között felmerülhető hatásköri összeütközések elintézésére a hatásköri biróság hivatott. Ámde a törvényben megjelölt hatóságok mellett számos rendkívüli biróság is van. Ilyenek például a szabadalmi hivatal birói osztálya, a szabadalmi tanács, a munkásbiztositási választott biróság, az állami munkásbiztositó hivatal birói osztálya stb. A hatásköri bíróságról szóló törvény előkészítésekor ezeknek a rendkívüli bíróságoknak a törvény szempontjából való elbírálását a gyakorlatra bízták. Miután azonban azóta meggyőződtek arról, hogy birói kiterjesztő magyarázattal a törvény hiányain segíteni nem lehet, a közigazgatási biróság ezidöszerinti elnöke, Wlassics Gyula felhívta az igazságügyminiszter figyelmét erre a visszás helyzetre és kérte, hogy az ügy törvényhozásilag rendeztessék, ami I a benyújtandó novella utján rövidesen be is fog következni. —- A király adománya az Orsz. Birói és Ügyészi Egyesület részére. A pénzügyminiszter értesítette az Orsz. Bírói és Ügyészi Egyesület elnökségét, hogy a király a XXX. jótékonycélu m. kir. államsorsjáték tiszta jövedelméből az egyesület internátusa részére 29.000 koronát adományozott. = A polgári perrendtartás ismertetése Budapesten. A polgári perrendtartás gyakorlati alapon való ismertetését tűzte ki a legközelebbi feladatául az uj ügyvédi párt és evégből kéthetenkint ülést fog tartani, amelyen mindig egy-egy előadó fogja a perrendtartás valamely részét előadás keretében ismertetni. Az első ily előadás november 5 én este fél hét órakor lesz az ügyvédi kör helyiségében, amikor dr. Léwy Béla tart előadást az uj perrendtartásnak a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályairól. = Kertész Antal kassai m. kir. javítóintézeti családfő, lapunk munkatársa ,A házasságon kivül született gyermek joga a magyar magánjogban, tekintettel a polgári törvénvkönyv tervezetére" cimü, a kassai kir. jogakadémián pályadíjat nyert, nyomás alatt levő munkájára hirdet előfizetést. A munka ára 6 kor., amely két részletben is fizethető. Cím : Kassa (Fő-utca 108.) A tartalmasnak ígérkező munkára lapunk olvasóinak figyelmét felhívjuk. = Késedelmes elintézések. Ügyvédi körökből vettük az alábbi panaszt: A marosludasi telekkönyvi hatóság feltűnő késedelemmel intézi az ügyeket. Ugyanis az erzsébetvárosi kir. törvényszéknek 4235/1913. váltószámu 1913 április 30-án kelt és feleknek május 8-án kézbesített végrehajtást rendelő végzése alapján a megkeresett marosludasi telekkönyvi hatóság máig sem kebelezte be a végrehajtási zálogjogot, legalább is végrehajtatót a lefolyt fél esztendő alatt a zálogjog bekebelezéséről nem értesítette. = Az egységes ügyvédi és birói vizsgáról szóló törvényjavaslat és az ingyenes joggyakornokoskodás. Az egységes birói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslat, a melyhez már hozzászóltunk, ugy intézkedik, hogy annak, aki majd le akarja tenni ezt a vizsgát, többek közt egy évi bírósági gyakorlatot kell kimutatnia. Ez az intézkedés mindenesetre helyes, mint ahogyan helyes az az intézkedés is, hogy ezentúl bíró sem lehet majd az olyan joggyakornok, aki viszont nem volt ügyvédnél is joggyakorlaton. Tehát az egységes birói és ügyvédi vizsgát csakis az olyan ügyvédjelöltek fogják letehetni, akik bírósági és olyan bírósági és joggyakornokok vagy jegyzők, akik viszont ügyvédnél folytatott praxist is tudnak felmutatni. Az intenció mindkét esetben helyes. Az a cél ugyanis, hogy a joggyakornokok közelebbről megismerkedjenek az ügyvédi praxissal, viszont az ügyvédjelöltek alaposan megismerjék a bíróságok szervezetét és működését. A cél annyival is helyesebb, mert hiszen — eltekintve attól, hogy biró és ügyvéd rá vannak arra utalva, hogy mentől alaposabban ismerjék az egymás mesterségét — az uj diploma egységesen fog képesíteni mindkét pályára, tehát okos dolog, ha a jelöltek már a diploma megszerzése előtt betekintést nyernek ugy a birói, mint az ügyvédi eljárás mindenféle vonatkozásaiba és főképen a belső adminisztrációba. Ami azonban ennek az eszmének a megvalósítását illeti, e tekintetben sok kívánnivalót hagy maga után a javaslat. Hogy nem gondoskodik arról, hogy a bírósági gyakornokok hogyan töltsék el ügyvédnél az ottan eltöltendő időt, az nem baj. Az ügyvédségben van annyi szociális érzék, hogy senkitől sem kivdn ingyen munkát s igy a bírósági jogsyakornokokat ugy fogja dijazni, mint bármely más ügyvédjelölteket. Baj azonban, hogy nem intézkedik a javaslat az iránt, hogy az ügyvédjelölteknek is bizonyos jövedelmük legyen biztosítva arra az időre, amig a bíróságoknál — vagyis az államnál — működnek. Az állam tudvalevőleg horribilis embert ingyen dolgoztat. Már most, ha a rendszeres ügykört ellátó állami tisztviselők között annyi a fiíetéstelen, világos, hogy az olyan ügyvédjelölteknek, akik kényszerűségből mennek az államhoz egy évre, annál kevésbbé fog fizetést engedélyezni. Ha azonban e tekintetben nem csinál rendet az uj törvény, illetve nem biztosítja az ügyvédjelöltek ilyen érdekeit, akkor a szegény emberből — ha még olyan jó jogász is — sohasem lesz ügyvéd. Az érettségi vizsga utáni tiz évi tanulás is megnehezíti a nem gazdag embernek az ügyvédi pályát, ez ujabb intézkedés azonban egyenesen lehetetlenné teszi, ami egyoldalú módja az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága elleni védekezésnek. A törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az ingyenes joggyakornokoskodás ellen a képviselőházban felszólalt Nemes Zsigmond, azonban módosítása nem fogadtatott el. Az igazságügyminiszter reflektáló beszédében elismerte az ingyenes joggyakornokoskodás sajnálatos voltát és kijelentette, hogy törekedni fog arra, hogy a költségvetés keretében lehetőleg emelkedő tendenciával megfelelő összegek irányoztassanak elő, különösen az érdemes, igy tehetséges, képzettség, mint szorgalom és munka tekintetében kiváló joggyakornokok díjazására. Kijelentette azt is, hogy a pénzügyminiszter hozzájárulása nélkül azonban kötelező Ígéretet nem tehet. Tehát megmaradt a törvényben az ingyenes joggyakornokoskodás. = Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Zakariás Kristóf kézdivásárhelyi tszéki joggyakornokot a gyulafehérvári, dr. Nesztor Miklós gyulafehérvári tszéki joggyakornokot az abrudbányai jbirósághoz, dr. Elovics Jakab nagyváradi ügyvédet a petrozsényi jbirósághoz jegyzővé, Állesz Béla petrozsényi jbirósági jegyzőt a gyulafehérvári tszékhez áthelyezte. = Ügyvédek köréből. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara dr. Duha Tibort Marosvásárhely, dr. Munteán Sándor Eleket Szászrégen székhellyel, dr. Halász Istvánt Beszterce, dr. Veress Józsefet Marosvásárhely székhellyel. A nagyszebeni ügyvédi kamara dr. Mutin János és dr. Stern Izidort Nagyszeben, dr. Lehner Richárdot Szászsebes, dr. Binder Vilmost Medgyes székhellyel, dr. Osváth Jánost Dicsőszentmárton székhellyel. A kolozsvári ügyvédi kamara dr. Gyalui Bernáth Árvédot Budapestre köllözése folytán törölte, dr. Munteán Rómeót Marosujvár székhellyel bejegyezte. = Csőd. A marosvásárhelyi tszéknél Gólya áruház medgyesi és homonnai marosvásárhelyi bej. cég ellen. Csödbiztos Ternovszky Ferenc tszéki jegyző, tömeggondnok dr. Telegdy István, helyettese dr. Apáti Árpád ügyvédek. Bejelentési határidő 1914. január 15-ig. A kolozsvári tszéknél Tóth Karolina kolozsi bej. cég ellen. Csődbiztos dr. Mikó Imre tszéki biró, tömeggondnok dr. Szegedy József, helyettese dr. Szentpéteri Gyula, bejelentési határidő december l-ig. = Törvény az osztatlan közös legelőkről. (1913: X. t. c.) Magyarázza dr. Börcsök Andor. A mezőgazdasággal foglalkozókat izgató szociális problémák között mindenkor első helyet foglalt el a közlegelő kérdése. A falu életében, de egész nemzetgazdaságunkra is oly jelentós ezt a kérdést helyes érzékkel oldja meg a törrényhozásunk szociális alkotásai