Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 43. szám - A román büntető törvénykönyv. (Kihirdetett 1865. május 1-én. Módosittatott a 1874. februárius 17-én, 1882. februárius 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel)

43. szám, Erdélyrészi Jogi Közlöny 407. oldal. Természetes, hogy ily körülmények között is igen hathatós eszköze a békének, mert hisz a nemzetközi vizsgálóbizottság kirendelésénél az állam bizonyos erkölcsi kötelezettí>éget vállal a viszály lehetőleg békés elintézése tárgyában. Az pedig, hogy a vizsgálóbizottság csak facultativ jellegű, nem csökkenti jelentőségét, mert hisz a hulli-affér világos bizonyítéka annak, hogy igen kényes esetben, nagyhatalmak közt is, mily nagyszerűen bevált ez az intézmény. Ha az államok látni fogják, hogy saját jól felfogott érdekök ennek igénybevétele, nemzetközi szokásjoggá fog kijegecesedni, mint sok más, amely nem codificaltatott ugyan még s mégis jogként respectálják a kulturállamok. Az egész tehát nem egyéb, mint az idő kérdése. (Folytatjuk.) \ fi román büntető tfintényhünyv. (Kihirdettetett 1865. május 1-én. Módosíttatott a 1874. februárira 17-én, 1832. februárira 21-én, 1893. május 28-án, 1894. februárius 15-én és 1895. május 4-én kelt törvényekkel). Fordította s a kereskedelmi törvénynek a csődre vonatkozó büntető határozataival kiegészítette : Léhmann Róbert jog- és államtudományok tudora, ügyvéd, törvényszéki hites tolmács és keresk. akadémiai nyug. tanár* ELŐSZÓ. A román BTK-nek magyar nyelvre fordítását nem annak eredetisége vagy újdonsága tette indokolttá és kívánatossá. Habár az utóbbi években, főleg a 90-es években több módosítás, ujitás történt rajta, egészben veve a román BTK. az 1810-iki francia Code Pénal hatása alatt keletkezett u. n. classicus codexek sorába s ezek közt is a régebbiek közé tartozik. A hármas felosztás (bűntett, vétség, kihágás), a szabadségvesztés-büntetések különböző nevü fajai, a különös rész beosztása (az állam és a magánosok elleni büntettek elkülönítése) kétségtelenül a francia Codeból, illetőleg az annak javított kiadását képező 1851-iki porosz BTK-ből vannak átvéve. A román ujabb módosítás, javítás dacára a BTK. nem sorozható a „reíorm-codexek" közé, aminőt a hollandi, az olasz, a bolgár, a norvég BTK-ek, ezeknek bátor újításai még ismeretlenek a román codexben. A román BTK. magyarra fordítását mégis teljesen indokolja és örvendetessé teszi a közeli szomszédság s az a szoros érintkezés, melyben mi Romániával vagyunk. Különösen az erdélyi bíróságoknak gyakran nyílik alkalmuk Romániában elkövetett büntetendő cselekményeket elbirálniok s miután a magyar BTK. 12. §-a értelmében a külföldön elkövetett közönséges büntetendő cselekményekre nézve az elkövetési helyen fennálló és a magyar törvény közül az alkalmazandó, amelyik enyhébb, különösen a szomszédos államok büntetőjogának ismerete, a szükséges összehasonlítás végett, elkerülhetetlen. A magyar s főleg az erdélyi bíróság azért nagy hálával és köszönettel tartozik a fordítónak s az Erdélyrészi Jogi Közlöny szerkesztőségének, hogy a román BTK-nek magyar nyelven forgatását s a magyar BTKvel összehasonlítását lehetővé tették. E gyakorlati szemponton kivül is azonban a román BTK. jogfejlődési szempontból különös figyelmet érdemel. Annál inkább, mert nem szolgai utánzása a francia Code-nak, hanem alapos átdolgozása és tökéletesítése, így nagy vívmánya és érdeme a román BTK-nek a halálbüntetés eltörlése, a kísérletnek enyhébb büntetése, az egyes büntetendő cselekmények tényálladékainak helyesebb megállapítása, melyeket főleg az 1874-iki módosító törvény (az 1871-iki német BTK. hatása alatt) eszközölt. Egészben véve a román BTK enyhébb, humánusabb a francia Codenál s mindenesetre sikerült alkotása volt annak idején (1864.) a politikai önállóságra jutott új államnak. Dr. Finkey Ferenc. A büntető törvénykönyv. Előzetes rendelkezések. 1. Az a cselekmény, melyet a törvény kényszermunkával, fegyházzal, börtönnel és a polgári becsület lefokozásával büntet, bűntettnek neveztetik. Az a cselekmény, melyet a törvény fogsággal, a politikai, polgári vagy családi jogok valamelyikének betiltásával és a huszonhat leit meghaladó pénzbüntetéssel büntet, vétségnek neveztetik. Az a cselekmény, melyet a törvény rendőri elzárással és pénzbüntetéssel büntet, kihágásnak neveztetik. (L. fr. 1., porosz 1.). • Átnézte és sajtó alá előkészítette : Dr. Hatiegán Emil kir. járásbiró. 2. Az a cselekmény, melynek büntetetése az elkövetése előtt meghatározva nem volt, büntettetni nem fog. (L. f. 4. belgs. 2.) A régi törvény idején elkövetett cselekmények azon törvény szerint fognak bűntettetni; ha azonban a jelen törvényben rendelt büntetések enyhébbek, ezek fognak alkalmaztatni. A régi törvénykönyv idején elkövetett, de a jelen törvényben nem említett cselekmények büntettetni nem fognak. 3. (Az 1894. februárius 15-iki törvény által módosítva:) Ezen törvénykönyv rendelkezései a Románia területén vagy román hajón elkövetett jogsértésekre alkalmaztatnak. (L. porosz 3.) 4. Bármely román honos a Románia területén kívül, akár l tettes, akár részes minőségben elkövetett büntettek miatt, távollétében is üldözhető és elitélhető. Hasonlókép üldözhető és elítélhető a tettes vagy részes minőségben Románia területén kivül elkövetett és ezen törvénykönyv szerint vétségeknek minősített cselekmények miatt, ha azok az elkövetés helyén fenálló törvények szerint büntettetnek, kivéve a büntető törvénykönyv 180., 181,, 238., 243., 247—240, 258., 299. §. 1. 321,. 352., 383., 355, 356. §§-ban felsorolt és azok szerint büntetendő vétségeket. Az esetre, ha a bűntett vagy vétség elkövetésének helye szerinti törvényben előirt és az ezen törvénykönyv szerinti büntetés között különbség van, az enyhébb büntetés alkalmazandó. A román honos által Románia területén kivül elkövetett büntettek vagy vétségek miatt, üldözésnek helye nincsen, ha a terhelt igazolja, hogy azokért a cselekményekért külföldön jogerősen elítéltetett és elítéltetése esetén a büntetést kiállotta, vagy kegyelmet kapott. A román honos által Románia területén kivül elkövetett vétségek miatt üldözésnek csak az országba önkéntes visszatérése, vagy a kiadatási eljárás után van helye. A közvád azonban csak a büntető perrendtartás 595. §-ában I előirt határidőnek kétszeres lejárta níán évülhet el. 5. (Az 1895. fesruárius 15-iki törvény áltnl módosítva:) Az előbbi szakasz intézkedései alkalmazhatók a Romániába telepedett idegenekre, ha nem oly állam alattvalói, melyekkel Romániának kiadatási szerződései vannak és ha hazájuk kiadatásukat nem kérte. Bármely idegen, aki Románia területén kivül, akár mint tettes, akár mint részes vagy román honos ellen, vagy az állam közbiztonsága ellen, vagy az állampecsétnek — a nemzeti pénzérme — a Románia területén árfolyamos, a román államhítel papírjai vagy címletei, a törvényileg jogosult bankok jegyei utánzása által büntettet követett el, üldözhető, elítélhető és büntettethető Romániában, ha Románia területén elfogatik, vagy kiadatását a kormány kieszközli. A büntető bíróságnak a terhelt üldözésére s elítélésére vonatkozó illetékességét ugy a fönnebbi, valamint a 4. cikk szerinti esetekben tartózkodása vagy elfogatási helye fogja megállapítani. Mindamellett a semmítőszék a közminiszternek, vagy a felek kívánságára az ügy vizsgálatát a bűntett elkövetése helyéhez legközelebb fekvő elsőfokú bíróságra bizhatja. (L. porosz 4. francia bpts. 7.) Ezen törvény intézkedései a katonákra is alkálmaztatnak, kivéve azon különleges eseteket, melyek a katonai büntető törvénykönyvben vannak megemlítve. (L. porosz 5.) Első könyv. A büntetésekről és azok hatályáról. Első cím. A büntetések természetéről. 7. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A büntettek büntetései: 1. Életfogytig tartó kényszermunka, 2. öt évtől húsz évig terjedhető kényszermunka, 3. öt évtől tíz évig terjedhető fegyház, 4. három évtől tíz évig terjedhető börtön, 5. a polgári becsületnek három évtől tíz évig terjedhető lefokozása. 8. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A vétségek büntetései: 1. tizenöt naptól öt évig terjedhető fogság, 2. hat hónaptól hat évig terjedhető eltiltás némely politikai, polgári vagy családi jogoktól, 3. huszonhat lein felüli pénzbüntetés. 9. (Az 1874. februárius 17-iki törvény által módosítva.) A kihágások büntetései: 1. egy naptól tizenöt napig terjedő elzárás, 2. öt leitől huszonöt leiig terjedhető pénzbüntetés. (Folytatjuk.)