Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 40. szám - Az Országos Ügyvédszövetség jelentősége - Az országos ügyvédjelölt- szövetség

40. szám. Erdélyrésai Jogi KözISny 381. oldal. kérdésének kiépítésére gondolnak a budapesti jelölti egyesületek, melyeknek csak a cimük volt országos, de nem a hatáskörük. Nyomatékot ad az egész mozgalomnak az a súlyos sérelem, melyet éppen a most élő ügyvédjelöltek szenvednek el az 1912. VII. t.-c. és még inkább az azt életbeléptető 13100/1912. I. M. sz. rendelet igazságtalanságai folytán. A küzdelem tehát első sorban ezen törvény ellen indul meg, ezúttal úgyszólván utolsó órában, mert ez év október 31. záró terminus. Belátta némely gondolkodó ember az ügyvédjelölti karban fs, hogy talán mégis kellene tenni valamit ezen igazságtalan kormányintézkedések ellen, talán mégis van valami mulasztás abban, ha meglett jogászemberek egy hangot sem hallatnak akkor, amikor „de nobis sine nobis" intézkednek, hoznak törvényeket, rendeleteket. Mivel az egyes ember nem védekezhetik sikerrel semminemű támadás ellen — éppen a támadások okozták az ügyvédjelölti organizáció keletkezését. Az ország nagyobb vidéki városaiban sorra keletkeztek ügyvédjelölti egyesületek. Mindezen egyesületek célja az ügyvédjelölti kar testületi érdekeinek előmozdítása. Ez az elv azonban nagyon általános lévén, egyesületenként igyekeztek speciális kérdésekben eredményt elérni. Maga az elv, amelynek alapján a szervezkedés történt is különböző volt egyesületenként, mert míg az Ü. 0. Egyesülete ethikai erőt akart képviselni tagjai táborával és igy hatni a közvéleményre és befolyásolni az intéző factorokat, addig az 0. U. Szövetség az -„osztályharc" elmélet alapján látszik állani és az ügyvédjelölt munkás érdekeit hangoztatja az ügyvéd-munkaadóval szemben, .gazdasági érdekeket. A Temesvárott megtartandó kongresszuson a következő kérdések kerülnek megvitatásra: 1. Országos szervezkedés kérdése. 2. Országos ügyvédjelölti segitőalap és ügyvédjelöltek betegipénztára. 3. Ügyvédjelöltek és a patronázs ügy. 4. Ügyvédjelöltek országos otthona. 5. Az ügyvédjelölti kar társadalmi helyzetének emelése. 6. Az ügyvédi irodák vasárnapi munkaszünete. 7. Az 1912. VII. tc. illetve 13.100—1912. I. M. sz. rendeletnek megváltoztatása iránti mozgalom. Talán sikerülni fog ezen első, országos kongresszusnak egy országos ügyvédjelölti organizáció létrehozása és akkor a többi kérdéseket ezen apparátus utján meg lehet oldani mind. Baj az, hogy nemcsak az ügyvédek, de igen sokan kartársaink közül is szkeptikusan néznek munkánkra és nem hiszik, hogy ily testület, mint amilyen a magyar ügyvédjelölti kar, amelynek tagjai folyton változnak, jelölti idejük alatt is folyton cserélnek irodát, várost, nem alkothat állandó és fejlődő szervezetet. Hiszen belátjuk mi is azt, hogy az emiitett okok nagy nehézséget okoznak, de másrészt éJezzük, hogy még sem lehet helyes az az állapot, hogy egy testület, melynek tagjai kivétel nélkül akadémikus penneforgató emberek, egy szót se szólhassanak akkor, amidőn róluk van szó. Az ügyvédjelöltek temesvári kongresszusának legfőbb feladatát szerintünk az kell hogy képezze, hogy létesítsen egy országos egyesületet: szüntesse tehát meg a városi, önálló léttel Jjiró, de élni nem tudó kicsiny egyesületeket. Ezeknek a kicsiny egyesületeknek pedig azért nincsen életerejük, mert nélkülözik az egységes központi vezetést, a magasabb látkört, amelyet kisszámú és folyton változó tagokkal megszerezni és éberen tartani nem lehet. Nincs létjogosultsága a kétféle országos egyesülésnek sem, amilyen ma az „Országos ügyvédjelölt-szövetség" és az „Ügyvédjelöltek Országos Egyesülete", mert ez csak az erők szétforgácsolására vezet. Hogy a két egyesület különböző felfogású jelöltekből áll (szabadgondolkodó és konzervatív), akadálya nem lehet az egyesülésnek, mert hiszen a cél ugyanaz az, az ügyvédjelöltek anyagi és szellemi javainak előmozdítása. Az ügyvédjelöltek temesvári kongresszusának összehívását az ügyvédjelöltek országos egyesülete kezdeményezte, s ha a tárgysorozatot nézzük, mégis azt látjuk, hogy ugyanazok a kérdések fognak kerülni megvitatásra, melyek létet adtak az Országos ügyvédjelölt-szövetségnek. Egyesülni kell tehát, mert ebben van az erő és meg kell kezdeni a szervezés munkáját az egész országban. Ha ez a cél fog a kongresszuson jelenlévő tagok előtt lebegni, a két világnézet összecsapása ki van zárva. És ezt mi — az ügyvédjelöltek érdekében — óhajtjuk is. Egy kar, amely akkor is, amikor a feje felett lebeg a pusztulás, reá ér veszekedni, sorsát megérdemli ytirattts. 9z ÜgpédszöUEtség oszíálpléss. Az Országos Ügyvédszövetség kolozsvári osztálya szeptember hó 27-én délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében rendkívüli osztályülést tartott. Az ülést dr. Papp József elnök nyitotta meg, vázolva a tárgysorozat egyes pontjait. Különösen kiemelte azokat a súlyos mizériákat, amelyek a kolozsvári bíróságoknál az ügyek ellátása körül fennforognak. Ar erre vonatkozó határozati javaslatot dr. Petrán Tibor titkár terjesztette elő s indokolta meg. Az indokolás rendjén rámutatott arra, hogy a legfontosabb ügykörökben a váltó, végrehajtási és telekkönyvi ügyekben olyan késedelmes az ügyek ellátása, amely már egyenesen a jogkereső közönség anyagi érdekeit veszélyezteti. A késedelem oka a személyzethiány. A forgalom kétszeres megnövekedésével szemben ugyanaz a birói és kezelői személyzet, amely ezelőtt 2—3 évvel volt. Az államnak kötelessége gondoskodni megfelelő igazságszolgáltatásról s a jogkereső közönség sérelmére nem takarékoskodhatik akkor, amidőn bélyeg- és jogilleték cimén 170 millió a bevétele s az igazságügyi tárca kiadásai mindössze 63 milliót tesznek ki. Dr. Deák Albert, dr. Török István és dr. Goldner Mihály felszólalásai után az osztályülés elhatározta, hogy a sérelmek orvoslása végett küldöttségileg tiszteleg Fekete Gábor táblai elnöknél s az igazságügyminiszterhez feliratot intéz. Dr. Török István az uj rendőrségi beosztásra vonatkozólag terjesztett elő indítványt, ezt azonban az elnök előterjesztésére az osztály az ügyrend értelmében nem vette tárgyalás alá. A csődtömeg és ügygondnokságok arányos beosztása kérdésében a központi elnökség által megküldött három javaslatot ismertette ezután a titkár. Hivatkozott arra, hogy a kirendeléseknél a tökéletes igazságos mértéket betartani nem lehet s igy csupán relatív méltányosságu rendszer alkalmazásáról lehet szó. Dr. Papp József elnök ismertette ezután a kolozsvári kamara által e tárgyban négy törvényszékhez intézett megkeresést s az erre adott válaszokat. Az osztályülés a kérdésnek a bíróságok vezetőivel való tárgyalás utján leendő esetleges rendezésére bizottságot küldött ki, amely véleményes jelentését a legközelebbi osztályülés elé terjeszti. Dr. Papp József elnök a szövetség október 5-iki közgyűlésével kapcsolatban részletesen ismertette annak egyik napirendi tárgyát, a lugosi osztály által készített kollektív szerződéstervezetet. Súlyos aggályai vannak ezen tervezet ellen, amely nem szolgálja a szövetség megerősítésének célját, sőt inkább annak gyöngítésére alkalmas. Az erkölcsi rendszabályokat nem lehet retorziókkal biztosítani s viszont az ügyvédi tisztesség ellen vétők ellen ott van a kamarák fegyelmi bírósága. Inkább a kar iránt tartozó kötelességévé kellene tenni a kartársaknak az előforduló esetek szigorú följelentését. Az osztály az elnöki javaslatnak megfelelően határozott s kimondta, hogy általános érvényű kollektiv szerződés létesítését az ügyvédség s a szövetség nézőpontjából helyesnek nem találja. Végül bejelentette az elnök, hogy az ujabb taggyüjtési akció eredményeként 18 uj tagot sikerült a szövetségnek szerezni s a szövetség céljait szolgáló határidő-napló megrendelési ivet az osztály tagjai közül 57-en írták alá. Az ülést az elnök V26 órakor rekesztette be. KÜLÖNFÉLÉK. = Mai számunkról. Lapunk ezen számában közölt cikkek a temesvári jogász-összejövetel alkalmából íródtak. Tárgyaljuk azokban azokat az aktuális kérdéseket, melyek a magyar jogászok egyetemét ma foglalkoztatják és ismertetjük azokat az egyesületeket, melyek most Temesváron tartják ünnepi gyűléseiket. Ezzel kívántuk szolgálni az összegyűlt egyesületek törekvéseit, amelyeknek eddig is őszinte kritikusai és öntudatos támogatói voltunk. = „Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület" temesvári közgyűlésének napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés az egyesület 1912—13. évi működéséről. 3. A pénztáros jelentése a lefolyt esztendő pénzügyi eredményéről. 4. Számvizsgáló-bizottság jelentése. 5. Számvizsgáló-bizottság választása.