Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 40. szám - Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület müködése az 1911. - 1912. és 1913. évben

40. szám. Erdélyrlszi JogIKözlöny. 379. oldal. vényünknek ily felfüggesztése ellen legerélyesebben állást foglalt és hogy e kérdés végül oly megoldást nyert, hogy a nyugdíjaztatásra vonatkozó rendelkezést teljesen elejtették és az áthelyezésre vonatkozó felhatalmazás az elsőfokú bírákra oly formán lett korlátolva, hogy e címen csak egyszeri áthelyezésnek, ennek is csak állam költségén, a felettes hatóságoknak meghallgatása után van helye, mely felhatalmazás időbeli korlátozását az képezi, hgy az csakis a törvény életbelépése előtt és után egy-egy éven át gyakorolható. így van ez a kérdés az 1912. évi LIV. t.-c. 83. §-ában szabályozva. Habár az egyesület, ily rendelke?és ellen is nagy aggályokat táplál és különösen a felhatalmazás hosszú időtartamát kifogásolja, mégis örömének ad kifejezést, hogy az eredeti javaslatnak csak az a kis része vált törvénnyé. Az egyesület életében a lefolyt esztendőkben igen nagy szerep jutott az építkezés kérdésének, melyet az igazgatóság illetve elnökség csakis a legnagyobb erőmcgfeszitéssel és önfeláldozással volt képes megoldani. Hogy mily rendkívüli munka lett teljesítve, azt itt részletezni lehetetlen és csak arra az eredményre kell utalni, hogy a fővárosban (Budán, kis svábhegy alján) a családi háztelep, az internátus és az egyesületi bérház elkészült. Ami különösen az internátust illeti, kiemelendő, hogy ennek a kérdésnek a megoldása volt a legnehezebb, mely megoldást megnehezítette a pénzhiány, pénzviszonyok mostohasága és részvétlenség épen ott, ahol legkevésbé volt elvárható, t. i. a birói kar részéről, úgy, hogy az igazgatóság kénytelen volt közhírré tenni, hogy birák gyermekei kellő számban nem jelentkezvén, más gyermekek is felvétetnek, mivel különben ennek az intézménynek fennállhatása, léte veszélyeztetve lett volna. Ebben az internátusban több mint 80 diák, illetve egyetemi hallgató talál igen jó lakás, elsőrendű étkezés és feltétlenül megbízható felügyelet mellett otthont. Az évi 850 K ellátási díj, melyben idegen nyelvek taniiásának dija is benfoglaltatik, ugyszóíva csak önköltség, ennek dacára az egyesület igazgatósága és elnöksége nagy működést fejtett ki ingyenes és fél ingyenes helyek létesítése iránt, gyűjtéseket rendezett, amely intézkedéseknél fogva adományok be is folytak. A vidéken felállítandó internátusok érdekében több irányban történtek előkészületek. Megvalósításra azonnan csak akkor kerül a sor, ha a kérdésnek pénzügyi odala teljesen biztosítva lesz. Örömmel mutathat továbbá reá két kérdésre, melyeknek megoldása szintén egyik fötörekvését képezte az igazgatóságnak. Ez ugyanis a családi pótlék és a nyugdíjtörvény kérdése, melyeket már törvények szabályoznak. Megemlítést érdemel továbbá, hogy az Igazságügyminister az egységes birói és ügyvédi vizsgára vonatkozó törvényjavaslatot észrevételezés végett az egyesülettel közölte. Az igazgatóság, az egyes osztályok meghallgatása után, észrevételeit a Ministerhez felterjesztette, kifejevvén, hogy a javaslattal nagyjában egyetért, mivel az egyesület által is többször szóvátett az az anomália, hogy a bírónak kisebb kvalifikációja legyen, mint az ügyvédeknek, meg fog szűnni; állást foglalt továbbá a gyakornokságnak tervbe vett igyenessége ellen, stb. Az igazgatóság külön előterjesztésben a jegyzői kérdés rendezését újból megsürgette. Az egyesület belső életéből megemlítést érdemel még az a körülmény, hogy az egyesület az 1911. évi magyar jogászgyűlés alkalmával az országos ügyvédszövetséggel együttes ülést tartott, melyen az egyesület elnöke és az ügyvédi szövetség elnöke felváltva elnököltek. Ezen az együttes ülésen két kérdést tárgyaltak t. i. az ügyvédi dij kérdését (dr. Márkus Dezső curiai birói és dr. Blauner Mór ügyvéd) és a biró és ügyvéd érintkezésének kérdését (Biber Gyula táblabíró és Nagy Dezső ügyvéd). Ez a minden tekintetben sikerült, igen látogatott ülés a birói és ügyvédi kar közti kapcsolat és együttműködés szorosabbá tételére igen alkalmas eszköz volt, aminek bizonysága az is, hogy a mostani temesvári közgyűlésen is az egyesület az ügyvédszövetséggel egyetértve ismét együttes ülést tart. A két kar együttes működése valóban dicséretre méltó és a vezetők fenkölt szellemére mutat. A továbbképzés tárgyában az egyesület, különösen a fővárosban, tevékeny volt, nem csak előadások rendezése által, hanem főkép gyártelepek és intézetek megtekintése által, ami a tagok gyakorlati tudására és tapasztalatára nagyon termékenyítőleg hatott. Ily továbbképzéssel több vidéki osztály is foglalkozott, ami elismeréssel kiemelendő ugyan, de másfelől annak a határozott kívánságnak kell kifejezést adni, hogy a továbbképzéssel az egyes osztályok foglalkozzanak behatóbban; mert az is az egyesületünk egyik célja. Megteremtette végül az egyesület immár a közös kapcsot a más államok bíráinak egyesületeivel is. Az osztrák birák országos egyesületének kezdeményezésére 1912. évi szeptember hó 1—3. napjain Wienben a német, az olasz, a bolgár, az osztrák és a mi egyesületünk kiküldöttei egy nemzetközi birói nagygyűlést tartottak, amelyen határozatba ment egy nemzetközi köaponti irodának a létesítése, amelynek feladata lesz a birói közös érdekek és törekvések tárgyában a szükséges teendők iránt javaslatokat tenni és intézkedni. Ezen a nemzetközi birói nagygyűlésen az egyesületet az elnök és több igazgatósági és egyesületi tag képviselték. A folyó 1913. évben is, az Egyesület a kat. érdeklő ügyeket állandóan napirenden tartotta és azok előbbrevitele érdekében az illetékes helyen számos előterjesztéssel élt. Az alább felsorolt előterjesztésekből dicséretreméltóan tűnik ki, hogy az igazgatóságnak figyelme valóban mindenre kiterjedt. így előterjesztéssel élt: 1. A családtagoknak arcképes igazolvánnyal való ellátása iránt; 2. a birák és ügyészeknek megadandó passzív választójog tárgyában ; 3. a bírák és ügyészeknek törvénytárral ellátása tárgyában ; 4. a m. kir. Curia, a marosvásárhelyi és budapesti ítélőtáblák bíráinak adandó hivatalos helyiség tárgyában; 5. a m. kir. pénzügyminiszterhez a nyugdíj járulékokból alapítandó alapnak a bírói és ügyészi kar tagjai javára létesítendő jóléti intézményekre való fordítása tárgyában; 6. kérelem az igazságügyi miniszterhez, hogy az internátus az elévült birói letétekből részesittessék ; 7. a kisegítő curiai birák intézményének visszaállítása tervének elejtése iránt, mely utóbbi előterjesztés bizonyára hatással is volt a terv elejtésére. Az 1913. évi működés köréből azonban külön ki kell emelnünk azt a dicséretes eredményt, amit az Egyesület budapesti osztálya a továbbképzés tekintetében kifejtett. A budapesti osztály rendszeresen havonként folytatta megtekintéseit. Megtekintette az osztály a budapesti gázmüvek részvénytársaságnak gyártelepeit, a m. kir. Operaházat és felszereléseit, a budapesti közúti villamos vasút Pálffy-téri villamos áramtelepét stb. Március 1-én délután 5 órakor pedig a Mosonyi-utcai rendőrlaktanyát és toloncházat. Április havában megtekintette a m. kir. államvasutak gépgyárát, május 3-án pedig a Budapest székesfőváros káposztás megyeri vízmüveit. Június 7-én a Törley József és fiai pezsgőgyár képezte megtekintés tárgyát. Az osztályüléseken ezenfelül előadások is tartattak. Dr. Bévay Bódog kir. tszéki biró a bírósági ügyvitel tervezetét ismertette részletesen, dr. Ladányi Béla a birói rendtartás kérdéséről általánosságban beszélt, majd pedig dr. Lányi Márton tartotta mélyen szántó előadását a továbbképzésről és a birói karról. Az egyesület igazgatósága most ősszel ugy a fővárosban, mint a vidéken a továbbképzést rendszeresen akarja szervezni. Budapesten az Egyesület az Ügyvédi Kör vezetőségében együttesen elhatározta, hogy most ősszel 1913. október 9-től 1913. december 18-ig közös továbbképző tanfolyamot rendez. A tanfolyam ingyenes lesz s azon az egyesület bármely tagja résztvehet. A fenti idő alatt 11 előadás van tervbe véve. Hetenként egy előadás lesz, amelyhez a szükséges megtekintés is fog járulni. Az előadások tárgyai: a katonai büntető perrendtartás, szabadalmi bíráskodás és védjegyügy, statisztika, tőzsdei ügyletek és tőzsdei bíráskodás, fiatalkorúak feletti bíráskodás, munkásbiztositási ügy és bíráskodás, a posta intézménye, külföldi összehasonlító jogfejlődés, orvosi tárgy, szépművészeti tárgy, kísérleti lélektan. Mindezekből láthatjuk, hogy a központ és a budapesti osztály az egyesület célját valóban elérni törekszik és tevékenysége követendő például kellene szolgáljon a vidéki osztályoknak. Hiszen érthető, hogy a vidéki osztályok tevékenysége nem lehet oly széleskörű, mint pl. a budapestié, mert sem elegendő taggal, sem ahhoz való anyagiakkal nem rendelkeznek. De érthetetlen azért a teljes quietismus némely osztályokban, különösen a táblai székhelyeken levő osztályoknál. A központnak ezért különös kötelességét kell képezze ezen bajok okait közvetlenül is vizsgálni. Valamelyik agilis és szervező tehetséggel megáldott tagját kikellene időnként küldje az egyes