Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 37. szám - Beszerzett bizonyitékok biztositása a járásbiróság előtt

37. szám, Erdélyrészá Jogi Közlöny. 347. oldal. A bp. 472. §-a szerint a kényszerítő eszközök sikertelen foganatba vétele után, a nyomozás, illetőleg a vizsgálat, a bizonyítékok biztosítása végett, befejezendő, terhelt érdekeinek képviseletére védő rendelendő, a kihallgatott tanukat pedig „meg kell esketni". A tanuk kötelező megesketésére vonatkozó ezen rendelkezés abban találja indokát, hogy a tárgyi képzetek a tanuk emlékezetében, bizonyos idő elteltével elmosódnak, gyakran pedig teljesen feledésbe is mennek. Nehogy a bizonyító eszközök ereje (hatása) ilyképen csökkenjen, illetve semmivé váljék, szükséges az elhangzott tanúvallomásoknak az illetők előtt való felújítása és esküvel megerősítése. Vétség esetében ugyanis a btkv. 106. §-a szerint itélet hozatala előtt három évig, bűntett esetén pedig öt évtől felfelé terjedő időtartam alatt, az eljárás folytatásának és a kézrekeritett gyanúsított, illetve terhelt elitéltetésének még mindig helye van. Helyes igazságügyi politikai okokból az elévülési időtartamok visszatérő birói intézkedések folytán, többször meghosszabbíthatók. Talán azt is lehetne mondani, hogy az egyszer folyamatba tett eljárás, elévülés címén, rendszerint meg nem szüntethető. Abban az irányban, hogy a büntetés szakbiróság vagy polgárbiróság (esküdtszék) elé tartozó bűnügyekben, az ügy érdemére vonatkozólag kihallgatott összes tanuk kedvező vagy kedvezőtlen vallomásukra megesketendők, nem merült fel a büntető -bírósági gyakorlat terén lényeges eltérés. A járásbirósági eljárásról intézkedő XXIX. fejezet 521. §-a szerint az I—XXVIII, fejezetek rendelkezései a járásbíróság hatáskörébe tartozó bűnügyekben is alkalmazandók, amennyiben a XXIX. lejevetben foglalt szakaszok eltérő szabályokat nem tartalmaznak. A bp. XXIX. fejezete IH-ik részének idevágó 536. §-a akkor, amikor a távollévő terhelt személyére vonatkozó intézkedéseket felsorolja, nem tilalmazza ugyan az eljárás során kihallgatott, illetve a vádlott távolléte folytán kivételesen kihallgatandó tanuk megesketését, mégis alig akad büntetőjárásbiró, aki kisebb vétségi és járásbirósági kihágási ügyekben a kihallgatott tanuk megesketése utján a beszerzett bizonyítékokat biztosítaná. Akár a törvényszék, akár a járásbíróság hivatott a vádlott elitéltetésére, a beszerzett bizonyítékok biztosításának fontossága vita tárgyává nem tehető. A tanuk feledékenysége, járásbirósági vétségi és kihágási ügyekben épugy figyelembe veendő, •mint akár az esküdtszéki bűntetteknél. * A bűnvádi perrendtartás szellemének sérelmével járna különbség tétele a törvényszéki és a járásbirósági ügykör között. Egyedül helyes értelmezése a bűnvádi perrendtartásnak csakis az lehet, hogy a kihallgatott tanuk a járásbirósági eljárásban is megesketendők, a büntető eljárás pedig csakis ennek megtörténte után szüntethető be, a vádlott előállításának, vagy előkerültének (jelentkezésének) időpontjáig. KÜLÖNFÉLÉK. = Dr. Plopu György m. kir. curiai bírónak lapunk mai számában megkezdett tartalmas cikksorozatára olvasóink figyelmét külön is felhívjuk. — Az igazságügyi kezelői tanfolyam a kolozsvári kir. ítélőtáblánál f. évi szeptember 1-ével megkezdődött. Előadók: Nyirő Géza kir. ítélőtáblai bíró, Dr. Ternovszky Béla kir. Ítélőtáblai elnöki titkár, Dr. Jenéi Aladár kir. ügyész és Végh Sándor kir. ítélőtáblai segédhivatali főigazgató. A tanfolyamra 43-an jelentkeztek. Kettő a tanfolyam megkezdése előtt visszalépett. Jelenleg 41-en hallgatják tehát a tanfolyamot, kik líözül (7 irodatiszt, 2 irnok, 1 igazolványos altiszt és 30 díjnok. A tanfolyam f. évi október 15-én nyer befejezést. = A kolozsvári fiatalkornak fogházában 1913. augusztus hó végén 12 férfi és 1 nő volt elhelyezve. Biztos forrásból nyert értesülésünk szerint azonban rövid időn belül a fiatalkora elhelyezettek száma meg fog növekedni, amennyiben a fogház országos jelleggel fog felruháztatni. A fiatalkorúak (Farkas-utca) fogháza egyébként teljesen átalakítva, jelenleg minden igényt kielégít és kiállja a legszigorúbb kritikát. A fiatalkorúak részére engedélyezett tanitó, állását elfoglalta és rövid idő alatt megkezdi működését. = Zugirászok ellen. Az utóbbi időben a járásbíróságok előtt sűrűn jelennek meg diploma nélküli emberek felek képviseletében s magukat ügyvédeknek vagy jelölteknek adják ki. Tekintettel arra, hogy ezek az áljelöltek sok ügyvédjelölt •munkáját feleslegessé teszik s igy.az ügyvédjelölti fizetésekre nyomasztólag hatnak, az Országos Ügyvédjelöltszövetség szükségesnek látta, hogy erős kézzel fogjon hozzá a kérdés rendezés séhez. Kérelemmel fordul a budapesti bíróságok vezetőihez, hogy gondoskodjanak a zugirászok kellő ellenőrzéséről. Ugy az ügyvédektől, mint a jelöltektől, akik a tárgyaláson megjelennek, kérjenek kamarai igazolványt s csak a kamarai bejegyzést, illetve a jelölt szövetségi tagsági igazolványát mulató jelöltet engedjenek tárgyalni. Ha pedig visszaélést fedeznek fel, ne vezettessék magukat álhumanizmus által, hanem tegyék meg a zugirók ellen a feljelentést a bíróságnál, az ügyvéd ellen pedig, aki képesítés nélküli alkalmazottját küldi tárgyalásra, tegyenek feljelentést a kamaránál. Az Orsz. Ügyvédjelölt-szövetség ezúton is felkéri a bíróságok és mindazon hatóságok tagjait, hol a felek ügyvédvallásra vannak utasítva, szíveskedjenek a szövetségnek a zugirászok elleni akcióját támogatni. = Bajorország 1012. évi válőper statisztikája. A válóperek száma az előző évhez viszonyítva, csökkent. 1912-ben a válóperek száma 971 volt, az előző évben pedig 1030. Ezek közül 509-nél a házasság időtartama 10 évnél kevesebb volt, 395 házasság gyermektelen. A válás kimondását az esetek abszolút töbhségében az asszony kérte, 504 esetben a férj volt a vétkes fél, 216-ban pedig mind a kettő vétkesnek nyilváníttatott. A leggyakoribb váló ok a házasságtörés volt. Ez alapon a polgári törvénykönyv 1565 szakasza szerint 565 házasság bontatott fel, amelyek közül 250 esetben a férj, 177 esetben az asszony, 138 esetben pedig mindkét fél találtatott vétkesnek. — Magánjogi határozatok. 1. A kisajátított ingatlanon i a megengedett birtokbavétel időpontjától kezdve a tulajdonos rendelkezése megszűnik, a miből nyilvánvaló, hogy a tulajdonos az ezen időpont után a kisajátított ingatlanon tett befektetésének megtérítését nem követelheti. (Curia 309/1912. sz.) 2. A kötelesrész követelhetéséhez való jog csak az örökhagyó halálával nyílik meg és igy bármily régen kapta is az örökös azokat a vagyontárgyakat, melyekre elbirtoklást folytat, azoknak, mint előre kapott értékeknek a kötelesrész alapjául szolgáló haszonba való fölvételét mellőzni nem lehet. (Curia 5081/1912. sz. a.) 3. Ha a vevő a vételár kifizetéséig nem lép birtokba: a dolognak a fizetési határidő lejártáig folyó jövedelmei az eladót illetik. (Curia 4780/1912. sz. a.) 4. A S. E. 152. §-a értelmében a felebbezési tárgyalás az elsőbiróság előtti tárgyalás folytatása; ebből pedig jogszerűen következik, hogy az elsőbiróság Ítélete nem tekinthető oly végitéletnek, hogy ennek folytán a perletétel a felebbezési tárgyalás folyamán helyt nem foghatna. (Curia 5/913. H. sz. a.) 5. Ha a szülő és gyermek közti viszony a gyermek magatartása miatt fel van dúlva, a szülő a gyermeke által ennek háztartásában felajánlott természetbeni tartást jogosan utasíthatja vissza. (Curia 78/1913. sz. a.) 6. A házasság felbontása a H. T. 77. a) és 80. §. a) pontja alapján az azokban foglalt alapelvek különböző jogi természeténél fogva együttesen nem kérhető, a felperes által azon két alapon folyamatba tett bontóper — tekintettel arra is, hogy felperes az élet közösségnek folytatására késznek nyilatkozott — csakis a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapitottnak tekintendő. (Curia 4792/1912. III. p. t.) = Ügyvédek köréből. Az aradi ügyvédi kamara Dr. Székely Ferenczet Piskitelep székhellyel bejegyezte. A kolozsvári ügyvédi kamara Dr. Adorján Elek ügyvédet elhalálozása folytán törölte. Ügygondnokká Dr. Kovács Gábort kirendelte. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara Dr. Nagy Béla ügyvédet bejegyezte és Dr. István János marosvásárhelyi ügyvédet Hosszúaszóra költözése folytán törölte. = Kinevezés. Igazságügyminiszter Szentpéteri János erzsébetvárosi tszéki joggyakornokot az erzsébetvárosi tszékhez jegyzővé kinevezte; továbbá Dr. Endes Miklós kolozsvári kir. ítélőtáblai bírót a budapesti kir. ítélőtáblához, Dr. Kiss Samu abrudbányai albirót a pancsovai kir. tszékhez áthelyezte. = Csőd. A gyulafehérvári tszéknél Kovács Károly Zalatnai bej. kereskedő ellen. Csődbiztos Debreczeny József törvényszéki jegyző. Tömeggondnok Dr. László Jenő, helyettese Dr. Krapchil Ferencz ügyvédek. Bejelentési határidő október 20-ig. A brassói tszéknél Léderer Artúr brassói bej. fakereskedö ellen. Csődbiztos Dr. Jahn Frigyes táblabíró. Tömeggondnok Dr. Matheovits Ferencz, helyettese Dr. Bársony Sándor brassói ügyvédek. Bejelentési határidő november 10-ig.