Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 28. szám - Néhány szó a német járásbiróságokról

VI. évfolyam. 28. szám. Kolozsvár, 1913. július 13. ERDEIVRESZI30BIROZLON R KOLOZSVRRI ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTAROZRTTRRRVRL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Főmunkatársak: Dr. Biró Balács, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, hir. törv.-széki biró. Szerkesztő és kiadó: Dr. Papp József, ügyvéd, ü. kamarai titkár, Kolozsvár sz. kir. város tb. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Költő Gábor és Horváth Dezső, birúk, ítélőtáblai tanácsjeggzők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferencz-utcza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre 8 kor. Negyedévre 4 kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK : Néhány szó a német járásbíróságokról. Irta : dr. Költő Gábor. — A ,Tervezet", különösen az örökjogi rósz. Irta : Dr. Heppes Béla. (Folytatás). — Bünsegély és társtettesség. Irta: Dr. Irk Albert. (Befejező közi.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLÉT: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X néhány szó a német járásbíróságokról. Irta: Dr. Költő Gábor. Ebben a szerény pár sorban csak nagyjában óhajtok ezúttal számot adni azokról az érdekes és tanulságos tapasztalatokról, amelyeket német földön való rövid tartózkodásom ideje alatt a német járásbíróságokat illetően szereztem. Sajnos, a rendelkezésre állott idő rövidsége a föltétlenül szükséges elmélyedést kizárta, s bár mohón igyekeztünk a perceket felhasználni, a kép, melyet nyerhettünk, inkább általános; a benyomások azonban örökéletüek. Részletesebben tekintettük meg a németek egyik minta járásbíróságát, a Berlin-központi járásbiróságot(Amtsgericht Berlin-Mitte). Azonban csakhamar rájöttünk, hogy ez a járásbíróság nem lehet az átlagos német járásbíróságok típusa. Ez, ha szabad igy kifejeznem magamat, valóságos kiállítási példány. Ezért fölkerestük Gross-Berlin egyik távolabb eső, az előbbinél jóval kisebb (neuköllni) járásbíróságát is, hogy lássunk egy körülbelül sablószerinti járásbíróságot. A végén aztán sajnáltuk, hogy nem ezen kezdettük. A Berlin-központi járásbíróság főépülete a „Neue Friedrichstrasse"-n van, amelyben a járásbíróság összes polgári osztályai s a fiatalkorúak bírósága van elhelyezve. Ebben az épületben foglal helyet ezen felül a Landgericht I. in Berlin. Ez a központi épület hatalmas, munumentális palota; szinte hivalkodóan fényes kupolacsarnokkal, kényelmes, praktikus beosztással. Minden tekintetben a célnak legmegfelelőbb berendezésű ; a tisztaság fenntartására alkalmas anyag felhasználásával épült. Igazán ragyog is a tisztaságtól mindenfelé, pedig a forgalom ugyancsak nagy. Folyosók, irodák, tárgyalótermek egyaránt példás tisztaságúak. Ugyanez áll a neuköllni járásbíróságra is minden tekintetben, amelynek ízlésesen szép épülete azonban már közelről sincs külsőleg annyi fénnyel, pompával megépítve, mint az előbbié. Tudja Isten, ez a nemes egyszerü-ég nekem jobban is tetszett. A Bertin-központi járásbíróságnál, éppen igy a neuköllninél is, a birák részére külön tárgyalótermek vannak. Miután egy biró rendszerint egy héten 3 nap tárgyal, minden két biró rendelkezésére egy tárgyalóterem áll. Ezek a tárgyalótermek igazán kellemes, célszerű beosztásúak,' tiszták, világosak; a hygienia szempontjából minden tekintetben megfelelők. A bíróság részére félkör alakú emelvény, a bírótól jobbra és balra is a jegyzőkönyvvezető részére alkalmas hely; az emelvény előtt korlát s jobbról-balról a korlát előtt a két fél részére kis álló asztalkák. A felek ugyanis a német bíróságok előtt szakadatlanul állva tárgyalnak, ülőhely tehát a részükre nincs is a birói emelvény előtt. A terem hátsó részében aztán a várakozók részére padok állanak. Oldalt pedig hosszn asztal, székekkel a várakozó ügyvédek és irataik részére. A faburkolattal ellátott, Ízlésesen kifestve lévő tárgyalótermek némelyikében a falakon közmondásszerü feliratok olvashatók. Ilyenek : „Das Recht zu schützen ist die Pflicht des Staates"; vagy tovább : „Der Staat hat dadurch sein Recht über Alle, dasser das Recht des Einzelnen schütz." — „Suche und halté dein Recht, aber berühre nicht das jenige Anderer" és a többi. Mindenik tárgyalóterem azonban nem ékeskedik ilyen felírásokkal s igy nem tudtam nyitjára jönni a titoknak, amely ennek, a felírások kultiválásában túlhajtott német szokásnak a felírások céljára kiválasztott tárgyalótermek kijelölésében rugója lehetett. Ezeknek a kellemesen ható külsőségeknek teljesen megfelelő keretben folynak le a tárgyalások is. Több napon át, több tárgyalást hallgattunk meg a Berlin központi járásbíróságnál és a Landgericht I.-en is. A tárgyalások külsőségei, azoknak egész lefolyása az igazságszolgáltatás komolyságához teljesen méltóak. A tárgyalást vezető biró a korláttal elválasztott emelvény közepén ül fekete talárban. Mindig jegyzőkönyvvezető áll rendelkezésére, olykor két jegyzőkönyvvezető is van alkalmazva, akik aztán a jegyzőkönyveket ügyenkint felváltva vezetik. A jegyzőkönyvvezetők gyakorlottsága és állandó alkalmaztatása egyik legfőbb garanciája a gyors és mégis alapos tárgyalásnak. A biró a bizonyitásfelvétel esetén kivül ugyszólva alig is diktál a jegyzőkönyvvezetőnek valamit, mert ez a tárgyalás főbb momentumait a tárgyalás menete közben szinte észrevétlenül örökíti meg. Ilyen módon aztán a tárgyaló bírót a jegyzőkönyvvezetés óriási fizikai terhe nem fárasztja, nem meriti ki; szelleme éber fnssesége az ügy érdeme számára marad fenn; gyorsabban és mégis alaposabban tárgyal; végeredményben tehát a jogkereső közönség fontos érdekét szolgálja erkölcsileg és gazdaságilag egyaránt ez a rends"er. Evvel szemben milyen nehéz helyzete van a nagyobb forgalmú magyar járásbíróságok bíráinak! A szakadatlan jegyzőkönyvvezetés óriási munkaterhe hamar megöli fizikai erejét, megőrli idegeit, leköti figyelmét s a testben-lélekben kifáradt biró munkája sikertelen, eredménytelen lesz. Mikor fogunk odáig jutni, hogy ezek az elemi igazságok honorálva legyenek ?! Nem is szólok arról, hogy a német tárgyaló járásbiró el sem tudja képzelni azt, hogy a tárgyalásra kitűzött ügyek kikiáltásával egy biró hogyan foglalkozhat. Asztalán villanyos csengő, melynek szavára azonnal jelentkezik a díszruhába öltözött hivatalszolga, hogy átvegye a biró parancsát. Ez kiáltja ki, rendszerint tizenként az ügyeket. A felhívott ügyekben jelen levő felek és képviselőik aztán bejőnek a tárgyalóterembe s egymás között létesített megállapodás szerinti sorrendben állanak a biró elé ügyeik letárgyalása végett. A biró a sorrend megállapításába csak akkor bocsátkozik, ha a felek és képviselőik megállapodni nem tudnak. Az első tárgyalások rendszerint nagyon simán folynak le. Ennek magyarázata, amint egyik kedves német kolléga előttünk kifejtette, abban keresendő, hogy a német polg. prts. 129. §-ának utolsó bekezdését a gyakorlat olyan irányban fejlesztette ki, vagy helyesebben szólva, vezette félre, hogy jbirósági ügyekben is a felek mindegyre iratok előterjesztésével tárgyalják le az ügyet. Amit az ellenfél el akar mondani, írásban hozza el, átadja a bírónak és az ellenfélnek. Ezek átfutják az iratot. Az ellenfél nyilatkozik arra, vagy nyilatkozhatás céljából elhalasztják a tárgyalást s ha ennek szüksége nincs, a biró határoz, rendszerint elrendeli a bizonyítást. Hogy ez az iratbeadás mennyire túlzásba van vive, bizonyítja az, hogy egy 29 Márkás-ügyben 10-nél több irat beadását konstatáltuk az iratcsomó megtekintésekor. Persze