Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 25. szám - Bünsegély és társtettesség. Folytatás

248. oldal. Erdélyrészi Jogi Közlöny 25. szám. esetekben társtettességet állapit meg. Egyébként a megkülönböztetés objektív, mit még inkább kidomborít az 1893-iki törvényjavaslat, mely a cooperation immédiate-t a tettesség alá sorozza. Áz angol conunon lavv a részeseknek következő két csoportját különbözteti meg: accessories before the act (principals) és accessories after the act. A principals ismét két részre oszlanak : a principals of the first degree (perpetrators)-tettesek, társtettesek büntetőjogunk értelmében és a principals of the second degree = bűnsegédek a mai értelemben. Ez utóbbiak az accessories before the fact-tól abban különböznek, hogy mig a principalsnak a büntetendő cselekmény véghezvitele alatt, az accessorynak a véghezvitel előtt kellett közreműködnie. E megkülönböztetést a prakszis áttöri, mi azután az Accessories and Ábettores Act (1861.) által megerösittetik. A tervezetek (1878, 1879., 1880.) pedig a részesség alakzalainak megkülönböztetését egyáltalában nem ismerik. A régebbi büntető törvénykönyveknek kérdésünkre vonatkozó intézkedéseit egészen röviden a következőkben foglalhatjuk össze. Az alább időrendben megemlített kódexek valamennyié a bünsegély obligatorius enyhébb büntetését szankcionálja, a bünsegély és társtettesség fogalmi elhatárolását pedig a következőképen viszi keresztül. Az 1866-iki dán Btk.9 (47. §.) a társtettességet a tettesség alá sorozza s lényegét a véghezviteli cselekvésben való részvételben látja. Mig bűnsegéd az (48. §.)j „der vor der Ausführung mit Rat und That dem Táter Beistand zum Verbrechen geleistet hat." Az 1867-i belga törvény mi ujat sem tartalmaz. Kérdésünkre vonatkozó §§-ai (69., 80., 81.) egészen a francia Code-t követik. A spanyol Btk.10 (1870.) 11. §-a szerint: „Stratrechtlich verantwortlich für Verbrechen sind: 1. Die Urheber. 2. Die Gehilfen. 3. Die Begünstiger" Bünszerzők a következők: azok, kik a tett elkövetésében közvetlenül résztvettek, kik másokat közvetlenül az elkövetésre kényszerítenek vagy vezetnek és azok, kik a tett elkövetésénél olyan cselekmények által működnek közre, melyek nélkül azok nem valósultak volna meg (13. §.) Bűnsegédek pedig azok. kik nem bünszerzők, de a tett elkövetésében megelőző vagy egyidejű cselekményükkel közreműködnek (15. §.)• A német büntetőtörvénykönyv (1871.) a részességnek három alakját ismeri, u. m.: felbujtást. bünsegélyt és tettességet. Mig a társtettesség lényegét a büntetendő cselekmény közös elkövetésében (47. §.) állapítja meg, addig bűnsegéd (48. §.) az, ki H tettesnek a büntetendő cselekmény elkövetéséhez „durch Rat und Tat'' segítséget nyújtott. A legális intézkedés tehát kétségtelenül az objektív felfogást juttatja érvényre. De ezzel szemben az indokolás, bármilyen homályosan is van fogalmazva, (.Nicht sowohl das Mass und die Bedeutung der Mitwirlung zu der Tat, als vielmehr die Absicht, aus welcher sie entsprungen wird, nach wie vor, das wesentlich entscheidente Moment bilden") mégis a szubjektív felfogás felé hajlik. A mexikói Btk.11 (1871.) Mitschuldige és Urteber között különböztet. Az előbbi alatt azt értve, kit mi bűnsegédnek hívunk. (48. §.) Az 1874-iki chilei törvény 14. §-ban ugyanazt a felosztást követi, mint amelyet, a spanyol, azzal a különbséggel, hogy nem bünszerzőröl, hanem tettesről beszél. Fogalmi meghatározása is amazéval lényegében teljesen megegyezik. (15., 16. §§.) A németalföldi Btk. (1881) 47. §-a szerint mint tettesek büntettetnek azok, 1. kik e cselekményt elkövetik, elkövettetik vagy együtt követik el; 2. kik e pont alatt felsorolt eszközökkel a cselekményt szándékosan okozzák. Tehát e §. szerint a tettes fogalma alá tartozik a közvetett tettes, társtettes és a felbujtó is. Ezzel szemben vannak a részesek, kik a 48. §. meghatározása szerint összeesnek a bűnsegéd fogalmával. E szakasz szerint u. i. mint részesek büntettetnek azok, 1. kik a büntetendő cselekmény elkövetésénél szándékosan segédkeznek, 2. kik annak elkövetéséhez szándékosan alkalmat, eszközt vagy felvilágositást szolgáltatnak. A portugál Btk.12 (1884) megkülönböztetése a következő (19. §.): „Die Teilnehmer am Verbrechen sind Urheber, Miischuldige oder Hehler." E szakasz öt pontban részletezi azután a bünszerzőség fogalma alá tartozó eseteket. így főbb pontjaiban ide tartoznak : kik a bűntényt elkövetik, a mai közvetett tettesség esetei, kik ajándékozás, igéret slb., illetve tanács és buzdítás által vesznek reá másokat bűntett elkövetésére, kik közvetlenül 9 Sammlung ausserdeutsclier Strafgesetzbticher No. 16. 10 Sammlung. No. 26. 11 Sammlung. No. 8. 12 Sammlung No 19. segédkeznek, feltéve mindkét utóbbi esetben, hogy ezek nélkül a büntetendő cselekmény nem követtetett volna el.' A 22. §-a szerint, pedig: „Mitschuldig" az, ki másnak közvetlenül tanácsolja vagy azt arra bujtja fel, hogy a büntetendő cselekmény tettese legyen, feltéve hogy nem bünszerző és kik közvetlenül hatnak közre a véghezvitel megkönnyítésében és előkészítésében, amenyiben e nélkül a bűntett nem követtetett volna el. Amint látható ez utolsó pont a határválasztót teljesen eltünteti az Urheber és Mitschuldige között. Az olasz kódex13 (1889) 64. §. 1. p.-ban („durch Hervorrufung oder Bestürkung des Entschlusses, sie zu begehen oder Versprechen der nach Begehung der Strafbaren Handlung zu gewáhrenden Untcrstützung oder Hilfe) a psychikai, 2. és 3. p.-aihan („durch Erteilung von Belehrung oder Gewáhrung von Mitteln zur Begehung derselben ; durch Erleichterung der Ausführung vcrmittelst Untcrstützung oder Hilfe vor oder wábrend der Handlung") a fizikai bünsegélyt szabályozza. A 63. §. pedig a társtettesség fogalmát adja, mely szerint társtettesek azok. akik a büntetendő cselekmény véghezvitelében közreműködnek. Álláspontja tiszta objektív. A finn törvénv14 (1889) a segéd a következő fogalmi meghatárazását adja: „Hatjemand wáhrend oder vor der Ausführung eines Verbrechens durch einen anderen vorsátzlich mit Bat und That oder durch Ermunterung dem Verbrechen Vorschub geleistet. .." (5. fejezet 2. §.).. Mig a társtettességet a közös elkövetésben látja (1. §.). A bolgár Btk.1"' (1896) szerint részesek: a társtettes, a felbujtó és bűnsegéd. Társtettesek azok, kik a büntetendő cselekmény elkövetésében közvetlenül vesznek részt (51. §. 1.) Segédek pedig, kik psychikailag (tanácsokkal, vagy felvilágosításokkal) vagy fizikailag (eszközök megszerzésével, akadályok elhárításával, vagy valamely más módon) a büntetendő cselekmény elkövetésénél szándékozan segédkeztek. Az eddig ismertetett törvénykönyvekkel szemben egészen uj csapáson halad a norvéd Btk.lc (1902.) Az alább kifejtendő elvek alapján a részesség fejezetét teljesen kiküszöböli. Az ötödik fejezetben, mely a büntetést enyhítő és súlyosító körülményeket szabályozza, pusztán egy §-ban említi a részességet.17 A norvég Btk. szerint u. i. minden okozó: tettes; közvetlen vagy közvetett tettes. Az utóbbi alá tartozik a segéd is. A részesség általános részben való szabályozásának kiküszöbölésével a különös részben oldja meg a kérdést: és pedig az egyes tényálladékoknak ?z összes közreműködőkre kiterjedő fogalmazásával („wer bewirkt oder dazu mitwirkt, dasz"), illetve pusztán a tettest magában foglalóan („wer bewirkt"). így természetesen az egyes tényálladékokra törvényileg megállapított büntetések valamennyi közreműködőt egyenlökép sújtják, illetve az enyhítő körülmények a bírói szabad mérlegelés alapján ugy a tettosre, mint a közreműködőkre egyaránt alkalmazást nyernek. Az orosz kódex18 (1903.) szerint a részesség fökriteriuma a kölcsönös megegyezés. Ennek alapján különbözteti meg árután a részesség különböző (társtettcsség, felbujtás, bünsegély) alakjait. 51. §. 1. p. alapján társtettesek mindazok, kik a büntetendő cselekmény elkövetésénei közvetlenül közreműködtek, tehát mint Birkmeyer kiemeli ide tartoznak a közvetlen segédek is. Ugyané szakasz 2. p.-ja értelmi és fizikai bűnsegéd között különböztet az eszközök részletes felsorolásával. Bár a törvény a bűnsegéd obligatorius enyhébb büntetését szankcionálja és ezzel az objektív álláspontot látszik elfogadni, mégis tekintettel arra, hogy a bünsegélynek lényeges és nem lényeges alakját különbönteti meg, az előbbit a tettességre megállapított büntetés alá rendelve, igen kétséges, hogy vájjon az orosz Btk. a tiszta objektivizmus talaján áll-e? A japán Btk.19 (1907.) a részesség területén egészen a régi uton jár. Társtettesek azok, kik valamely büntetendő cselekményt közösen követnek el (60. §.). Bűnsegéd pedig az, ki a tettesnek segédkezik (62. §.). Bűnsegéd büntetése a tettes büntetéséhez mérten enyhébben szabandó ki (63. §.). A büntető törvényjavaslatok közül a svájci20 (1908.) részességet egy §-ban szabályozza, mely szerint részes: a bün13 Sammlung No 5. 14 Sammlung No 7. 15 Sammlung No 12. 10 Sammlung No 20. 17 58. §.: .Habén mehrere zu einem strafbaren Zwecke zusammengewirkt und ist die Mitwirkung eines einzelnen entweder im wesentlichen durch seine Abhangigkeit von einem anderen die Beteiligten veranlaszt worden oder im Verhaitnis zu der anderer von geringer Bedeutung gewesen, so kann in Hinsicht seiner die Strafe unter das angedrohte Mindestmasz oder auf eine miidere Strafart herabgesetzt werden." 18 Sammlung No. 24. 19 Sammlung No. 23. 50 Sammlung No. 28.