Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 19. szám - Az Országos Ügyvédszövetség kolozsvári osztályának 1912. évi jelentéséből a következőket emeljük ki

19. szaa. 193. oldal illetőleg azt, ami az ö részén az okozásból hiányzik." Hz pedig ugy értendő, hogy a hiányzó eausalitas a bűnösség által nem helyettesíthető, hanem a részben előforduló causalitast a bűnösség a teljes eausalitas büntethetőségéig egészítheti ki.1B Birkmeyer elmélete ellen a legkülönfélébb szempontokból emeltek kifogást. Ezek közül mi a következőket tartjuk lényegeseknek. Legelőbb is szerencsétlen gondolatnak látjuk a részesség causalitáson nyugvó differenciájának számokkal való szemléltetését. Igy a Birkmeyer által felvett képletben mig: 3 egyszer tényálladéki cselekmény, addig másodszor már nem az. Szellemesen mutatja ki a Birkmeyer! elmélet tarthatatlanságát objektív oldaláról Bar16 ép Birkmeyer klasszikus példáján. Többen lopási szándékkal egy zongorát akarnak egy lakásból elemelni. A zongora 250 kg. A és ti azonban egyenként csak 10J—100 kg.-al tudnak megbirkózni. De a sokkal gyengébb C segítségével, ki csak 50 kg emelésére képes, a zongorát elviszik s a lopást elkövetik. Birkmeyer elmelete szerint (.4+#=100; (7=50) C nem volna társtettes, csak segéd. De nem áll erösebben Birkmeyer elmélete a büntetendő cselekmény alanyi oldaláról tekintve sem. mert az eredmény oszthatóságát arra is kiterjesztve, vagyis, ha a részesek bűnösségét számokban fejeznök ki (ilyenformán: 3+2+3+4-=12). akkor ama visszás következtetéshez jutnánk, hogy a büntetendő cselekmény eredménye feltételeinek számai fordított arányba kerülnének a bűnösség számaival, mi nem jelentene mást, mint azt, hogy az volna a legsúlyosabban büntetondö, ki az eredmény legkiseDb feltételét valósította meg.17 Birkmeyer a maga tarthatatlan ..Aneignungstheorie"-jét ezért a törvénykönyv tételes intézkedésével igyekszik megtámogatni: „unser Gesetzbuch voraussetz, dass er durch seine Verschuidung hinsichtlich des Gesamterfoiges erganze, was ihm an Verursachung desselben abgeht." Ezt az imputaciót legerélyesebben Bar,s utasítja vissza, mert ez nem mondana kevesebbet, mint Bar kifejezi, hogy: .,Jemand wird für etwas — d. h. einen Teil eines Ereignisses •— verantwortlich gemacht, weil er es verschuldet, aber nicht verursacht hat", mi a büntetőjogban a legnagyobb igazságtalanságokra vezetne. (Folytatjuk.) X Az Országos Ugpédszoueíség kolozsvári osztályának 1912. évi jelentéséből a következőket emeljük ki: 1. Az ügyvédség gazdasági helyzetének megjavítása érdekében a szövetség indította meg azt az akciót, amelynek eredményeként az ország összes bíróságai az elavult költségtételeket a változott gazdasági viszonyoknak megfelelően jelentősen emelték. Az immár országszerte keresztülvitt tariftáemelés olyan jelentős és effektív eredménye a szövetség működésének. 2. A prts. életbeléptetési javaslatát is befolyásolta szövetségünk. Éppen annak 18.-ik §-át korrigálta az igazságügyi bizottság szövetségünk két, immár sorainkból eltávozott kiváló vezető tagjának, dr. Szivák Imrének és dr. Várady Zsigmondnak felszólalására akként, hogy ezután az ellenfél terhére megítélt perköltség a másik fél ügyvédjének kezeihez fizetendő. E törvénnyel kapcsolatban még jelentős feladat vár az Ügyvédszövetségre. Elengedhetetlen kötelessége ugyanis az ügyvédszövetségnek minden eszközt fölhasználni arra, hogy az átszervezésnél megejtendő tömegkinevezéseknél minél több ügyvéd jusson be a birói staltumokba és pedig nemcsak az alsó. hanem a magasabb birói állásokba is. 3. Ki sem számitható fontossággal bir az az akció, amelyet az Országos Ügyvédszövetség a községi és körjegyzői magánmunkálatok eltiltása érdekében indított. 4. Az aktuális ügyvédi kérdések homlokterében áll még az ügyvédi rendtartás reformjának kérdése. E részben tennt kell tartanunk eredeti álláspontunkat, nevezetesen azt, hogy az ügyvédi pálya súlyos bajai ellen immár a numerus clausus az egyedüli óvszer, másként a magyar ügyvédség a még súlyosabb gazdasági és erkölcsi válságtól meg nem menthető. További óhajunk ez irányban az, hogy az Országos Ügyvédszövetség erélyes közbelépésére a 40 éves törvény helyét minél sürgősebben foglalja el a modern viszonyokkal számoló uj Ügyvédi Rendtartás. 13 Birkmeyer: i. m. 126. I. 10 Bar: Gesetz und Schuld im Strafrecht. 1907. II. 559. 1. 17 Haupt: Beitrage zur Lenre von der Teilnahme. Zeitschrift XV. Yamakawa: Zur Lenre von der Mittaterschaft. 1900. 18 Bar: i. ni. 660. 1. Az Országos Ügyvédszövetségnek itt vázolt tevékenységéből a kolozsvári osztály is kivette a maga részét. Az osztály az elmúlt év folyamán két osztályülést tartott. Az egyiket februárius hó 10-én, amelynek tárgya kizárólag az Ürts. tervezetének általános tárgyalása volt, a másik, április hó 13-án tartott rendes osztály ülésen választottuk meg az osztálytisztikart és választmányt s ezen tárgyaltuk az Ürts. tervezetének részleteit. Öt osztályválasztmányi ülést tartottunk a mult évben és pedig március 23., május 17., június 15., november 9. és december 23.-án. Az osztály taglétszáma örvendetes szaporodást tüntet föl, amennyiben az 1011. év végén 62 tag, mig 1912. év végén 77 tag, tehát 15-el több tag vallotta a szövetség céljaival való közösséget. Az osztály az 1912. év folyamán 56 ügydarabot kezelt, melyek mind elintézést nyertek. Részletesen megindokolt véleményt terjesztett föl az osztály a központhoz mindenek előtt a dr. Nagy Dezső féle Ürts. tervezet kérdésében, továbbá az ügyvégjelölti álbejegyzések, az egységes ügyvédi és birói vizsga, az Ürts. elvi alapja tekintetében plebiscitum elrendelése, a telekkönyvi okiratok ügyvédi kényszere, az egységes ügyvédi díjszabás kérdésében. Önálló és terjedelmes memorandummal fordult az osztály az igazságügyminiszterhez a második ügyvédi izsyáló bizottság székhelyének Kolozsvárra leendő áthelyezése kérdésében, melyet külömben állandóan napirenden tartunk s mely kérdésben, mikor az Ürts. kérdése napirenden lesz, ismételt előterjesztéssel is fogunk élni. Tiltakozó előterjesztéssel fordultunk ugyancsak az igazságügyminiszterhez az uj Pprts. életbeléptetési törvénye 78. §-ában a birói függetlenségnek 4 évre kontemplált felfüggesztése ellen. E tárgyban azóta a végleges 1912. évi LIV. t.-c. 83. §-a a sérelmezett időtartamot 2 évre leszállította. Az 1912. évi VII. t.-c, az úgynevezett szervezeti novella rendelkezéseinek megfelelő kiadmánytervezetekkel ellátott nyomtatványokat az osztály elnöksége a kolozsvári bíróságok vezetőivel együttesen szövegezte meg s adta át kinyomatás végett az egyik helyi könyvkereskedőnek s ugyancsak az osztály elnöksége eszközölte azt is ki, hogy ezen kiadmánytervezetek elkészítéséért külön költségtöbblet állapíttassák meg. Előterjesztéssel fordult az osztály a pénzügyminiszterhez az illetékbehajtások rendjén tapasztalt visszaélések megszüntetése tárgyában s ezen előterjesztés következtében a miniszter vizsgálatot foganatosított s a pénzügyigazgatóságot szabályszerű eljárásra utasította. A jegyzők magánmunkálalainak eltiltása ügyében az osztály megkereste a kolozsmegyei jegyzői egyesületet s képviseltette magát a Kolozsvárott mult évi augusztus havában megtartott országos jegyzői kongressuson is. Sajnos azonban Kolozsvármegye törvényhatósági bizottsága a Barsvárrnegye átiratát a már ismertetett okokból nem fogadta el s igy lokális tevékenységünk e részben eredményt nem mutathat föl. Előterjesztéssel fordultunk az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárhoz is azon anomália megszüntetése végett, hogy a baleset kártalanítási ügyekben a megállapított pörköltségeket ne az egyes szegénysorsú felek, hanem az ügyvédek kezeihez utalják ki. Támogatta osztályunk a központot azon törekvésében, hogy saját kiadásában jelentessen meg ügyvédi határidő naplót s e naptárra osztályunk 36 előfizetőt gyűjtött. A zugirászat tényálladékát szigorúbban meghatározó lí)12. évi LIV. törv.-cikk 16. §-a a 438000/912. sz. igazságügyminiszteri rendelettel 1912. október 1.-én életbeléptetvén, az osztály megkereste a területén működő bíróságokat, hogy a zugirászat sikeresebb üldözése érdekében az előforduló eseteket haladéktalanul jelentsék föl az illető járásbíróságoknál. Résztvett az osztály testületileg a nagyenyedi fogház megtekintése céljából dr. Finkey Ferenc egyetemi tanár által 1912. november 22.-én rendezett tanulmányi kiránduláson. Az adótörvény életbeléptetése ellen az osztály önálló határozati javaslatot fogadott el. amelyet megküldött a pénzügyminiszternek, a központnak s az összes társosztályoknak. Az osztályválasztmány hozzájárult a központ azon javaslatához, hogy a szövetség részére hivatalos lap alapittassék, melyet a 2 koronával felemelt tagsági dij ellenében minden tagnak ingyen küldenek. E lap előkészítési munkálatai már folyamatban vannak ugy, hogy az év második felében a szövetség hivatalos lapja már meg fog jelenni. Az osztály elnöksége utján részt vett azokban a tárgyalásokban, amelyeket díjszabási tételek emelése érdekében a kamara és a bíróságok vezetői együttesen folytattak s amelyeknek örvendetes eredménye az, hogy a díjtételek most már megfelelők s másfelől garanciánk van arra, hogy az igy megállapított díjszabást a bíróságok be is fogják tartani. Díjszabási ügyekben az osztály mindezeken felül még több kartársnak és osztálynak is adott felvilágosítást.