Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 18. szám - A birói szervezet jogköréből. A magyar kir. Curia történeti kifejlődése. Negyedik korszak: 1869-1881

18. szám. Jogesetek Tára 71. oldal. •nélkül került, mert ily jogcímet a megtámadott bekebelezés alapjául szolgáló okirat nem tartalmaz. A panasz alapos. A felebbezési bíróság felperes keresetének elévülés okából nem adott helvét. Jogi álláspontja szerint ugyanis, amennyiben keresete tulajdonjogtörlésre irányul — felperes igénye az optkv. 1467., 1477. és a tlkvi rendtartás 149. §-a alapján — amennyiben pedig az osztály felforgatására irányulónak tekintetnék — az igény szintén elévült az optkv. 1487. §-a alapján, mert az osztály alapján való bekebelezéstől számítva — a kereset beadásáig három (3) év eltelt. Felperes keresetében azonban azt adta elő, hogy ö az osztály alkalmával az 1664. számú telekjegyzökönyvben foglalt 2. rdszámu ingatlanból megillető lulajdonjutalékáról nem mondott le, kérelme tehát az, hogy alperes. — mint akire ez jogcím nélkül ment át, köteleztessék az eredeti tlkvi állapot visszaállítására. Ebből kétségtelen, hogy felperes keresete szerint alperes ellen törlési pert tett folyamatba azon az alapon, hogy az osztály alapján jutaléka tévesen iratolt át alperesre, keresete tehát — tartalmából kivehetően — végeredményében a felek valódi akaratának megfelelően létrejött osztály érvényesítésére és nem az osztály felforgatására irányul. Minthogy felperes keresete törlési kereset — ez pedig — tekintve, hogy közvetlen szerző ellen irányul, — nem 3, hanem 30 év alatt évül el, mert a három éves határidő az optkv. 1467. és az erdélyi tlkvi rendtartás 150. §-a értelmében csak a harmadik jóhiszemű szerző javára szól. A felebbezési bíróságnak elfoglalt — az elévülüs fenforgására alapított egyik álláspontja sem bir tehát megállható alappal. Téves lévén ezek szerint a felebbezési birósag jogi álláspontja, ebből következően jogszabálysértéssel mellőztetett felperes felajánlott bizonyítékainak a felvétele is, mert felperesnek arra, hogy a felek valódi akaratának mibenlétét bizonyíthassa, a fentieknél fogva módot kellett volna nyújtani. A bíróságnak a S. E. 37. §-ában irt kötelességből kifolvóan a tényállást minden irányban tisztáznia kell, mert az ügy csak a kereset világos és kifejezett tartalmának, úgyszintén a valódi ügyállásnak ismerete mellett bírálható felül, illetve az ezek ismerete mellett megállapított tényállásra alkalmazható a helyes jogszabály. 1913. március 12. jogesetek B marosvásárhelyi ksr. Hélíítáhln aya'n nrlaláböX SovatvezetŐ : Horváth Dezső kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző. Elévülés. A Követelés elengedésének Kérelmezésével ai adós Kétségtelenül elismeri, hogy a hitelezőneK vele szemben Követelése van, meiyneK elengedése nélKül azzal a hitelezőneK tartozik. Az elévülésneK folyása teliát az elengedésnek Kérelmezésével félbeszakad és e íélbeszaKadás mindaddig tart, amis az elengedés tárgyában végleges, megtiigadő válasz at adóshoz eljutott. LXV. 1913. G. 80/3. szám. A marosvásárhelyi királyi ítélőtábla, mint felülvizsgálati bíróság, itélt : A felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja; alpereseket végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek 8 nap alatt 595 K tőkét, kamatot, továbbá per-, felebbezési- és felülvizsgálati költséget fizessenek. Indokok : A felebbezési bíróság a tényállást, — az 1893. XVIII. t.c. 197. §-a értelmében itt is irányadólag, — abban állapította meg. hogy alperesek, felperes R. nevü havasa 1908. évi haszonbéréből ki nem fizetett részlet címén a kereseti tőkének megfelelő összeggel hátralékban maradtak. Hogy továbbá 1909 szeptember 25-én tárgyalta a felperesnek, mint közbirtokosságnak abban az időben megalakulsága hiányában a vagyonát kezolö községi képviselő testület alpereseknek azt a kérelmét, melyben a hátralékos, most szóbanforgó bérösszegnek elengedését kérték. A felülvizsgálati támadás szempontjából csak anyagjogi szabálynak helyes vagy nem helyes alkalmazására vonatkozó az a jogkérdés igényli az eldöntést: vajon a bérösszegnek elengedéséért benyújtott alperesi kérvény a tartozás fennálltának elismerését jelenti-e ? S hogy ennélfogva a kereseti követelésnek 3 éves elévülési idejét illetőleg, az optk. 1497. §-ában meghatározott félbeszakadás forog-e fenn és milyen jogi hatállyal? A követelés elengedésének kérelmezésével az adós kétségtelenül elismeri, hogy a hitelezőnek vele szemben követelése van, melynek elengedése nélkül azzal a hitelezőnek tartozik. Mert éppen az elengedés által keresi az adós azt, hogy tartozásától szabaduljon. Az elévülésnek folyása tehát az elengedésnek kérelmezésével félbeszakad és e félbeszakadás mindaddig tart, amíg az elengedés tárgyában végleges, megtagadó válasz az adóshoz eljutott. A felebbezési biróság megállapította, hogy a községi képviselő testület a kereseti követelést elengedte, amelyre vonatkozó jegyzőkönyv tanúságaként az a határozat 1909. évi december hó 30-án kelt. Megállapittatott továbbá, hogy a törvényhatóság ettől a határozattal a jóváhagyást megtagadta s noha ez utóbbinak kelte ideje megállapítva a felebbezési biróság részéről nincs; a felsőbb hatósági jóváhagyás tárgyában való határozat mindenesetre jóval később történhetett, mint amikor 1909. évi december hó 30. án, a községi képviselőtestület határozatát meghozta. Minthogy pedig a keresetnek 1912. november 4.-én való beadásáig a 3 évi elévülési idő még 1909 december hó 30-ától számítva sem telt el; a 3 év azonban csak a törvényhatóságnak még 1909 december hó 30-.át követőleg hozott megtagadó határozatot keletkezésétől volna számitható: nyilvánvaló, hogy a felebbezési bíróságnak az elévülési határaidő lejáratára vonatkozó felfogása téves; s az ekként el nem évült s különben nem vitás adósságnak megfizetésére alpereseket és pedig az egyetemlegességi viszonynak külön igazolása hiányában, annak mellőzésével — és egyúttal az 1893: XVIII. t.-c. 204., 168. 109. ! §§-ai alapján a költség viselésére is kötelezni kellett. 1913. évi március hó 11-én. Az optk. 919. §-ához. Nem saüKségcs elsősorban a szerződés teljesítését követelni akkor, ha az a fennforgó KörülményeKre tekintettel birói Hton Ki nem Kényszeríthető. LXVI. G. 83/3.—1912. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla, mint polgári felül; vizsgálati biróság, itélt : A felebbezési biróság ítéletét megváltoztatja s alperest J végrehájtást terhével kötelezi, hogy felperesnek 8 nap alatt 540 | K, továbbá 1913. évi éprilis hó 1-én, július hó 1-én és október hó 1-én esedékessé váló 60—60 K, vagyis 180 K s igy együttvéve 720 K kártérítési tökét, valamint per-, felebbezési és felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelemmel nem élvén, a keresetnek helytfoghatósága kérdésére vonatkozó alább érintendő tényállás a felebbezési biróság ítéletében foglalt megállapítás szerint itt is iráuyadó. Alperes a felperes község korcsmájára 1911—1913. évekre 645 K évi bérösszeg mellett kötött haszonbérleti szerződéstől egyoldalulag visszalépett. A község a korcsmát más haszonbérlőnek, évi 405 korona haszonbérösszegért, vagyis évenként 240 koronával alacsonyabb árban adta ki s kártérítési igényét most e különbözetnek a 3 I évre 720 koronát tevő összegére érvényesiti. Alperesnek vétkes szerződésszegése a fenti tényállásban nyilván bebizonyitottan áll. Felperest tehát az optkv. 1294., 1295., és 1298., 1324. §§-ai értelmében teljes elégtétel illeti, amely annak a fent megjelölt különbözetnek megtérítésére terjed, melyet felperes az ! alperesénél kedvezőtlenebb haszonbérszerződésnél a haszonI bérösszegben veszített.