Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 18. szám - A birói szervezet jogköréből. A magyar kir. Curia történeti kifejlődése. Negyedik korszak: 1869-1881

18. szám. Etdélyrészi Jogi KSy.SSny 187. oldal Tndiuk ugyan, hogy régi törvényeink szerint az országbíró néni a kir. Curiának, inert ilyen leglelsöbb fórum akkor nem volt, hanem a hétszemélyes táblának volt elnöke, de az 1868: L1Y. t.-c. megszüntette a hétszemélyes táblát és annak helyébe felállította a magy. kir. Curiát, illetőleg annak két osztályát, a magyar kir. Curiát, mint legfőbb itélöszéket és a Curiát, mint semmitoszéket. S ugyanezen törvény 6. §-ban az ig. miniszter felhatalmazást nyert arra, hogy ezen legfőbb bíróságot teszéso szerint szervezze. Majd követte ezt az 1870: XVI. t.-c., mely a felebbviteli bíróságuk szervezését tárgyazza s melynek harmadik pontjában olvassuk: hogy a kir. Curia legfőbb itélőszókénél alkalmazandó egy elnök, hat tanácselnök és 42 rendes biró, a m. kir. Curia, mint semmitöszeknél egy elnök, egy alelnök és 18 rendes biró. Ennek következtében az orss/igbirá, ki a semmitőszék elnöki székét foglalta el, nem is országbírói kinevezésénél fogva de lege, hanem semmitőszéki külön elnökké való külön kincvezietése folytán volt országbíró.'1 Ha ennek dacára a 101. §. ugy van szövegezve, amint imént jelezni szerencséin volt, ez történt tisztán azért, nehogy az a látszata is fenn forogjon annak, hogy ezen törvény által a birói függetlenség a legmagasabb fokban érintetni kívánna; történt azért, mert egy legideiglenesebb törvénynyel állunk szem, ben és senkinek sem volt gondolatában az, hogy idöközbenaddig, míg a Curia szeiveztetik, oly sajnos esemény fog bekövetkezni, mely ezen legfőbb bíróságot fejétől megfossza s a kérdést acuttá fogja tenni. Az ig. bizottság ennek folytán elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot, mert helyes igazságügyi szempontból ugy van meggyőződve, hogy amint egyfelől az országbírói állásnak a Curia elnöki állásával való egybekötése törvényesen maradandóan szabálynztatni egyáltalán nem szándékoltatott, ugy másfelöl e két állasnak törvényszerű kötelező összeköttetése jól felfogott igazságügyi érdekből sem kívánatos. Az igazságügyi érdekek azt követelik, hogy a legfőbb ítélőszék elnöki állásának betöltésénél egyedül és kizárólag az igazságszolgáltatási érdek, a birói szakképzettség legyen döntő.... (K. N. 1884-1887. I. k. 251. 1.) így temették el a magyar igazságügy élén állott legmagasabb méltóságot a ma már puszta dignitást jelentő többi állások közé. Az „országbíró" nem nagybirája többé az országnak, hanem amit hosszú évszázadokon át magára öltött: a tiszteletet, díszt, fényt és méltóságot át kellett adja a címek után vágyódó korunk semmittevő kiválóságai egyikének, hogy az „országbírói'' méltóság címe alatt szaporítsa a tartalom nülküli külső díszt adó méltóságok számát. A m. kir. Curia elnökei pedig tudásuk és munkájuk által újból meg fogják szerezni az elismerés és tisztelet mellé azt a fölényt, amely az igazságszolgáltatás első bíráját megilleti. A m. kir. Curia szervezetében azóta —a jegyzetezett esetektől eltekintve — változás nem állott be, azonban a közeljövő a bírói szervezet általános átalakítását fogja eredményezni s akkor a Curiát sem fogja teljesen érintetlenül hagyni a kor mindent átalakító szelleme. 9 Az érclekesebk felszólalások ezek voltak: Haviár Dániel: Ami mellékesnek van föltüntetve ugy a törvényjavaslatban, mint az indokolásban, épen ami jóformán el van hallgatva és leplezve, ez a fődolog, ez a magva az ügynek t. i. hogy a kir. Curia elnöki állása és az országbírói méltóság jövőben különválasztassék. Az országbíró nem egy egyszerű zászlós ur, méltósága nem egy üres cim, hanem különösen most, midőu a nádori méltóság szünetel, 'örvényeink szerint az országbíró az, aki első sorban foglal helyet ö felsége tanácsában. K. N. 188417. I, 252. lap. Szilágyi Dezső: .... azt állítom, hogy az igazságügynek érdeke azt kívánja, hogy a bíróságot ne fosszuk meg attól a nymbustól, sőt őrizzük meg számára, hogy a bíróságok élén álló egyén egyszersmind az ország dignitásai közt foglaljon helyet. A régi magyar történelmi felfogást tartsuk fenn és egyeztessük inog a democratiával, adjuk ineg azt a valóban előnyt, nymbust a bíráknak, a bíróságok élén álló legfőbb személynek és mondjuk ki, hogy : a magyar kir. Curia elnöke az országbíró. (254. I.) Tisza Kálmán: Lehet a törvényjavaslat felfogása helves vagy nem, a Ház határozni fog felette: de azt határozottan nyilvánítom, hogy az, hogy c módosítás behozassák, az már régebben el lett általunk határozva és pedig közvetlen a volt országbíró halála után s a mult ülésszakban ; csak az gátolta a benyújtást, mert nem jutott idő rá. Ezt tartottam szíikségesnekelmondani az igazság érdekében. (K. N. 188417. 1.254. 1.) KÜLÖNFÉLÉK. = Az Ügyvédszövetség kolozsvári osztály-ülése. Az Országos Ugyvédszövetség kolozsvári osztálya 1913. évi rendes osztály-ülését április hó 30-án délután 3 órakor tartotta meg a városháza közgyűlési termében. Az ülést dr. Pap]) József osztály elnök vezette, aki megnyitójában a magyar ügyvédség nagynevű két halottját, dr. Váradi Zsigmondot és dr. Nagy Dezsőt parentálta el s indítványára nevezettek emlékét a közgyűlés jegyzökönyvében is megörökíti. A megnyitó beszéd végén kérte az osztály tagjait, hogy a szövetség ügyei iránt nagyobb érdeklődést tanúsítsanak s a nem tagok körében is fejtsenek ki agitációt a szövetség érdekében. Az osztály 1012. évi jelentését dr. Petrán Tibor terjesztette elő. A jelentést az „Erdélyrészi Jogi Közlöny" legközelebbi számában közölni fogjuk. A jelentést az osztályülés dr. Papp József elnök felszólalása után egyhangúlag elfogadta s elhatározta, hogy azt a társ osztályokkal és a központi elnökséggel is közlik. Az ülést az elnök fél 7 órakor rekesztette be. Az ülés napján az osztály tagjai a New-York szálló külön termében társas vacsorát rendeztek. = A budapesti ügyvédi kamara közgyűlését az elmúlt vasárnap és folytatólagosan hétfőn tartotta meg Budapesten a kamara dísztermében dr. Brüll Ignác kamarai elnök elnöklete alatt. A közgyűlés tárgyát a dr. Benedek János kamarai titkár által előterjesztett tartalmas évi jelentés képezte. Ebben a jelentésben részletesen megemlékszik a kamara az egész munkásságáról, a kamarai bíráskodásról, az ügyvédjelölti intézményről, az ügyvédszövetségröl, az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet működéséről, a büntetőjogi reformról, a katonai büntető perjogról és foglalkozik az ügyvédi kar közállapotaival. Az évi jelentésnek az ügyvédképzésre vonatkozó részénél dr. Urbach Lajos ügyvéd szólalt fel. Határozati javaslatot nyújtott be és indítványozta, hogy a kamara az elnökség állásfoglalásával szemben fejezze ki rokonszenvét az ügyvédjelöltek által kért átmeneti idő meghosszabbítása mellett és kérje az igazságügyminisztert, hogy a jelöltek kívánságait teljesítő törvényjavaslatot mielőbb terjeszsze a parlament elé. Hivatkozott felszólalásában a méltányosságra s igazságosságra, amelyjk indokolttá teszik a jelöltek kívánságainak teljesítését, de megkívánja ezt az igazságügyi szervezet rendje is, amely nem engedheti meg, hogy 1913. november 1-től a polgári perrendtartás életbeléptetéséig legyenek olyan ügyvédhelyettesek, akik a jelöltetéstől eltérő működési körrel nem bírnak és így megélhetésük ab ovo lehetetlenné lesz téve. Hosszabb beható vita után a közgyűlés 2 szótöbbséggel (71 szavazattal, 69 szavazaital szemben) mellőzte dr. Urbach Lalos ügyvéd határozati javaslatát, tehát lényegében az ügyvédjelölti kar ellen foglalt állást. Ez állásfoglalásban mi nem látjuk a kamara álláspontját kifejezve azért, mert 140 szavazat egy 2100 tagból álló testület állásfoglalását ki nem fejezheti. Látjuk azonban azt az indolenciát, amely a karban ezzel a fontos és — megmondjuk őszintén — méltányos kérésének az ügyvédjelölteknek is megnyilvánult, amelylyel pedig e kérdést elintézni szabad sem lett volna. Az évi jelentés többi részének elfogadása s a folyó ügyek elintézése után a közgyűlés véget ért. = A Jogállam jog és államtudományi havi folyóiratnak, melyet Baumgarten Nándor egyetemi m. tanár és Gyomai Zsigmond budapesti ügyvéd szerkesztenek, májusi füzete a következő tartalommal jelent meg: Az uj döntvényjog. Irta dr. Oaár Vilmos kir. táblai biró. — A sajtójog reformja és az anonymitás kérdése. Irta dr. Plesch Árpád. — Részvényjogunk hézagai. Irta dr. Jacobi Andor ügyvéd. — Joggyakorlatunk az 1912. évben büntetőügyekben. Irta dr. Lengyel Aurél, az igazságügyminisztériumba beosztott kir. járásbiró. — Kártérítés a becsület ellen elkövetett tiltott cselekményeknél. Irta dr. Auer György. — Dr. Magyary Géza: Magyar polgári perjog. Ismerteti dr. Meszlénz Artúr kir. törvényszéki biró, egyétemi m. tanár. — A külföldi szerzők védelme. Irta dr. Födi Károly kir. törvényszéki biró. — A Btk. revíziója. — Az egyoldalú ügylet. Irta dr. Almási Antal kir. törvsz. biró, egyetemi m. tanár. — A Jogállam előfizetési ára egy évre 20 kor. Megrendelhető a Jogállam kiadóhivatalában (Budapest, IV. Havas-utca 7.) — Az országos gyám- és nyugdijéntézet hétfőn délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését Budapesten az ügyvédi kamara székházának dísztermében, dr. Somogyi Miksa helyettes elnök elnöklete alatt. A közgyűlés határozatképességének megállapítása után az elnök a jegyzőkönyv vezetésével dr. Stern Sámuel intézeti titkárt bízta meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr. Wolf Vilmos és Pleiniger Ferenc közgyűlési tagokat kérte fel. Ezután az elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg dr. Nagy Dezsőről, az intézetnek váratlanul elhunyt nagyérdemű