Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 17. szám - A birói szervezet jogköréből. A magyar kir. Curia történeti kifejlődése. Második korszak: 1514-1723

174. oldal. Erdélyrgazi Jogi Közlgny 17. szárra X ü bírói szervezel jap Irta: Dr. TóthBWgy kir. törvényszéki birú. X A magyar kir. Curia történeti kifejlődése, i Befejező közlemény.) %MásodiBjorsz«k: 1514—1723. E korszak történetét végig gondolva nem csodálkozhatunk, ha a jog fejlődésében és a jog alkalmazására hivatott bírósági szervezetben jelentékenyebb változást 1715. illetve 1723-ig nem találunk. Csak a török uralom megszűnte után vehetett ugy a törvényhozás, mint a törvénykezés ujabb lendületet, mert a törvényes király uralma alatt maradt részek országgyűlése azalatt agész idejét az ország védelmére és a belbéke helyreállítására kellett fordítsa; az igazságszolgáltatás pedig szakgatottan működőit. I. A megelőző korszak bíráskodási szerveit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a „királyi személyes bíráskodás"-sal e korszakban többé nem találkozunk. Természetes következménye volt ez annak, hogy a király nem lakolt állandóan az országban, hanem uralkodói jogait a nádor s illetőleg a helytartó által gyakorolta. A király birói hatalmával csak a kegy címezés, lirókiddés és utasítás joga keretében élt. Az utasítás keretében kivételes bíróságokat úgynevezett eommisiokat állíttatott föl és az igazságszolgáltatás rendes menetét királyi parancsokkal igen gyakran meg is akasztotta. Az emiatt emelt sérelmekről tesznek tanúságot az 1603 :12 ; 1004 :17; 1618 : 14; 1635 : 65 ; 1638 : 30 ; 1655 : 53 ; 1681: 30 t.-cikkek.1 II. A király birói hatáskörének megszűntével okszerüleg csak a nádori bíráskodás nőhetett; és ugy is történt. Nádor nem léte esetén ennek hatáskörében a királyt helytartó járt el. A kir. Curia kebelében működött nádori biróság hatáskörének részletesebb ismertetését a? indokolja, hogy az 1723:24., 25., 26. t.-cikkek a nádori bíráskodás hatáskörébe tartozott felebbviteli ügyeket „hét személyes tábla", az első fokú ügyeket pedig a királyi Ítélőtábla hatáskörébe utalták. A nf.dor és bírósága a XVI. és XVII. század folyamán a nagyobb hatalmaskodási- ügyeken kívül az ujabb jogtalan foglalások, továbbá a hütlenségi esetek tárgyában járhattak el és foglalkoztak felebbezett ügyek (transrnissionalcs) fölülvizsgálásával is.3 Ezeken kivül egyes törvények a nádort fontosabb, vagy bonyolodottabb ügyek elmiézésóvel is megbízták volt. Ezek voltak a „causae articulares".4 A nádori (helytartói) biróság eleinte szakadatlanul működött (1543 : 32 ; 1552 : 26 ; 1553 : 20 t.-c.) azonban már hiltonich idejében birói széket csak az octanaliak alkalmával tartott, melyek közül a breves brevium vezetése a nádort illette meg.5 A nádori bíróságot az 1715:24; 1723:24., 25., 26; t.-c. alakították át lényegesen. Ezek a törvénycikkek a nádori biróság hatáskörébe tartozott felebbviteli ügyeket a „hétszemélyes tábla" hatáskörébe, az első fokon intézett ügyek legnagyobb részét a „királyi ítélőtábla" hatáskörébe utalták. Már itt megjegyezni kívánom, hogy a „hétszemélyes tábla" elnökévé a nádor tetetvén, a nádori bíróságnak, mint legfelsőbb bíróságnak utóda a „hétszemélyes tábla" lett. E szervezés ulánni időben is azonban a tulajdonképeni nádori bíráskodás részére fenntartva lettek : a törvényhatóságok között felmerülő határkérdések (1618 : 71 ; 1635:19 t.-c.) továbbá a jászok és kunok ügyei: 25 t.e. III. A királyi jelenlét bíróságának (praesentia regia) illetve a kir. Curiában ezt képviselő orr :á^!)irönak birói hatásköre — amint ezt fennebb láttuk — már a megelőző korszak végén nagyon szűk körben mozogván, a király személyes bíráskodásának a megszűnte következtében az országbíró hatásköre is szükségkép meg kellett változzék. Az előző pontban láttuk, hogy e korszak elején a nádori bíráskodás nyomul előtérbe. Az országbíró hatásköre is ehhez képest alakul ki. 1 Bűnvádi perrendtartás indokolása: 13 lap. L. még az 1715. XVII. t.-cikket is. - Quinquae casus: 3 L. 1537 : 24 ; 1543 : 32 ; 1552 : 20 ; 1556 : 35 ; 1563 : 25 ; 1572 : 6 ; 1601 : 34 ; 1622 : 44; 1625 : 52 t.-cikkeket. * L. 1608: 26 ; 1009 : 53 ; 1618 : 63 ; 1022 : 73 ; 1630 : 35 ; 1635 : 38 ; 1647:64., 82., 112., 132; 1649 : 55., 61., 65; 1655:58, 85., 86,87; 1059 : 110 t.-cikkeket. :' Bartal Antal : Breves brevium = brevissima == judicia rövid nyolcadi törvényszék ; iinnep-nyolcadi rövid törvényszék. Lásd : 1498 : II. t.-cikket. Továbbá : Hajnik : id. m. 208 s köv. lap. Állandó tagja lett a nádori bíróságnak és a nádor akadályoztatása esetén ö volt a helyettese A korszakban önálló birói hatáskört az 1556: XXXIV. t.-cikk alapján nyer, melynek alapján egyes esetekben az oct"vak megtartásával is megbízatott. E mellett, mint az ország rendes bírája, bizonyságleveleket, idézéseket és parancsokat adott s hogy a távolabb fekvő megyék lakossága ezekért ne legyen kénytelen • a Pozsonyba székelt ki: Uji bírósághoz folyamodni, az országbíró székhelyét időnként a felső megyékbe tette át.'1 Az 1723. évi biiói szervezés az országbíró önálló birói működésének teljesen véget vetett. Ezután csak mint a „hétszemélyes tábla" tagja és a nádor távolléte esetében, mint ennek helyettese működött.7 Harmadik korszak: 172-1—1869. jun. 1. A magyar alkotmánytörténetből tudjuk, hogy a nagyobb királyi tanács a mohácsi vészig csak a törvényhozás előkétz.tó és irányító közege volt. Nem is volt alkotniányszerü szervezete. A Habsburg ház trónrajutásával a nagyobb királyi tanács tanácsi minősége csakhamar elenyészett, azonhan tagjai az országgyűlésre azután is meghivattak, ahol külön határozó- és tanácskozó testületté alakultak, szemben a képviselet utján megjelent köznemességgel, a vármegyék és városok követeivel, ugy hogy az országgyűlésnek két alkatrészre szakadása már a XVI. század folyamán megtörtént. Ekként alakult ki a törvéughozó felsötibla és alsótábh, amely szervezet az 1608: K. u. T. t.-c. által nyert jogi szentesítést.8 Ugyancsak erre az időre esik a Curia megelőző korszakbeli szervezetének átalakítása is, még pedig abban a szervezési szellemben, amely a törvényhozó testületet is — bizonyos föleés alárendeltség formájában — felső- és alsótáblává alakította át. A Curia 1535-ben osztatott kétfelé, u. m.: a) Hét személyes táblára és b) Királyi táblára." A bíráskodás legfőbb forumára a hétszemélyes tábla tétetett, a királyi Ítélőtábla pedig mint első és felebbviteli biróság járt el. Ez a megosztás azonban csak belszervezeli volt, kifele azonban a Curia továbbra is egységes maradt. A hétszemélyes tábla tagjai ugyanazok lettek, akik a kormánytanács (nagyobb királyi tanács) tagjai voltak.10 Ezek még 1495., illetve 1498-ban fölruháztattak volt a Curián való bíráskodási joggal. A hétszemélyes tábla elnöke a nádor (helytartó) volt, azonban helyette a propalatinus, illetve az országbíró járt el. Az 1556: 34. t.-c. következtében a királyi tábla ideiglene sen hét osztályban működött.11 A törvény igy rendelkezik : „Judex curiae regiae majcstatis Báthori András magamellé vévén az alországbirót és itélőmesterét valamint egynehány, azokba a részekbe kiküldendő esküdt birót is . . . Kassán minden megszakítás nélkül törvényt tegyen és igazságot szolgáltassan". A Curiára vonatkozóan pedig ezt rendeli: Mindazonáltal a királyi felség után a nádor ur eleibe terjesztendő felebbezések érintetlen maradnak. Az 1556: XXXV. t.-c. szerint pedig „a Dunán innen és tuli vármegyékben a törvényszéket a nádor folytonosan tartsa. A kir. ítélőtáblának ez az osztálya a Curia székhelyén, Poszonyban működött. Határozottan megállapítani, hogy a kir. Ítélőtáblának Kassán fölállított osztálya mikor szűnt meg, nem lehet, de az idezett törvénycikkek egész szövegezése arra enged következtetni, hoj-y ez az elválasztás ideiglenes természetű volt és csak az időleges szükségletet volt hivatott kielégíteni. A Curiára vonatkozóan még az 1559: 38. t.-t. foglal magában részletesebb intézkedéseket. » L. 1655 : 23 ; 1681 : 40 ; 1715 : 29 t.-cikkekei. 7 L. Frank J. Közigazság II. k. 5. lap. * Timon: M. Alk. és jogt. 591. I. ,J a) Excelsa Tabula Regia, melynek mint neve is mutatja régente hét bíró tagja volt: a Nádor-Ispán, vagy királyi helytartató, három egyházi és három világi főúrral. 1582:4, 5; 1625 : 51; 1635: 14 és 1655 51 t-c b) Inclita Tabula Regia Judiciaria. • xZ£ nagX°Mb kirá,yl tanácsnak általán használt és egyedül biztos megjelölése a XVI. szazad közepéig: consilium vei conventus praelatorium, baronum et procerum. E megjelölésnél a „proceres" szó mindenkor a nagybirtokuk alapján meghívott főurakat jelzi, szemben a méltóságuk alapján résztvevő főpapokkal (praelati) és a királyi főtisztekkel (barones.) Timon: id. m. f.90. I. " 1556: t- c' A fels° részekben a peres ügyeknek elintézésére Bntnori András országbíró, helyettese és itélőmestere törvényszékeket tarfsan