Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 15. szám - A terhelési tilalomról - Zárgondnoki utasitás, számadás, feloldás, árverés kérdéséhez

15. szám. Erdélyrésgi Jogi KSzlöuy. 159. oldal. az igazságügyminiszter rendeletét, amely a büntetőjogi törvény­előkészítő-bizottság szervezeti szabályzatát megállapítja. A jóvá­hagyott szervezeti szabályzat értelmében az igazságügyminisz­terium kebelében állandó bizottságot kell alakítani. A bizottság feladata az anyagi büntetőtörvénykönyvek helyébe a hazai és a külföldi jogfejlődés, a törvényhozási és tudományos munkálatok eredményeinek felhasználásával uj törvénytervezetet készíteni. Az igazságügyminiszter azonban más büntetőjogi törvényelő­készítő munkálatokat is utalhat a bizottság hatáskörébe. A bizott­ság szerkesztő, tanácskozó és segédtagokból áll. Egyes kérdések tárgyalásához esetröl-esetre az igazságügyminiszter más szak­férfiakat is meghívhat. A bizottság ügyrendjét az igazságügy­miniszter állapította meg. = Törvénykönyv dobálok pere. Hétfőn hirdette ki a budapesti kir. törvényszék ítéletét abban a bünperben, melyet az 1910. evi március 21-iki képviselőházi események miatt a kir. ügyészség Zakariás János dr., Beck Lajos dr. es Holl'mann Ottó dr. ügyvédek, volt képviselők és társaik ellen hatóság elleni erőszak és súlyos testisértés vétsége miatt tett folyamaiba. A kir. törvényszék hatáskörének megállapítása után nevezett ügy­védeket a súlyos testisértés vétségében bűnösöknek mondotta ki és 1 havi, illetve 15—15 napi fogházra Ítélte. Az ügy érdeméhez nem kívánunk hozzászólni, de el nem hallgathatjuk azt a véle­ményünket, hogy a fogházbüntetés kiszabását általában és külö­nösen annak mértékét igazságtalanul tulszigorunak tartjuk. Az igazságügyminiszterium által most közzétett statisztikai adatok szerint l9ll-ben összesen 9076 vádlott mondatolt ki bűnösnek súlyos testisértés vétségében és ezek közül büntetésül: 1558 esetben szabatott ki pénzbüntetés, mint főbüntetés. 778 esetben a kiszabott rövid fogházbüntetés felfüggesztelett, 3472 esetben 1—8 napig terjedő fogházbüntetés és 1858 esetben 8—15 napig terjedő fogházbüntetés szabatott ki, tehát 7666 esetben szabatott ki enyhébb büntetés, mint a jelenlegi vádlottakra, 1143 esetben pedig 15 naptól 1 hóig terjedő volt a büntetés. Kérdjük: ilyen gyakorlat mellett nem szembeszökően sulyos-e a törvényszék ítélete a jelen esetben, amikor a politikai ellentétek által föl­kavart indulat a cselekmény rugója és a mikor teljes mértékben áll az a büntető gyakorlatunkban általánosan elfogadott tétel, hogy olyan esetben, a mikor a vádlott társadalmi állására való tekintettel, a fogházbüntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne : az pénzbüntetésre mérsékeltetik. = A polgári perrendtartás ismertetése. Az igazságügy­miniszter kiküldöttjei, amint erről már megemlékeztünk, az 1913. év őszén és az 1914. év folyamán Budapesten kivül mindegyik kir. törvényszék székhelyén egy-egy hétre terjedő előadás-sorozatot tartanak az uj polgári perrendtartás alapelveinek ismertetése végett. Ezen előadások rendje a következő : 1. November 15-től március l-ig és július 1-től szeptem­ber 15-ig az előadások szünetelnek. 2. A m. kir. igazságügyminiszter részéről az előadások szervezésével és vezetésével dr. Térfi Gyula igazságügyi minisz­teri tanácsos ur van megbízva. Az előadások rendjére vonatkozó minden kérdésről az előadások vezetője ad felvilágosítást. 3. Az előadás-sorozat megtartásának idejét mindegyik tör­vényszékre nézve, a kir. törvényszék elnökének meghallgatásával a kir. Ítélőtábla elnöke tűzi ki az előadások vezetőjével egyetértve. 4. Az előadás-sorozat rendezésével járó tennivalókat a kir. törvényszék elnöke látja el. 5. Az előadás-sorozat ideje alatt a hét mindegyik napjá­nak délutánján két órán át tartanak előadást. A kir. törvényszék elnöke az előadások óráit — az elő­adások vezetőjével egyetértve — a kir. törvényszék és a kerü­letébe tartozó kir. járásbíróságok székhelyei közti vasúti vagy [ egyéb összeköttetések figyelembevételével akként jelöli ki, hogy a kir. járásbíróság alkalmazottjai lehetőleg a délelőttöt szék­helyükön munkával tölthessék, a délutáni előadásokra bejöhes­senek a törvényszék székhelyére és lehetőleg még aznap este hazamehessenek. 6. Az előadásokon a kir. törvényszék székhelyén és kerü­letében működő kir. bíróságok itelőbirái, az ugyanott működő kir. ügyészségek tagjai és mindezek segédszemélyzete vehetnek részt. A törvényszék székhelyén kivüli kir. járásbíróságoktól jelent­kező hallgatók névsorát a kir. járásbíróság vezetőié a kir. tör­vényszék elnökével az előadás-sorozat megkezdése előtt közölje. A netán szükségesnek mutatkozó felügyeleti intézkedést a kir. törvényszék elnöke teszi meg. Az igazságügyi személyzetnek az előadáson megjelent tagjai nevüket, hivatali alkalmazásuk minőségét és helyét az erre kitett iven előadásonkint feljegyzik. 7. A kir. törvényszék elnöke az előadások hallgatására másoknak is adhat engedélyt, de csak oly mértékben, hogy rész­vételük ne váljék hátrányára az előadások ama céljának, hogy azok első sorban az igazságügyi személyzet képzését szolgálják. 8. Az előadó a hallgatókkal időszakonkint eszmecserét tart. Kívánatos, hogy a hallgatók esetleges kérdéseiket az előadóval Írásban előre közöljék. A feltett kérdésekre a választ az előadó vagy közvetlenül szóval, vagy utólag Írásba foglalva adja meg. 9. A kir. törvényszék yzékhelyén kivül fekvő kir. járás­bíróságok itélőbirái és segédszemélyzete részére a kir. igazságügy­miniszter — külön kérelmükre — utazási és ellátási költség­megtéritést utalványozhat. Költségmegtéritésben csak az része­sülhet, aki a kir. ítélőtábla elnökének megállapítása szerint arra rá van szorulva és csak azokra a napokra, amelyeken az elő­adásokon részt vett. A költségmegtérités csak a valóságos kész­kiadásra terjed ki (vasúti költség, elkerülhetetlen szükség eseté­ben kocsi fuvarköltség, ugyanilyen esetben élelmezési költség és az elkerülhetetlen, mérsékelt szállodai költség). A kérelmezőtől előterjesztett kiadási jegyzék helyességét a kir. törvényszék elnöke igazolja. 10. A Budapesten tartandó előadás-sorozatról külön törté­nik intézkedés. Az ügyvédjelöltek kongresszusa. Az Országos Ügyvéd­jelölt Szövetség, mint azt már megírtuk, vasárnap délelőtt 10 órakor a budapesti ügyvédi kamara dísztermében országos jel­legű nagygyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt az ügy­védjelöltek gyakorlati idejét két évvel meghosszabbító 1912. évi VII. t.-cikknek, az úgynevezett szervezeti novellának visszaható erejű életbeléptetése. A nagygyűlés egyhangúlag tette magáévá az elnökség memorandumát, amelyet Balogh Jenő igazságügy­miniszter elé fognak juttatni. Dr. Fábián Béla nyitotta meg a rendkívül látogatott gyű­lést és üdvözölte az ország minden részéből imponáló számban egybesereglett kartársakat. Utalt arra. hogy Magyarországon eddig csak az uzsoratörvényt ruházták fel visszaható erővel, a minek erkölcsi és társadalmi motívumai voltak. Ilyen motívumok az ügyvédjelöltek praxisának meghosszabbításánál nem szere­pelhetnek. Igazságtalan a két évi ügyvédhelyettesi intézménynek visszaható erejű életbeléptetése annál is inkább, mert a polgári perrend életbelépése előtt ennek nincs jogosultsága. Az elnök megnyitója után dr. Tedescu Jenő hosszabb beszédben ajánlotta elfogadásra az elnökség memorandumát, amely a jelöltek jogos kívánságainak a minimumát tartalmazza. A memorandum rámu­tat arra a jogsérelemre, amely azzal áll elő, hogy a praxis meghosszabbítása a törvény életbeléptetésekor már bejegyzett jelöltekre is vonatkozik és hangsúlyozza, hogy a törvény oly rövid időt állapit meg a szerzett jogok épségben tartására, a mire nincs példa a törvényhozásban. Kifejti továbbá a memo­randum, hogy az ügyvédhelyettesi intézménynek csak az uj perrend életbelépésével lehet szerepe, mert csak akkor áll be az ügyvédhelyettesek és ügyvédjelöltek közti különbség. Hangoz­tatja, hogy a sérelmeknek a kért megszüntetése nem érinti egyetlen osztály vagy magánember jogos érdekét sem. Kérik tehát az ügyvédjelöltek a minisztertől, hogy a régi jogszabályok legyenek irányadók 1. a szervezeti novella életbeléptetésekor 1912. május 1-én már bejegyezve volt ügyvédjelöltekre. 2. mind­azokra, akik az ügyvédi vizsgát a polgári perrendtartás életbe­léptetése idejéig leteszik, 3. akik katonai szolgálatuk miatt esné­nek be az uj törvény hatályába. Ezután a vidéki kiküldöttek szólaltak fel és bejelentették csatlakozásukat. Tedesco Jenő előadói zárszava után a nagygyűlés a memorandumot egyhangú lelkesedéssel elfogadta és utasította az elnökséget, hogy sürgő­sen terjessze az igazságügyminiszter elé. Kinevezések és áthelyezések. Az igazságügyminiszter Lukács Gyula magyarláposi jbirósági átalakító dijnokot a mocsi járásbírósághoz írnokká, — dr. Juhász Péter dévai kir. törvény­széki joggyakornokot az alsójárai járásbírósághoz jegyzővé, — dr. Tóth József nyugalmazott törvényszéki biró, kecskeméti lakost a dévai járásbírósághoz végrehajtóvá, — báró Bánll'y Albert szerdahelyi lakos, volt bírósági végrehajtót a dicsöszent­mártoni járásbírósághoz végrehajtóvá, — Moni Gyula zilahi törvényszéki joggyakornokot a tordai törvényszékhez jegyzővé nevezte ki; dr. Diószegi Győző besztercei kir. törvényszéki bírót saját kérelmére a besztercei járásbírósághoz. — dr. Mikó Lőrinc besztercei kir. járásbirósági albirót pedig ugyancsak a saját kérelmére a besztercei törvényszékhez. — dr. Pószler Gyula alsójárai járásbirósági jegyzőt a dévei járásbírósághoz, — Holmik Antal dévai járásbirósági végrehajtót a szentendrei járásbíróság­hoz helyezte át és végül Farkas Viktor dési törvényszéki telek­könyvvezetőt jelenlegi alkalmazása helyén a VIII. fiz. osztályba sorozott telekkönyvvezetővé és Sándor Pál nyugalmazott vár­megyei árvaszéki ülnököt, kolozsvári lakost a kolozsvári kir. törvényszékhez állami pártfogó tisztviselővé nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom