Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 14. szám - Ügyvédjelöltek mozgalma és nagyülése

150. oldal. Erd£l.>részi Jogi Közlünv 14. szám. fogadott gyermekek gondozására szükséges és hasznos költségeket, ha azok a gyermek vagyonából ki nem kerülnek, visszakövetelje azoktól, kik a hatályos jogszabályok értelmében a gyermek eltartására köteleznék. A menhely csak a valóságos költségek, illetőleg a belügyminiszter által szabályzalilag megállapított és idővel fokozódható tartásdíj megtérítését követelheti; de a menhely keresete nem szünteti meg a házasságon kívül születelt gyermeknek, illetve, törvényes képviselőjének azt a jogát, hogy a gyermek atyját a menhely igényét esetleg meghaladó eltartási és a nemzósből folyó esetleges egyéb kötelezettségek teljesítésére köteleztesse. Ezt az igényét, a menhellyel együtt is, annak pertársaságában érvényesítheti." KÜLÖNFÉLÉK. Ügyvédjelöltek mozgalma és nagygyűlése. Az ügyvédjelöltek — igen érthető okokból — máig sem tértol; napirendre azon sérelmek fölött, melyeket az ügyvédjelölti karra, az u. n. szervezeti novella zúdított. A sérelmek között ina legélénkebben azt az anomáliát tárgyal ják, hogy Székely Ferenc élelbeléptotési rendelete szerint az ügyvédhelyettesi intézmény már ez évi október hó 31-én életbe lép, holott — az ezzel az intézménynyel szoros nexusban álló — uj polgári perrendtartás életbeléptetése előreláthatólag ujabb késedelmet tog szenvedni. Már pedig — s ezt mi is aláírjuk, a két törvény életbeléptetése közölt junktimnak kell lennie. Enélkül a junktim nélkül, az ügyvédhelyettesi intézmény az ügyvédjelölti karra nézve elképzelhetetlen hátrányokat és bajokat fog okozni. Mert melyik ügyvéd fog ügyvédhelyettest alkalmazni akkor, ha a mostani perrend marad egyideig még életben, amelyszerint a főnököt a sokkal szerényebb igenyü s díjazású jelölt is minden ügyben s minden fórum előtt helyettesitheti. Avagy a helyettes fizessen esetleg dijakat annak az ügyvédnek aki hajlandó lesz a kimutatandó helyettesi bejegyzéshez segíteni az ügyvédholyettest. Ezen legfőbb nehézségeken kivül még sok rnás, szintén fontos indokokat lehetne felhozni a két törvény életbeléptetésének egyidejűsége mellett, de ezúttal nem terjeszkedünk ki ezekre, ép ugy, mint az ügyvédjelöltek más, szinten orvoslást igénylő bajaira sem, csak megemlítjük, hogy ezek a sérelmek képezik első sorban az okát annak, hogy az Országos Ügyvédjelölt Szövetség a szervezeti novella módosítása tárgyában ez év április 0-án, vasárnap, délelőtt tiz órára a budapesti ügyvédi kamara dísztermében országos egyesülést hiv egybe, amelyen az igaz=ágügyminiszterhez intézendő memorandum fog megvitatásra kerülni. Az ügyvédjelölt szövetsége ugy tervezi, hogy a memorandum ne csak az ügyvédjelölti kar sérelmeit sorolja fel, hanem konkrét javaslatokat is tartalmazzon a sérelmek orvoslására vonatkozólag és ezért felkéri nitndazokat a karlársakat, a kiknek a memorandum tartalmára vonatkozó indítványaik vannak, közöljék azokat a memorandumot szerkesztő bizottság előadójával, dr. Tcdesco Jenövei (VI., Sziv-utca 47. sz. I. em. 7.), aki azokat a bizottság elé fogja terjeszteni. Az ügyvédjelöltek e nagygyűlésének elöké zitését képezte az az érlekezlet is, amelyet az elmúlt szombaton d. ú. 5 órakor a kolozsvári ügyvédjelöltek tartottak a New-York szálloda külön termében s a melyen a szövetség képviseletében dr. Biró Béla ügyvédjelölt vett részt. A gyűlést az összehívó dr. Korondi Károly ügyvédjelölt nyitotta meg, üdvözölvén a meghívott kolozsvári ügyvédi kamara képviseletébeu megjelent dr. Papp József kamarai titkárt s dr. Biró Béla szövetségi képviselőt. Dr. Biró Béla részletesen ismertetvén az ügyvédjelöltek sérelmeit s a szervezeti novella életbeléptetésének elhalasztása iránti mozgalmat, szervezkedésre s csatlakozásra hivta fel a kolozsvári ügyvédjelölteket. Dr. Papp József kamarai titkár üdvözölvén a jelöltek mozgalmát s vázolván az ügyvédhelyettesi intézménytől várhaló eredményeket, ennek s a perrendtartási törvénynek egymásra utaltságát fejlcgeti. Rámutat az ügyvédjelölti hivatás védelme szempontjából is az ügyvédjelöltek szervezkedésének szüksügességére. Felhívja a figyelmet az ügyvédjelöltek érdekeit közelről érintő álbejegyzések ellenőrzésére, a továbbképzésre stb., amelyek mind szükségessé teszik azt, hogy az ügyvédjelöltek szervezetbe tömörüljenek. A tetszéssel és helyesléssel fogadott beszédek elhangzása után az értekezlet egy hat tagu bizottságot küldött ki a szervezkedés előkészítésére. Reméljük, hogy e bizottság mielőbb helyes és eredményes munkáról fog beszámolni. Előadás a magyar gyermekvédelemről a genfi egyetemen. A magyar gyermekvédelmi intézmények a contincnsen állandó figyelem tárgyát képezik. Az összes európai kormányok tanulmányoztalják e téren létesített, valóban úttörő s már eddig is szép eredményeket gyümölcsöző intézményeinket. Legutóbb a genfi közoktatásügyi kormány meghívására, a genfi egyetem aulájában Máday Andor dr. a neuchatcli egyetem tanára, tartott nagy és előkelő közönség jelenlétében előadási a magyar gyermekvédelemről, vázolván előadásában a gyermekvédelem fokozatos megvalósítását. A genfi lapok az előadás kapcsán a legmelegebb hangon írnak hazánkról s a magyar gyermekvédelmi intézményekről. Száz kolozsvári ügyvéd. A kolozsvári ügyvédi kamara e héten tartott választmányi ülésében az ügyvédek névjegyzékébe kolozsvári székhelylyel bejegyezte Dr. Adorján Elek ügyvédet. Ezen bejegyzéssel a Kolozsvárt lakó ügyvédek száma a százat elérte. Szép szám jubiláris számnak, azonban ez a szám Kolozsvár forgalmi viszonyaihoz arányítva — ugy véljük — legjobban dokumentálja az ügyvédi karban már régóta panaszolt numerikus tultengést, a pálya tulzsufoliságát. A kamara ezenkívül Dés székhelylyel az ügyvédek névjegy ; zékébe bejegyezte Dr. Havas Jenő ügyvédet is. Előadás az E. M. E. Jog- és Társadalomtudományi szakosztályában. Dr. Borbély Sándor kir. ítélőtáblai biró április hó 12-én (szombaton) délután G órakor a praxisban nagy gyakorlati jelentőséggel biró kérdésről: A közösség megszüntetési perek költségéről fog előadást tartani. A kérdés az ügyvédi kart is közelről érdekelvén, szíveskedjenek a vitával rendezendő előadáson minél számosabban megjelenni és a kérdést beható vita tárgyává tenni. A polgári perrendtartás életbeléptetése. .Mint értesülünk, az igazságügyminiszterium kiküldöttjei ez év őszén és a jövő év folyamán Budapesten kivül valamennyi királyi törvényszék székhelyén egy-egy hétre terjedő előadássorozatot tartanak az új polgári perrendtartás alapelveinek ismertetése végett. Az előadások szervezésével és vezetésével a miniszter Térfi Gyula miniszteri tanácsost bizta meg. Az előadás-orozat ideje alatt a hét mindegyik napjának délutánján két órán át !ártanak előadást. Az előadó a hallgatókkal időszakonként eszmecseréket tart. A Budapesten tartandó előadássorozatról külön történik intézkedés. = Hiteljogi határozatok. 1. cégbejegyzést elrendelő végzés ellen cégbitorlási alapon a cégében sértett fél felfolyamomodással nem élhet. (Curia 946/1912. sz.) 2. A csendes társ a társasági kötelezettségekért nem lévén felelős, annak magánhitelezője a társaság felosztását nem követelheti. (Curia 732/1912.) 3. Folyószámlaösszeköttetés csak akkor áll fenn, ha a feleknek egymással szemben vannak követelései. Ha az egyik fél mindig mint eladó, a másik fél mindig mint vevő szerepel, kölcsönösségről és folyószámláról nem lehet szó. (Curia 501/1912.) 4. Az eladó abban az esetben, ha a vevő az árut ál nem veszi, nincs jogosítva az általa is még csak heszerzendö árunak piaci ára és szerződési ár közötti különbözetet követelni. (Curia 865/912.) 5. A váltóbirtokos, a ki a váltót kitöltetlen állapotban kapta, feljogosítottnak tekintendő arra, hogy a váltót a forgalomban szokásos tartalommal kitölthesse. A kir. Curia arról győződött meg, hogy a forgalom felfogása és ennek alapján a forgalmi életben kifejlődött szokás szerint a váltó rendes tartalmához tartozik, hogy a telep a váltón világosan ki legyen tüntetve; a váltóbirtokos tehát jogosított — ellenkező megállapodás hiánvában — a kitöltetlen váltót az űrlapon e célra szolgáló helyen, teleppel is ellátni. (Curia 699/1912.) — A Curia Jogegységi Tanácsának büntetőjogi határozatai. 1. A bírósági végrehajtó bírósági hivatalnok, a vele szemben elkövetett rágalmazás miatt tehát amennyiben az hivatali kötelességeire vonatkozóan tett olyan állítással követtetett el, mely valódisága esetében ellene bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, a bűnvádi eljárás a Btkv. 270. §-ához képest csak hivatalból és az igazságügyminiszter felhatalmazása folvtán indítható meg; sebben az esetben az eljárásra az 1897. XXXIV. t.-c 17. §-ának 3. pontja értelmében a kir. törvénvszék hivatott. (1019/1913. sz.) 2. A bűnvádi perrendtartás nem tarblmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a magánvádlónak vagy képviselőjének a bünperben felmerülő költségek, nevezetcsen a Btkv. 277. §-a értel| mében történt hírlapi közzététel költségeinek előlegezésére való kötelezeitsége megállapítható volna. (1017/1913. sz.) 3. A tényleges katonai szolgálatból ideiglenesen szabadsáI golt egyén által szabadságideje alatt elkövetett cselekmeny ej-