Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 12. szám - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. Befejező közlemény

130. oldal. Erd^lyrészi .lo«i liözlönv 12. szám. ben az egyesület elnökét, aki felhívta a miniszter figyelmét különösen azokra az igazságtalanságokra, amelyek abból származnak, hogy a törvény által az ügyvédi vizsgának a régi jogállapot szerint való letehetésére megállapitott másfélévi átmeneti idő a törvény életbelépte után teljesített katonai szolgálat alatt szünetel ugyan, azoknak a katonai szolgálati ideje azonban, akik történetesen a törvény életbelépte előtt szolgáltak, nem számíttatik be az átmeneti időbe s ez által a jelöltek között teljesen igazságtalanul nagy jogegyenlőtlenség állapíttatott meg. Kérte a jogállapot egységessé tételét s rámuUtott arra, hogy az ügyvedhelyettesi intézménynek az új polgári perrendtartás életbeléptetéséig létjogosultsága nincsen, mert addig az ügyvédhelyettesek munkáját az ügyvédjelöltek is elvégzik, az ügyvedek nagyrésze nem fog helyetteseket alkalmazni s így ezeknek nem lesz módjában, hogy megszerezzék azt a két évi ügyvédhelyettesi praxist, amit az új törvény megkíván tőlük. Az igazsagügyminiszter figyelemmel hallgatta meg az előterjesztést, kiemelte, hogy az orvoslás igen nagy nehézségekkel jár, mert egy csak most megalkotott tövény módosításáról van szó, megígérte azonban, hogy a sérelmeket tanulmányoztatni fogja és az egyesület által átnyujtott memorandumot tárgyalás alá bocsátja. «= Kifogás az állami zárszámadások eilen. A zárszámadási bizottságnak az 1907. és 1908. évi állami szárszámadásról szóló jelentését f. hó 12-én terjesztették a képviselőház elé. E jelentés többek között kiemeli és kifogásolja, hogy az igazságügyi tárca keretében megtakarítások történtek. Kifogásának indokául arra hivatkozik, hogy ez a takarékosság csak az igazságszolgáltatás rovására történhetett. Nézetünk szerint annál is inkább helyteleníthető ez, mert a megtakarítások főként abból származnak, hogy a helyi előléptetések és a megüresedett állások betöltése késedelmesen történnek. Reméljük, hogy az 1909—1912. években is fenforgoít, a jogszolgáltatásra fölötte sérelmes ez az eljárás a miniszterváltozással szintén változni fog. = Közbenjárási dij a végrehajtási eljárásban. A debreceni kir. ítélőtábla a következő elvi határozatot hozta: Az 1901. évi XLI. t.-cikk 4. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint a járulékok nélkül száz koronát meg nem haladó összeg behajtására irányuló végrehajtás esetében a végrehajtató közbenjárásával okozott költség a végrehajtást szenvedő terhére meg nem állapitható. abban az eselben is alkalmazandó, hd az adós ellen ugyanazon végrehajtató javára elrendelt két vagy több végrehajtás együttesen foganatosittatik és a behajtandó — külön-külön (járulékok nélkül) szűz koronát meg nem haladó — követelések együttes összege száz koronánál magasabb. (1913. máre. 1-én hitelesített 9. sz. elvi határozat.) = Eivi jelentőségű belügyminiszteri határozatok. A belügyminiszter nemrégiben két eivi jelentőségű határozatot hozott. Az egyik azt foglalja magában, hogy a íöszolgabirák, hacsak másirányu elfoglaltságuk nem akadályozza őket, a törvényhatósági közgyűléseken megjelenni tartoznak. Az e cimen fölmerülő költségek, tekintve, hogy az utazás a főszolgabírói állással egybekötött általános hivatali kötelességből folyólag közérdekben történik, a föszolgabirák utiátalányát terhelik. A másikban a miniszter azt állapítja meg, hogy a szabadjegygyei rendelkező tisztviselők a magánfeiek érdekében vasúton teljesített kiszállásuk alkalmával nincsenek feljogosítva arra. hogy féláru jegyet váltsanak csupán azért, hogy ezt a magáDfél terhére felszámíthassák. De az sem engedhető meg, hogy a féláru jegy váltására jogosító igazolvánnyal ellátott hivatalnok a magánfél terhére teljesített kiküldetések alkalmával egész menetjegyet váltson. = Az uj polgári perrendtartás. A budapesti Ügyvédi Körben nagyszámú hallgatóság előtt ismertette Pap József dr., a budapesti ügyvédi kamara elnökhelyettese, az uj polgári perrendtartásnak azt a részét, amely az elsöfolyamodásu bíróságok előtti eljárást szabályozza. Utalt arra, hogy a keresetievei, mellyel az eljárás megindul, lényegileg idézölevél, melynek első sorban célja, hogy annak alapján az idézés kibocsátható legyen. Másodsorban pedig előkészítő irat, mely hivatva van ugy az ellenfél, mint a bíróságok részére szóbeli tárgyalást előkészíteni. A törvényszéki eljárásban az idézés mindig a perfelvételi tárgyalásra szól, ettől megkülönböztetendő a szóbeli tárgyalás, amely más határnapon tartatik meg. A perfelvételi tárgyalás a kereset szóbeli előadásával kezdődik s ezen a biró azt vizsgálja, vájjon létrejött e a per, mint közjogi institúció. A per lényeges tényálladékának hiányai a per megszűntét eredményezi. Ha pergátló kifogások nem hozattak fel, ha a per a mulasztás, elismerés, elállás, joglemondás vagy egyezséggel meg nem szűnt, alperes köteles ellenkérelmét Írásból ismertetni, hogy ezáltal meg legyenek vonva a tárgyalás és bírói cognitio határai. Ezután ' 30 napra kitüzetik az érdemleges tárgyalási határnap (szóbeli tárgyalás). A szóbeli tárgyalás részletes ismertetése során mint nevezetes újítást emelte ki a hizudozási tilalom meghonosítását a rosszhiszemű perlekedés elkerülése végett. Aki alaptalanul tagad vagy jobb tudomása ellenére valótlan tényt áliit, vagy alaptalanul hivatkozik valamely bizonyítékra, azt 600 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetik. Újítás az is, hogy a felek a tárgyalást még közös akarattal sem halaszthatják el, ha ezt a szándékot I nyolc nappal előbb be nem jelentették. Igen érdekes része az elsőbíróság előtti eljárásnak az úgynevezett „előkésziiö eljárás" számadási, vagyonelkülönitési és | hasonló perekben. A Pp. helyesen indul ki abból, hogy bizoi nyos bonyolult ügyekben nem elég a szóbeli lárgyalást iratokkal j előkészíteni, ha tehát a bíróság célszerűnek tartja, „kiküldött biró"-t biz meg az elökészi'é?sel. A kiküldött biró előtt is ügyj védi kényszer van és ez annyival is inkább szükséges, mert f.z I előkészítési stádiumban felvett jegyzőkönyvben nem foglalt tény| állitások és bizonyítékok a szóbli tárgyaláson rendszerint nem pótolhatók. A legközelebbi előadás húsvét után lesz. melynek tárgya a jogorvoslati rendszer az uj perrendtartás szerint. = Csődök. A marosvásárhelyi törvényszéknél Ábrahám Manó ottani cég ellen, csb. Ternovszky Ferenc, tg. dr. Szádeczky Lajos, bjh. ápr. 14. — A marosvásárhelyi törvényszéknél Klein Testvérek szászrégeni cég ellen, csb. dr. Gallé Jenő, tg. dr. Frenkel Sámuel, bjh. ápr. 26. = Kinevezések és áthelyezések. A király dr. Endes Miklós kolozsvári kir. Ítélőtáblai elnöki-titkárt a kolozsvári kir. ítélőtáblához Ítélőbíróvá: — Papp Viktor kolozsvári kir. ítélőtáblai tanácsjegyzöt a kolozsvári kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. — Az igazságügyminiszter Sípos Bela oklándi járásbirósági Írnokot a szászrégeni járásbírósághoz helyezte át. = Ügyvédi kamarák köréből. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Szenkovits János mint uj ügyvéd, Székelyudvarhely székhelyivel, Márton Gábor mint uj ügyvéd, Csikszentmárton székhelyivel, az ügyvédak lajstromába felvétetett. — A brassói ügyvédi kamara dr. Dénes Sándor ügyvédet i és dr. Fábián Tibor ügyvédet, Brassó székhelyivel, a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag bejegyezte. ----- Pályázatok. (1913 március hó 15—21-éig.) A nagykállói járásbíróságnál iinoki állásra (nyíregyházai tszek elnökéhez) phidö ápr. 6. — Kézdivásárhelyi járásbíróságnál végrehajtói állasra (kézdivásárhelyi tszék elnökéhez) phidö márc. 31. Győri törvényszéknél jegyzői állásra phidö márc. 31. — Hosszuaszói járásbíróságnál albirói állásra (erzsébetvárosi tszék elnökéhez) phidö márc. 31. — Antalfalvai járásbíróságnál VIII. fiz. : o. járásbirói állásra (pancsovai tszék elnökéhez^ phidö április 1. — Szekszárdi törvényszéknél telekkönyvvezetöi állásnál phidö április 1. — Tordai törvényszéknél jegyzői állásra phidö április 3. — Szolnoki törvényszéknél jegyzői állásra phidö ápril 3. — Balassagyarmati törvényszéknél jegyzői állásra phidö ápril 3. — Marcali járásbíróságnál jegyzői állásra (kaposvári tszék elnökéhez) phidö ápril 3. — Kisújszállási járásbíróságnál Írnoki állásra (szolnoki tszék elnökéhez) phidö ápr. 21. — Nagykikindai ügyészi állásra (.szegedi főügyészhez) phidö ápril 4. — Tamási járásbíróságnál albirói állásra (szekszárdi tszék elnökéhez) phidö ápril 4. — Győri törvényszéknél jegyzői állásra phidö ápr. 4. ! — Nagykikindai törvényszéknél jegyzői állásra phidö ápr. 3. — Nagyváradi törvényszéknél Írnoki állásra phidö ápril 14. — Nagyváradi törvényszéknél jegyzői állásra phidö ápr. 3. — Máramarosszigeti törvényszéknél jegyzői állásra phidö ápril 3. — Galantai járásbíróságnál Írnoki állásra (pozsoni tszék elnökéhez) phidö april 17. Táblai értesüli. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblánál 1913. évi március hó 17-ik és következő naplain előadott ügyek az alábbiak szerint elintézésben részesültek. Polgári szakosztályban. 3741. Dr. Verzár Ferenc ügyvéd kinevezett ügygondnok — Veresmart község 2680 K 29 f. — hh. 3942. Magyar bánya r.-t. és nagyalmágyi értékesítő r.-t. budapesti cég — Kira Vaszi és tsai ingatlan birtoka — rmv. 4090. Elmb. Makray Vilma — Makray Sarolta és tsai nyilatkozat érvényt. — f. o.